Hogyan indítsak vállalkozást?

Mielőtt vállalkozást alapítana, vagy abba betársulna, mérje fel az abban folytatni kívánt tevékenység tőke és egyéb erőforrásigényét, a befektetés várható megtérülését, üzleti és anyagi kockázatát, és hogy e kockázatból ésszerűen mennyi vállalható, mert ezek ismeretében határozható meg, melyik vállalkozási forma felel meg legjobban e sajátosságoknak.

De a megfelelő vállalkozási forma megválasztása attól is függ, hogy a vállalkozást saját maga egyedül vagy másokkal társulva működtetné, vagy csak a tőkéjét kívánja befektetni, anélkül, hogy tevőlegesen közreműködne a vállalkozás tevékenységében.

A választáshoz jó tisztában lenni a különböző vállalkozási formák előnyeivel és hátrányaival is.

Ha a tőke, egyéb erőforrás biztosításához a társaság tartozásaiért felelősséget vállalni és tevékenységében közreműködni nem kívánó üzlettárs bevonása szükséges, arra a betéti társaság vagy a korlátolt felelősségű társaság alkalmas.

A közkereseti vagy a korlátolt felelősségű társaság vagy a szövetkezet a megfelelő választás, ha egyenrangú felek közös vállalkozói tevékenység folytatására anyagi hozzájárulásuk mellett egymással üzlettársként társulva kívánnak közösen vállalkozni.

Ha tőkéjének befektetési céllal keres megfelelő megtérülést biztosító vállalkozást, akkor arra betéti társaság kültagjaként vagy Kft. tagjaként illetve részvénytársaság részvényeseként is mód van, Kft. és részvénytársaság egyszemélyes társaságként is alapítható.

Gazdasági társaság

A gazdasági társaságok üzletszerű – az egyszemélyes társaság kivételével – közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A tagot nem lehet a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárni.

Gazdasági társaság alapító vagy csatlakozó tagja, tulajdonosa természetes és jogi személy is lehet.

A társaság tagja a jegyzett tőkéhez való hozzájárulása arányában résztulajdonosa a társaságának, de a társaság vagyonának a társaság, mint jogképes jogi személy az egyedüli tulajdonosa, a társaság vagyonával a tag sajátjaként nem rendelkezhet!

A gazdasági társaságok között van korlátlan és korlátozott vagyoni felelőségű tagsággal járó is.

A korlátolt felelősség megvédi a tag magánvagyonát, ha a vállalkozás olyan piaci, üzleti körülmények miatt válik fizetésképtelenné, amelynek nem okozója, hanem maga is elszenvedője.

Cég egyszerűsített cégeljárás keretében szerződésminta alapján készült létesítő okirattal is alapítható.

A cég alapításához, bejegyzéséhez jogi képviselő közreműködése szükséges.

Nem kell illetéket és közzétételi költségtérítést fizetni, az egyéni cég, a közkereseti társaság a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság bejegyzése esetén.

Az olyan társaság, melynek van korlátlan felelősségű tagja tetszőleges összegű jegyzett tőkével megalapítható.

Az egyéni vállalkozótól eltérően gazdasági társaság jogilag nem szünetel akkor sem, ha abban bármely okból semmilyen tevékenység nem folyik és emiatt a társaságnak bevétele sincs, a könyvvezetési, beszámolási, bevallási, adó- és járulékfizetési kötelezettségeket, ekkor is teljesíteni kell, a társaság bankszámláját is fent kell tartani.

A társaság az egyszerűsített végelszámolás kivételével csak költséges végelszámolási, vagy felszámolási illetve kényszertörlési eljárás lefolytatása révén szüntethető meg.

Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

A közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére gazdasági tevékenységének céljára vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

Ügyvezető csak a társaság egy vagy több a tagok gyűlése által ügyvezetőnek kijelölt, megválasztott tagja, vagy akár minden tag is lehet.

A betéti társaság (bt.) tagjai a társaság részére gazdasági tevékenységének céljára vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és közülük legalább egy beltagként a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) a társaság kötelezettségeiért nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

Ügyvezetésre minden beltag jogosult, és a társaság tevékenységében egyéb módon is közreműködnek.

A kültag csak speciális esetben lehet a társaság vezető tisztségviselője.

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, amely 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely 3 millió forintnál nem lehet kevesebb. A társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.

A tag a társaság tevékenységében nem köteles részt venni, de abban személyes közreműködést vállalhat, társaságával munkaviszonyt is létesíthet.

Az egy vagy több ügyvezetőt a taggyűlés választja meg, ügyvezető olyan személy is lehet, aki nem tagja a társaságnak.

A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni.

A tőzsdére bevezetett részvénytársaság a nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.), melynek alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

A tőzsdére be nem vezetett részvénytársaság a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) melynek alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál.

A részvénytársaság ügyvezetését a 3 tagú igazgatóság látja el.

