A világ fejlett országainak tudásalapú gazdasága egyre nagyobb számban igényli a felsőfokú oktatásban végzett szakembereket. A termelési és egyéb folyamatok közép és alsó vezetői szintjén a munkavállalókkal szemben megnőtt a gyakorlati tudás iránti igény, amely előtérbe helyezte a felsőfokú oktatásban a gyakorlatorientált képzési formákat. Kiemelkedően fontos, hogy erősödjön a felsőoktatás és az üzleti szféra kapcsolata, továbbá az egyetemi és főiskolai képzések jobban igazodjanak a gazdasági és társadalmi igényekhez.
A felsőoktatási képzéseken részt vevő hallgatók számára a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben egybefüggő szakmai gyakorlat gazdálkodó szervezeteknél, valamint intézményeknél szervezhető a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján.
Szakmai gyakorlat a felsőoktatásban
A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.
A hallgatói munkavégzés szabályai
Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, duális képzésben, mesterképzésben a szakmai gyakorlat időtartamát és tartalmi követelményeit a szakok, képzések képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.
A képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés lehet a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. A külső szakmai gyakorlóhelyek kamarai nyilvántartásba vétele nem szükséges!
A felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie a szakmai gyakorlat biztosítására, ha a gyakorlat időtartama hat hét vagy annál hosszabb.
Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.
Duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződést a képzés teljes idejére kell megkötni.
A hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, melynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka havonta.
A hallgatói díjazás adó- és járulékmentes. A hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatók nem biztosítottak, de foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeknek minősülnek. Velük kapcsolatos adatszolgáltatást teljesíteni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.
A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.
Azon munkáltatónál végzett szakmai gyakorlat esetén, amelynél a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, a hallgatói munkaszerződést nem szükséges megkötni.
A gyakorlati képzést szervező köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
A hallgatót a szakmai gyakorlóhelyen a felsőfokú szakképzettséggel betölthető munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított, a munkavégzéshez szükséges eszközök, munka- és védőruha, baleset- és munkavédelmi felszerelések illetik meg.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során
- rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
- a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
- a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,
- próbaidő nem köthető ki,
- a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
A duális képzés, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat után adócsökkentő tételeket a szociális hozzájárulási adóból kedvezményként lehet érvényesíteni, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés, illetve a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján kerül sor.
A havonta igénybe vehető kedvezmény összege:
- alapnormatíva (650.000 Ft) * súlyszorzó / munkanapok száma * a hónapban teljesített képzési napok
A munkanapok száma 2024-ben 251.
A súlyszorzó a képzési területenként differenciált:
- duális képzés esetén
- diakónia, szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
- a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
- gyakorlatigényes alapképzési szak esetén a duális képzésnél meghatározott területeken meghatározott mérték, minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.
Figyelem: a szociális hozzájárulási adó bevallása havi szintű, korrekcióra csak önrevízióval van lehetőség. A tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. (pl. KATA, KIVA)
NAV Információs füzet 2024 – 49. A szociális hozzájárulás adó 2024
Jogszabályi háttér
230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a
felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről
A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény
Jogszabályi keret
- Együttműködési megállapodás (felsőoktatási intézmény – gyakorlóhely)
- Hallgatói szerződés (gyakorlóhely – hallgató)
Felsőoktatási szakképzés
A felsőoktatás és a gazdaság együttműködésében megvalósuló 4 féléves képzés, amely felsőfokú szakképzettséget eredményez, önálló végzettségi szintet azonban nem. Azok a hallgatók, akik felsőoktatási szakképzést végeztek, az azonos nevű alapszakokat kreditbeszámítással rövidebb idő alatt végezhetik el.
A hallgatók a 4. félévben szakmai gyakorlaton vesznek részt gazdálkodó szervezeteknél vagy intézményeknél.
Felsőoktatási szakképzésben legalább egy félév szakmai gyakorlatot kell szakmai gyakorlóhelyen szervezni. A szakmai gyakorlat egybefüggő gyakorlat, amely több részben csak akkor szervezhető meg, ha arról a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei – szakmai indokok alapján – úgy rendelkeznek.
A szakmai gyakorlat időtartama nappali képzésben legalább tizennégy hét, amelyben a gyakorlat öt napos munkahétnek megfelelő időszakokra tagolódik.
A hallgatói munkavégzésre vonatkozó szabályok lsd. fenn.
A gyakorlati időre díjazás jár (legalább a minimálbér 65 %-a havonta)
Figyelem!
A felsőoktatási szakképzés szakmai gyakorlata után a szociális hozzájárulási adó terhére adókedvezményeket nem lehet érvényesíteni.
Jogszabályi háttér
230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről
A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény
Jogszabályi keret
- Együttműködési megállapodás (felsőoktatási intézmény – gyakorlóhely)
- Hallgatói szerződés (gyakorlóhely – hallgató)
Duális felsőoktatási képzés
2015-ben Magyarország is bevezette a felsőoktatásban az Európa más országaiban – különösen Németországban – már sikerrel bizonyított duális képzést.
A külföldi duális képzések és a hazai kezdeményezések kedvező tapasztalatai alapján a duális képzési modellt műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon vezették be.
A duális képzési forma olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, amely során a hallgatók már egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával.
A duális képzés során az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés együttműködő vállalkozásoknál folyik. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a vállalatnál, mint a felsőoktatási intézményben, és a teljes tanulmányi időre – hallgatói munkaszerződéssel – juttatást kapnak.
A duális formában tanuló hallgatók a képzés során az egyetemi/főiskolai anyagon túl lényegesen több tapasztalatra tesznek szert, munkaerő-piaci esélyeik, ezzel kilátásaik is meghaladják a hagyományos képzési formában tanuló hallgatók lehetőségeit. A képzés kemény kihívást, rengeteg pluszmunkát jelent számukra, ám cserébe vonzó elhelyezkedési lehetőséget is garantál.
A duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számára is előnyös e képzési forma: nincs szükség a frissen végzett diplomás munkaerő továbbképzésére, az adott vállalat speciális feladatainak megismertetésére – amely jelentős terheket és plusz költségeket ró a vállalatokra -, hiszen a fiatal szakemberek már a felsőoktatási képzési idejük alatt elsajátítják az adott cégnél elvárt szakmai ismereteket.
A duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból (mely semmiben nem különbözik a nem-duális szakokra való jelentkezéstől), és egy vállalati felvételi szakaszból. A jelentkező az általános módon benyújtja jelentkezését a – duális formában is meghirdetett – szakra az állami felvételi eljárásban.
Duális képzést indító intézményekről, szakokról, felvételi eljárásról, együttműködő cégekről bővebb információ a dualisdiploma.hu oldalon.