A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései 2025. december 1-jétől, hétfőtől védelem alatt állnak.

2025. december 1-jétől az európai üvegfúvók, fazekasok, késesek, ékszerészek és más kézművesek új EU-s földrajzi jelzések (GI – geographical indications) rendszer keretében regisztrálhatják termékeik nevét.

Ez a védelem – amely eddig csak az élelmiszerekre és italokra vonatkozott – most először kiterjed a kézműves és ipari termékekre is, ezzel teljesítve a földrajzi jelzések egységes piacát. Az új rendszer védi azokat a termékeket, amelyek hírneve és minősége származási helyükhöz kötődik. Megóvja a hagyományos szakmákat, támogatja a helyi munkahelyeket és segít a fogyasztóknak a valódi, kiváló minőségű európai termékek felismerésében.

További információk itt találhatók: Kézműves és ipari termékek földrajzi jelzései – Belső piac, ipar, vállalkozói szellem és kkv-k

2025. november 28-án az EU Hivatalos Lapjában közzétették a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseiről szóló végrehajtási jogszabályt. Ez december 1-jén lépett hatályba. 

1. Helyi jelentőség

Magyarország Európa egyik leggazdagabb és legváltozatosabb kézműves hagyományának otthona, ahol találkozik a több évszázados népművészet a kifinomult ipari formatervezéssel. A mezőtúri és hollóházi színes kerámiáktól a kalocsai hímzésen és a halasi csipkén át egészen a herendi porcelánig a magyar kézművesség a kitartásról, a precizitásról és a szépségről mesél – mindez szorosan kapcsolódik az ország kulturális identitásához.

A CIGI (Geographical Indications /GI/ for craft and industrial /CI/ products) oltalmi rendszer bevezetése mérföldkő a magyar kézművesek és kisvállalkozások számára. Erőteljes új jogi és gazdasági eszközt biztosít számukra:

• A hagyományok és identitás megőrzésére: az évszázados technikák, hagyományos formák és helyi tudás immár uniós jogi oltalom alá kerülhetnek.
• A regionális gazdaságok erősítésére: Magyarország minden régiójában működő kézműves műhelyek és kisipari klaszterek nagyobb láthatóságot, befektetéseket és helyi foglalkoztatást nyerhetnek.
• A globális versenyképesség növelésére: a prémiumáraknak köszönhetően a magyar termelők többet tudnak beruházni fejlesztésekbe. Ez lehetővé teszi számukra, hogy magabiztosan lépjenek be a nemzetközi piacokra, miközben segítenek megvédeni a magyar eredetmegjelölések hitelességét a külföldi visszaélésekkel szemben.
• A turizmus és a kulturális történetmesélés erősítésére: a Magyarországra látogató turisták könnyebben azonosíthatják az autentikus helyi kézműves termékeket, így kulturális élményeik egyúttal a helyi közösségeket is támogatják.

2. Magyarország kulturális örökségének elismerése

Magyarország kézműves és dizájnvilága évszázadok művészi kiválóságát és innovációját tükrözi. Az új CIGI keretrendszer lehetőséget kínál arra, hogy ezeket a kulturális értékeket hivatalosan is elismerjék, biztosítva, hogy a hagyományos magyar kézművesség a 21. században is látható, védett és gazdaságilag életképes maradjon.

A következő példák jól szemléltetik Magyarország egyedi regionális kultúráit és mesterségbeli tudását, és olyan hiteles történeteket hordoznak, amelyek a CIGI rendszer révén világszerte erősebb elismertségre tehetnek szert. A legjelentősebb példa:

Kékfestés: Magyarország hagyományos kékfestő mestersége élő művészet, amely egyszerű szövetből a kulturális történetmesélés eszközét teremti meg. Az évszázados technikákkal dolgozó mesterek kézzel faragott falapokkal viszik fel a mintákat a textilre, majd természetes indigófestékbe mártják azt, így a mélykék háttéren finom fehér minták rajzolódnak ki. Minden darab a hagyomány, a türelem és a precizitás ritmusát hordozza – a magyar népművészet időtlen kifejeződése, amely ma is inspirálja a kortárs textiltervezést.

3. Mi változik a magyar termelők számára?

2025. december 1-jétől a magyar kézműves és ipari termelők uniós szintű földrajzi árujelzői (GI) oltalomért folyamodhatnak az új CIGI rendszer keretében. Ez történelmi jelentőségű lehetőség a termékeik megóvására, a piaci pozíciójuk erősítésére és a regionális identitás európai és globális szintű bemutatására.

Ki pályázhat: A gyártók a földrajzi jelzés szerinti oltalmat vagy egy elismert szakmai szövetségen keresztül, vagy egyénileg kérhetik, amennyiben egy adott terméket egyedül ők gyártanak. Ez biztosítja a minőség, a hagyomány és az előállítási standardok közös védelmét.

Hol lehet pályázni: Magyarországon a kérelmeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kell benyújtani, amely együttműködik az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) az uniós szintű vizsgálat során.

Ütemezés: A jelentkezési lehetőség 2025. december 1-jén nyílik meg, az első bejegyzések pedig várhatóan 2026 közepére készülnek el. Azok a termelők, akik korán regisztrálnak, meghatározhatják a magyar kézműves és ipari termékek európai szintű mércéjét.

A termelők számára elérhető előnyök:

• Megóvja a termékneveket és a regionális identitást az EU-n belüli és kívüli hamisítástól
• Növeli a piaci értéket és láthatóságot, így a termelők prémium árat érhetnek el
• Erősíti az exportlehetőségeket, hitelességet biztosítva a nemzetközi piacokon
• Elősegíti az együttműködést a helyi hatóságokkal, kézműves hálózatokkal és turisztikai kezdeményezésekkel, új lehetőségeket teremtve a befektetések és a regionális fejlődés számára

4. Hasznos hivatkozások és források

• DG GROW: Földrajzi árujelzők kézműves és ipari termékekre
• DG AGRI: A földrajzi árujelzők és a minőségi rendszerek magyarázata – Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
• CIGI Hub (EUIPO): útmutatók, sablonok és pályázati lépések
• Magyar kapcsolattartó pont: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
• Videó: Séjourné ügyvezető alelnök bemutatja az EU-s szintű földrajzi árujelzők védelmét kézműipari és ipari termékekre (CIGI)
• Videó: Mi köti egyes termékeket kétségbevonhatatlanul egy helyhez?

• Videó: Hogyan regisztrálhatja a nevét kézműipari és ipari termékek földrajzi árujelzőjeként
• Videó: A földrajzi árujelzők kézműipari és ipari termékekre magyarázata
• Séjourné ügyvezető alelnök levele az EU-ban működő termelőknek és kézműveseknek