Nyilvános részvénytársaságnál az igazgatóság mellett felügyelő bizottság is működik, vagy helyettük igazgatótanács irányít.

Ha a Zrt. alapszabálya így rendelkezik, az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.

Részvénytársaság különböző részvényfajtákat is kibocsáthat.

A kibocsátható részvényfajták:

• elsőbbségi részvény,
• dolgozói részvény,
• előre meghatározott mértékű kamatra jogosító kamatozó részvény,
• a részvénytársaság vételi jogát, a részvényes eladási jogát biztosító visszaváltható részvény,
• törzsrészvény.

Az elsőbbségi részvény más részvényfajtával szemben a részvényesnek osztalékra, vagyonfelosztásból való részesedésre, vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó, szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, elővásárlási jogot, vagy ezek közül egyszerre több félét is biztosíthat.

Szövetkezet

A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, melynek tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.

A szövetkezet tagja természetes és jogi személy egyaránt lehet.

A tag vagyoni hozzájárulásra és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre köteles.

A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.

A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 15%-át, a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el, az igazgatóság mellett felügyelő bizottság is működik.

Egyéni vállalkozás

Minimális induló tőkével, egyszerű elektronikus ügyintézéssel, ingyenesen is el lehet indítani. Az egyéni vállalkozás egy egyszemélyes vállalkozási forma, nem rendelkezik jogi személyiséggel, de örökölhető, illetve bármikor átalakulhat más gazdasági társasággá.

Egyéni cég

Nem önálló alapítás útján, hanem egyéni vállalkozásból való átalakulással jön létre.

A vonatkozó adójogi szabályozás szerint mindazon nagykorú, belföldi személyek lehetnek egyéni vállalkozók, akik állandó lakhellyel rendelkeznek, és nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás jogából. 

Egyéni vállalkozás alapítása előtt ellenőrizze az “Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében” (ÖVTJ), hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e, és tájékozódjon a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a kormányablakokban vagy az okmányirodákban (Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet.

Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fent.

Az egyéni vállalkozások tevékenységük elkezdésekor, illetve módosításakor “Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke” (ÖVTJ) kódo(ka)t kell kiválasztani. A kódok besorolásáról és tartalmi összetételről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oldalán lehet tájékozódni: https://www.ksh.hu/ovtj_menu

ÖVTJ kereső: https://www.ksh.hu/ovtj_kereso

A társas vállalkozások tevékenységének besorolására “Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere” (TEÁOR) kódok  állnak rendelkezésre. A kódok besorolásáról és tartalmi összetételről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oldalán lehet tájékozódni: https://www.ksh.hu/teaor_menu

TEÁOR kereső: https://www.ksh.hu/teaor_kereso

A tevékenységek besorolásakor főszabályként az önbesorolás elve érvényesül. Ezt segítik a KSH oldalán elérhető részletes leírások az egyes kódokhoz, emellett fordítókulcsok, valamint a különböző keresőprogramok.

Egyéni vállalkozás alapítása előtt ellenőrizze az “Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében” (ÖVTJ kódok), hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e, és tájékozódjon a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a kormányablakokban vagy az okmányirodákban (Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet.

Amennyiben az adott tevékenység, termék, szolgáltatás, gazdasági szervezet pontos besorolása nem egyértelmű vagy vitatott, a KSH Információszolgálatához fordulhat állásfoglalási kérelemmel. 

https://kapcsolat.ksh.hu/ContactCenter/index.xhtml?lang=hu

Vállalkozás indítása előtt fontos tájékozódni arról, hogy az adott szakterületen való működéshez, milyen törvényi előírásoknak kell megfelelni. Egyes tevékenységek csak bejelentés kötelesek, mások viszont már engedélyhez, illetve különleges szakismerethez, végzettséghez kapcsoltak.

Tehát, vannak bejelentési köteles és engedélyköteles tevékenységek. Az, hogy melyik tevékenység hova tartozik, jogszabály határozza meg.

Példaként: aki egy virágárus standot akar nyitni, az bejelentés köteles; de ha egy dohányboltot, az engedélyköteles.

2020. július 1. után a gazdasági kamarák nyújtanak tájékoztatást az egyéni vállalkozáshoz szükséges általános információkról, valamint a képesítéshez, illetve a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről (korábban a Kormányablakok feladata volt tájékoztatást nyújtani az egyéni vállalkozói tevékenységhez szükséges alapvető információkról és kötelezettségekről).

A kamara tájékoztatást ad arról, hogy

• egy adott tevékenység bejelentés vagy engedélyköteles-e,
• mely hatósághoz szükséges fordulni egy esetlegesen fennálló bejelentés vagy engedély érdekében,
•  az adott tevékenység folytatásához szükséges-e szakképesítés.
• a tevékenység végzéséhez szükséges képesítés szintjéről.
• a képesítés KEOR szerinti tanulmányi területéről (szakirány).
• van-e lehetőség helyettesítő képesítés elfogadására?
• a tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott szakképesítés helyett elfogadható-e a szakiránynak megfelelő magasabb szintű szakirányú végzettség is.
• a tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott szaktanfolyami végzettség helyett elfogadható-e az adott tevékenység végzéséhez szükséges kompetenciák.
• rendelkezésre állnak-e ekvivalens (egyenértékű, megfeleltethető) képesítések, ha igen annak mi a megnevezése,
• ekvivalenciát előíró jogszabályról,
• a tevékenység után minimálbér vagy garantált bérminimumnak megfelelő járulékfizetési kötelezettsége keletkezik-e a vállalkozónak.

Amennyiben ismeri a tevékenység végzéséhez szükséges ÖVTJ/TEÁOR kódot, akkor lépjen be a KAVIR rendszerbe és használja a keresőfelületet.

Ha további információra vagy segítségre van szüksége írja meg az e-mail címre az adószáma (amennyiben már létező vállalkozásról van szó) és egy telefonos elérhetőség feltüntetésével! A kamara munkatársa  legkésőbb 8 nap alatt válaszol a megkeresésre.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését

• ügyfélkapus azonosítással a Webes Ügysegéden vagy
• személyesen, akár meghatalmazott megbízásával a NAV bármelyik ügyfélszolgálatán

lehet bejelenteni.

Postai, papíralapú, illetve telefonos ügyintézésre nincs lehetőség.

Személyes ügyintézésnél

• a személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), illetve
• a meghatalmazotti eljárás esetében magát a meghatalmazást is

eredetben kell bemutatni.

Bővebb információ:

https://nav.gov.hu/adozas-mindenkinek/vallalkozas/Egyeni-vallalkozas-inditasa

A vállalkozás megkezdése előtt ki kell választanunk a számunkra legmegfelelőbb adónemet. Vállalkozóként elengedhetetlen, hogy képben legyünk, mely adók érintenek minket, mit és mikor kell bevallanunk, és megfizetnünk. Egyéni vállalkozóként nem kötelező könyvelővel dolgozni, de valljuk be, ajánlatos.

Nézzük, mely adózási formák közül választhatunk:

• KATA
• Átalányadózás
• Vállalkozói személyi jövedelemadózás (VSZJA)

1. KATA

Amennyiben a tevékenységünk „megengedi”, ez a legegyszerűbb vállalkozási forma. (Csak magánszemélynek értékesítünk, főfoglalkozásúként tesszük.

Előnyei:

• havi fix összegű adófizetés (a bevétel nagyságától függetlenül)
• mentesülünk az adóbevallás és járulékok bonyolultabb rendszerétől a bevételi értékhatárig (ami 18 millió Ft).

Viszont, a keretösszeget meghaladó részre 40% különadót kell fizetni.

Az adóévet követő február 25-ig nyilatkoznunk kell az adóévben megszerzett bevételről.

Bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettségünk van: a bevételekről időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, és ezt az adóévet követő 5 évig meg kell őrizni a bizonylatokkal együtt.

2. Átalányadózás

A tevékenység alapján definiált átalányköltség kulcs vonatkozik a vállalkozásra. Ez azt jelenti, hogy a tényleges kiadások helyett egy előre meghatározott kulccsal (40,80,90%) kalkulálhatók a költségek, a bevétel százalékában. A fennmaradó jövedelem után kell adót fizetni.

Továbbá: Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része (2024-ben: 1.600.800 Ft).

Tehát, ha a fennmaradó jövedelem mínusz 1.680.800 Ft különbözetének a 15%-át kell személyi jövedelemadóként megfizetnünk.

Ennél az adózási módnál nem kell a költségeket tételesen kimutatni és igazolni; egyszerűsödik az adminisztráció. (A leggyakoribb kulcs a 40%.)

A bevallási kötelezettség: negyedéves.

3. Tételes költségelszámolás vagy röviden VSZJA

Ennél a módszernél a valós költségeket lehet levonni a bevételből, így a ténylegesen felmerült kiadásokat igazolni kell.

Éves bevétel mínusz felmerült költségek mínusz további esetleges kedvezmények = adóalap; amelyre az adómérték 15%.

Bevallási kötelezettség: havi.

Érdemes tudni továbbá, hogy az átalányadózás vagy VSZJA szerinti adózás esetén a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak társadalombiztosítási járulék (TBJ) és szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) fizetési kötelezettsége is van.

Az egyéni vállalkozók adózási szabályai számos különleges lehetőséget biztosítanak az adóterhek csökkentésére. Ezek a speciális szabályok és kedvezmények különböző formákban érhetőek el, melyek között megtalálhatóak az adókedvezmények, mentességek és az adóalapot csökkentő tételek.

Természetesen ebben a cikkben csak általános iránymutatást tudtam adni, egy vállalkozás beindítása előtt véleményem szerint érdemes konzultálni egy adótanácsadóval, vagy könyvelővel, aki személyre és tevékenységre szabottan tud tanácsot adni.

Vállalkozás létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódóan

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről