Webshop /e-commerce/online kereskedelem – minden információ egy helyen

 

Napjainkban szinte minden hagyományosan folytatható tevékenységnek megvan az online dimenziója is. A tájékozódás, a szórakozás és természetesen a vásárlás is egyre gyakrabban történik a világhálón keresztül. A hagyományos módon, a kereskedő üzlethelyiségében – személyesen – kötött ügyletek mellett az információs technológia fejlődésének köszönhetően az internetes áruházak alkotják a kiskereskedelmi értékesítési csatornák legnépszerűbb irányait.

A távollévők között kötött ügyletek ugyanakkor nemcsak előnyökkel (kényelem, kedvezőbb árak, kínálati bőség, kötetlen nyitva tartás stb.) járnak a fogyasztók számára, hanem bizonyos mértékű kockázattal is, amelyet a jogszabályokban foglalt rendelkezések hivatottak ellensúlyozni.

Az internet a XXI. századi gazdaságfejlődés egyik legfontosabb tényezője, amely az egész gazdaság fejlődését és versenyképességét meghatározza, ezért az állam és a piaci szereplők közös érdeke és felelőssége, hogy minél szélesebb körben elterjedt, működőképes és biztonságos hálózatot tudjon kiépíteni illetve biztosítani a saját területén belül. A modern állam és a modern gazdaságban résztvevő felek növekedése, illetve ezek hatékony működése ma már jelentős mértékben azon múlik, hogy mennyire képesek tudatosan, korlátozásoktól mentesen és hatékonyan élni a digitális világ nyújtotta új lehetőségekkel.

Az internet olyan társadalmi és egyúttal gazdasági jelenség is, amely alapjaiban alakítja át életet, befolyásolja fogyasztói szokásokat, a kereskedelmi struktúrát.

A modern információs társadalomban az információ központi szerepet foglal el, melynek növekedése mellett egyre nagyobb teret kap az internet, mivel azon keresztül szinte bármi elérhető, megtalálható. E jelenségnek egyik meghatározó hatása a társadalomra, hogy a fogyasztási szokások is átalakulóban vannak, a fogyasztók vásárlásaik jelentős részét már nem a hagyományos módon, személyesen – üzlethelyiségben – intézik, hanem online, aminek következtében egyre több vállalkozás folytat webáruházaiban online értékesítési tevékenységet.

A technikai fejlődés elkerülhetetlen feltétele a versenyképesség fenntartásának, így elkerülhetetlenül ezen az úton kell tovább haladnia. Az elektronikus piacra való belépéshez azonban több feltételnek is meg kell felelni, amelyet az alábbiakban igyekszünk kifejteni, a magyar szabályozási rendszerrel összhangban.

Az e-kereskedelem ellenőrzéséhez kapcsolódó jogszabályi háttér.

Hogy álljak neki? Kell-e, és ha kell, milyen vállalkozást alapítsak? A webshop alapításának első lépcsője, hogy az alapító jogi státusza tisztázva legyen. Ennek nyomán több alternatíva merül fel, hogy milyen formában lehet működtetni az üzletet. Árusíthatunk  magánszemélyként, illetve kereskedői vállalkozási tevékenység keretében, amelynek jellemzője, hogy a civil jogi jogszabályok keretein belül meghatározott irányvonalak mentén végzi tevékenységét, ezáltal fokozott fogyasztóvédelmi illetve adójogi szabályozás alá esik.

Az elektronikus kereskedelemnek tehát két markánsan elkülöníthető megjelenési formája van, mely két elkülöníthető adózói kört jelöl ki.

Az egyik adózói kör a kereskedő vállalkozás (akár egyéni vagy társas vállalkozás), amelynek legfőbb jellemzője, hogy tevékenységét a tágabb értelemben vett kereskedelmi jogszabályok adta keretek között, azaz a kereskedelemre, az üzletek működésére, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok, és a vállalkozásokra vonatkozó adózási szabályok mellett végzi; de ez a tevékenység lényegesen nem különbözik a normál, fizikai üzlethelyiségben folytatott kereskedelemtől (sőt, gyakran a kettő párhuzamosan folyik). A készlet jellemzően új árukból áll, a tevékenység üzletszerű, állandó, és az értékesítés „kereskedelmi mennyiségben” történik. Az internet, mint eszköz jellemzően olyan módon segíti a hagyományos kereskedést, hogy a vállalkozás saját honlappal rendelkezik, azaz a vállalkozás online-üzlethelyiséget, „web-áruházat” nyit.

A másik kört azok a magánszemélyek alkotják, akik jellemzően otthonról a számítógép mellől, „kicsinyben”, alacsony dokumentáltság mellett, kereset-kiegészítésként bonyolítanak az interneten keresztül használtcikk-kereskedelmi tevékenységet. Az interneten ezen tevékenység online aukciós portálokon bonyolódik, amelyet egy harmadik fél (eBay, Amazon, Vatera, stb.) biztosít, speciális online árverési felület formájában. Az adózás szempontjából markáns különbség az előző körhöz képest, hogy az ilyen magánszemélyek nem eleve áfa-adóalanyok (bár e tevékenységük révén azzá válhatnak).

Az ilyen típusú használtcikk kereskedelem egyre népszerűbb, mivel sok esetben egymásra talál a gazdasági szükség és a technikai lehetőségek nyújtotta kényelem; gondoljunk például az alig használt gyermekruhákkal kereskedő, otthon lévő kismamára, aki nem dolgozik, és bizony a munkabéréhez képest sem a gyed, sem a gyes nem kínál igazi alternatívát a megélhetésre, vagy a sok munkanélküli fiatalra, akik számára eleve teljesen természetes az interneten való kapcsolattartás, vásárlás és a hobbijukhoz kapcsolódó áruk „bolhapiaci” kereskedelme.

Ugyanakkor nem lehet eltekintetni attól, hogy a nehéz ellenőrizhetőség miatt – hiszen ne feledjük, hogy a tevékenység az adózó otthonában zajlik, akár „munkaidőn kívül”, alacsony dokumentáltság mellett – igen magas az adóelkerülés kockázata, illetve a látens, adózatlan jövedelmek aránya. Sok esetben persze nem szándékos adóelkerülésről van szó, a magánszemélyek egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy tevékenységük adóköteles, illetve ha mégis, nem tudják, hogy milyen szabályok szerint kell azt teljesíteniük. Ennél veszélyesebb, ha az említett kétféle típusú online-kereskedelem nem kívánatos módon átfedi egymást: pl. ha egyéni vállalkozó a termékkészletét a kereskedelmi szabályok megsértésével illetve a vállalkozói adózás alól kivonva internetes aukciós portálokon értékesíti, természetesen számla nélkül, magánszemélyként, és – ha már lúd, legyen kövér – adómentesen. Csábító lehet ugyanis a végtelenül széles vevői bázis, illetve hogy nem kell üzlethelyiséget bérelni, fenntartani, eladót felvenni, ennek érdekében a különböző hatósági engedélyezési eljárásokat végigcsinálni, stb.

Webshop elindításához szükséges jogi háttér

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ennek érdekében létrehozott egy „Minta webshopot”, amely egy folyamatosan frissített minta-webáruház honlap az online kereskedelemmel kapcsolatos jogkövetés előmozdítása érdekében.

Az e-kereskedelemre vonatkozó előírások sok esetben bonyolultak, és a hatósági vizsgálatok eredményei alapján magas a kifogásolási arány. A „minta-webáruház” honlapon a fogyasztók és a vállalkozások az e területre vonatkozó jogszabályi előírásokat és azok változásait naprakészen, díjmentesen figyelemmel követhetik. A honlap működtetésével megvalósítható a vállalkozások jogkövető magatartásának elősegítése és az e-kereskedelem terén a fogyasztói bizalom erősítése.

Amint az már az előzőekben kifejtésre került az elektronikus kereskedelem sok szempontból bizonyulhat előnyösnek a fogyasztók és a vállalkozások számára: elősegítheti az árak csökkenését, javíthatja a termékekhez való hozzáférést, a választék bővülését, egyúttal a vállalkozások számára új piacokat jelenthet, továbbá lendületet adhat az innovatív szolgáltatások kifejlesztésének és a munkahelyteremtésnek. Az ilyen ügyletek, ugyanakkor nemcsak előnyökkel (pl.: kényelem, szélesebb választék) járnak a fogyasztók számára, hanem bizonyos mértékű kockázatokkal is, amelyet a jogszabályi rendelkezések hivatottak ellensúlyozni.

A fogyasztóvédelemért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) kiemelt feladatnak tartja, hogy a fogyasztók, illetve a vállalkozások számára a fogyasztóvédelmi szabályok könnyen értelmezhetőek, elérhetőek legyenek.

A http://mintawebaruhaz.nfh.hu/hu/ honlapon elérhető mintawebáruház egy kereskedelmi célokat nem szolgáló, oktatási, tájékoztatási célú honlap, amely szemléletesen mutatja be az online kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb fogyasztóvédelmi előírásokat, tudnivalókat. Nem volt cél a mintawebáruház keretében a többi szakterület (pl.: marketing, reklámelőírások, adatvédelem stb.) jogi hátterének, gyakorlati működésének ismertetése. A mintawebáruház segíti a fogyasztókat és a vállalkozásokat az online kereskedelemmel kapcsolatos ismeretek gyakorlati megértésében. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy alapvetően azt a helyzetet kívánja modellezni, amikor egy webáruházat üzemeltető vállalkozás magánszemélyek részére értékesít, figyelemmel arra, hogy mintawebáruház nagy hangsúlyt helyez a természetes személy fogyasztókat ilyen esetekben megillető jogosultságok (pl. elállási jog) bemutatásra.

Mivel a mintawebáruházban nincsenek valódi termékek, így a feltüntetett árak is csupán oktatási céllal jelennek meg. A mintawebáruház használatával tehát termék kiszállítására és pénz kifizetésére, vagyis adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor. A mintawebáruház és a benne szereplő „termékek”és ”termékkategóriák”, illetve az „árak” fiktívek.

A mintawebáruházban a felhasználóknak lehetőségük van lépésről lépésre kipróbálni a rendelés folyamatát.

A fogyasztóvédelmi politikában meghatározottak alapján a digitális kor kihívásainak kezelése céljából jelenleg folyamatban lévőa Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) jóváhagyásáról szóló 1423/2015. (VI. 25.) Korm. határozat, valamint Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat alapján a „Digitális Fogyasztóvédelem” című KÖFOP projekt átfogó célja a fogyasztóvédelmi politikában megjelenő, átfogó fogyasztóvédelmi stratégia megvalósításának támogatása a hatékonyabb intézményi környezet és folyamatok, valamint az ezeket támogató elektronikus közigazgatási megoldások és tevékenység révén.

Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó szervek

 

A mintawebshop itt érhető el

Az online vásárlás alapköve a bizalom. Ezt megalapozni első körben azzal lehet, hogy egy virtuális térben beazonosíthatóvá tesszük magunkat, és tisztázzuk, hogy az adásvétel során kinek mi a feladata, kötelezettsége és joga a másikkal szemben.

 

Lássuk miben áll a webáruház működtetőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a webáruház honlapján. Az áruház üzemeltetőjének beazonosítására, továbbá az Ügyfélszolgálat eléréséhez szolgáló adatok, melyeket a vásárló számára elérhetővé kell tenni:

  • Név, székhely, levelezési cím. Nem természetes személy esetén a kereskedést képviselő neve és telefonszáma, e-mail címe amelyen az Ügyfélszolgálat ellátása történik.
  • Adószám, cégjegyzék szám, vállalkozói igazolvány szám, nyilvántartó cégbíróság neve.
  • A tárhely-szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhely-szolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.
  • Amennyiben a kínált termékek, vagy szolgáltatások értékesítése engedélyhez kötött, annak meglétének igazolása. (nyilvántartási szám feltűntetése)
  • Az áruházban megvásárolható termékek, vagy szolgáltatások ismertetése

A honlapon a  “Rendelési, szerződési feltételek”-nek is szerepelnie kell minden esetben, melyben tájékoztatni kell a vásárlót:

  • A termék házhoz szállításának költségéről
  • A szállítási határidőről, szállítás módjáról
  • A regisztráció és vásárlás menetéről
  • A garanciális feltételekről
  • A 14 munkanapon belüli, indoklás nélküli elállás lehetőségéről. (bizonyos termékeknél, szolgáltatásoknál nem kell biztosítani. Javasoljuk az ide vonatkozó törvény tanulmányozását, illetve a törvény kivonatát megjeleníteni az oldalon)
  • Az elállási jog gyakorlásának menetéről
  • A felhasználó által megadott adatok kezeléséről

Az általános szerződési feltételeket hozzáférhetővé kell tenni, a másik fél számára, oly módon hogy az tárolni és előhívni tudja. A webáruházak számára az ÁSZF-ből egy pdf verzió közzététele a megoldás.

A vásárlónak küldött csomagnak tartalmaznia kell:

  • A részletes nyomtatott tájékoztatót a 14 munkanapon belüli, indoklás nélküli elállási jogáról
  • A számlát
  • A garancialevelet

Jogszabályi háttér:

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

 

Főbb jogi kérdések magyarázata

Aki webáruházat szeretne működtetni, annak nem árt mindent végiggondolni a fogyasztó fejével, hiszen minden siker vagy sikertelenség végső soron ezen is múlik.

 

Milyen kockázatokkal és bizonytalansággal találkozhat a fogyasztó?

Az online vásárlások során fokozottan fennáll a meggondolatlan szerződéskötés lehetősége a távolsági ügyletkötés azon sajátosságára tekintettel, miszerint a szerződést kötő felek nincsenek egyidejűleg és fizikailag jelen a vásárlásnál (hiszen a számítógép előtt ülünk), ezért a fogyasztó kiszolgáltatottabb helyzetben van, és kettős információs hiányban szenved.

Egyrészt a fogyasztó rendelkezésére csak csekély információ áll a termékről, nem tudja a terméket a kezébe venni, megvizsgálni, felpróbálni, valamint ellenőrizni, hogy az áruról állított tulajdonságok ténylegesen megfelelnek-e a valóságnak. Másrészt szintén kérdéses, hogy a terméket eladó kereskedő valóban létezik-e, illetve jogosult-e gazdasági tevékenység folytatására. Emellett különös kockázattal járhat az is, ha a fogyasztó gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt vásárol a neten. 

 

Hogyan kerülhetjük el fogyasztóként az említett kockázatokat a vásárlása során?

A hatályos jogszabályok a fogyasztóknak az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmának erősítése és az internetes vásárlásokban rejlő kockázatok csökkentése érdekében részletes tájékoztatási kötelezettséget rónak a webáruház üzemeltetőjére, valamint a fogyasztók számára egy utólagos megfontolási időt (úgynevezett elállási jog) is biztosítanak.

Sok kellemetlenségtől és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, ha kizárólag olyan online üzletben vásárolunk, amelyeknél a honlapon a későbbiekben részletesen ismertetett tájékoztatás hozzáférhető, valamint tisztában vagyunk az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeivel is. 

 

Milyen óvintézkedéseket célszerű tenni a termék megrendelése előtt?

Fontos, hogy a termék megrendelése előtt mindig törekedjünk a lehető legtöbb információ megszerzésére a kereskedőről és a vásárlás feltételeiről. Tehát mindig szánjunk elég időt a honlapon hozzáférhető általános szerződési feltételek elolvasására, hogy azok ne a későbbiekben érjenek minket a meglepetés erejével. Tanácsos, hogy a megrendelés elküldése előtt a honlapon közzétett vásárlási feltételeket mindig mentsük le és nyomtassuk ki. Így a későbbiekben is bizonyíthatjuk, hogy a vásárlás időpontjában milyen tartalommal volt a tájékoztatás a honlapon hozzáférhető. 

 

Célszerű-e az otthoni magán vagy munkahelyi e-mail címünket használni vásárlás során?

Nem. A kéretlen elektronikus levelek (spamek) elkerülése érdekében javasolt az online megrendelések lebonyolításához egy ingyenes levelezőprogrammal – akár külön webes vásárlások céljára – létrehozott e-mail címet használni.

 

Hogyan tesztelhetjük a webshop megbízhatóságát?

Célszerű minden webáruházból először egy kisebb értékű terméket rendelni. Így meggyőződhetünk arról, hogy a kereskedő megfelelő minőségű terméket árusít-e, betartja-e a honlapon vállalt szállítási határidőt, kapunk-e számlát és magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót.

A fogyasztót érintő további jogok és kötelezettségek

A jelenleg hatályos jogszabályok széleskörűen szabályozzák az elektronikus kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások jogait és kötelezettségeit. Az előző cikkekben már említésre került DEP-hez kapcsolódó jogszabálytervezetek közül több érinti a jelenleg hatályos jogszabályokat, ezen kívül várhatóan új területek is szabályozás alá kerülnek.

 

A tervezett uniós szabályozás kiterjedne a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződésekre, valamint egységesítenék az áruk online és egyéb távértékesítés útján létrejött szerződések megkötésére vonatkozó szabályokat is. Mind a jelenleg hatályos jogszabályok, mind pedig a tervezett szabályok a maximum harmonizáció elvét követik.

 

A DEP vonatkozásában továbbá hat fogyasztóvédelmi irányelvet érintő [(a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal (93/13/EGK), a jótállással, garanciával, (99/44/EK) a tisztességtelen szerződési feltételekkel (2005/29/EK), a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló (98/6/EK), a megtévesztő és összehasonlító reklámokkal (2006/114/EK) és a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére vonatkozó tiltó rendelkezésekkel kapcsolatos irányelv (2009/22/EK)] irányelv felülvizsgálata is folyamatban van. Ennek célja az európai uniós joganyag egyszerűbbé tétele és a szabályozás költségeinek csökkentése, amely hozzájárul egy világos, stabil és kiszámítható szabályozási keret kialakításához.

 

A fogyasztók számára igen kedvező fejlemény – amelyre a Jelentés külön is kitér –, hogy 2016-tól a fogyasztók részére rendelkezésre áll az Európai Unión belüli online ügyletek esetén az egyéni fogyasztói jogérvényesítést elősegítő online vitarendezés lehetősége a Bizottság által kifejlesztett online vitarendezési platform felületnek köszönhetően.

 

Az e-kereskedelmi szektor jellemzői, fogyasztóvédelmi szempontból aggályos új jelenségei

 

Az elektronikus kereskedelmi szektorra jellemző, hogy a költséghatékonyabb működés miatt magas a kis- és középvállalkozások száma a piacon, ugyanakkor az online értékesítések nagy részét kiemelt piaci szereplők bonyolítják le. Az okoseszközök és a nagysebességű internet-hozzáférés elterjedésével folyamatosan nő az online szerződéskötések száma, valamint azon vállalkozásoknak az aránya, akik már elektronikus módon is értékesítik termékeiket.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos lehet az úgynevezett előfizetési csapdák megjelenése. Ha a fogyasztó egy bizonyos próbaidő letelte után nem mondja le a szolgáltatást, úgy határozott idejű (általában 1 vagy 2 éves) szerződés jön létre a felek között, amelynek felmondására nincsen lehetőség, vagy csak rendkívül bonyolult módon, adott esetben bánatpénz megfizetése mellett. Ezen felül az online szerződések esetében gyakori a külföldi elem is, vagyis a fogyasztók sokszor határon átnyúló ügyleteket kötnek, amely leginkább a későbbi igényérvényesítés során okozhat nehézséget.

A fogyasztóvédelmi hatóság, békéltető testületek, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tájékoztatása alapján egyre inkább problémát jelent, hogy a fogyasztó az ügyletkötéskor sok esetben nincs tisztában azzal, hogy az adott webáruház Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel, ügyintézési hellyel nem rendelkezik. A fentiek alapján tehát, ha a jogsértő honlap külföldi szerveren üzemel, valamint az azt üzemeltető vállalkozás is harmadik ország területén került bejegyzésre, akkor az igényérvényesítés nehézségekbe ütközhet. Ennek hátterében az is áll, hogy az internetes felület magyar nyelve, illetve a „.hu” kiterjesztés önmagában nem biztosítja a „belföldi” ügyletkötést, mert ezt a domain nevet külföldi más európai uniós tagállami és harmadik országbeli cég is használhatja. A „.hu” domain név delegálás jelenleg önszabályozási mechanizmus keretében történik, amelyről az Internet Szolgáltatók Tanácsa gondoskodik. Ennek megfelelően a „.com” domain alatt is létrehozható magyar nyelvű oldal.

 

Ugyanakkor az is tény, hogy a külföldi webáruházak pl.: a hazaihoz képest szélesebb áruválaszték és kedvezőbb árak miatt népszerűek a magyar vásárlók körében.

Míg az európai uniós tagállamokban az egyéni fogyasztói igényérvényesítés új dimenzióját jelenti 2016-tól az online vitarendezés, a már működő Európai Fogyasztói Központok (a továbbiakban: EFK) mellett. Ezzel viszont szemben áll a harmadik országban, különösen a Távol-Keleten működő webáruházaknál felmerülő fogyasztói probléma esetén az igényérvényesítés nehézsége, adott esetben lehetetlensége.

 

Aggályosnak tekinthető jelenség, hogy a fogyasztók számára bizonyos esetekben problémás lehet az ún. gyűjtő, ár-összehasonlító oldalakról történő rendelés, mert a vásárlók nem tudják pontosan, hogy kitől is rendeltek.

 

Továbbá problémát jelenthet, az utóbbi időben egyre elterjedtebb, az aukciós oldalakról és közösségi média oldalak használatával történő vásárlás. Ezekben az esetekben a fogyasztó gyakran nem vállalkozással, hanem egy másik természetes személlyel köt szerződést. Az ilyen jellegű vásárlás során általában használt termék cserél gazdát, viszont vannak olyan eladók is, akik új termékekkel kereskednek.

Új lehetőség az e-kereskedelem terén az egyéni fogyasztói jogérvényesítésre

Ki-mit-hogyan ellenőrizhet az e-kereskedelemben? A fogyasztóvédelmi hatóság feladata annak vizsgálata, hogy a vállalkozások eleget tesznek-e a jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettségeiknek, ezen felül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) ellenőrizheti, hogy a weboldalon közzétett általános szerződési feltételek tartalmaznak-e tisztességtelen szerződési feltételeket, és szükség esetén közérdekű keresetet indíthat a bíróság előtt.

Ezen felül felmerülhet a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre is, amennyiben az adott kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

 

Az Ektv. 16/A. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az Ektv. 6. §-a vonatkozásában – adott esetben – a Magyar Nemzeti Bank is rendelkezhet hatáskörrel. Ezen felül megjegyzendő, hogy az Ektv. 14/B. §-ban és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. §-ában foglaltak megsértése esetén – az Ektv. 16/A. § (3) bekezdése alapján – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jár el. Adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban eljárási jogosultsággal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rendelkezik.

 

Az e-kereskedelmi vállalkozások ellenőrzése

Az ellenőrzés elsődleges tárgya az elektronikus kereskedelmi tevékenység, „helyszíne” pedig a virtuális értékesítés leggyakoribb és legelterjedtebb megjelenési formája, a klasszikus webáruház.

Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy a webáruház üzemeltetője eleget tesz-e az Ektv.-ben, valamint a Korm. rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének. Az ellenőrzés az esetleges aktív megtévesztésekre is kiterjed. Ezen felül a kormányhivatalok az elmúlt időszakban adott esetben próbavásárlás keretein belül ellenőrizték a nyugtaadási kötelezettség és a jótállási jegyre vonatkozó rendelkezések érvényesülését. A próbavásárlások alkalmasak arra is, hogy a hatóság – jóllehet szerződéses viták vonatkozásában a bíróság rendelkezik hatáskörrel – tapasztalatot szerezzen a szerződésszerű teljesítésről és az elállási joggyakorlati érvényesüléséről.

 

A vállalkozások tájékozatlansága az elektronikus kereskedelem területén kiemelkedően magas. 2014-ben végbe ment jogszabályi változások jelentősen módosították a távollévők között kötött szerződésekre irányadó szabályozást és a vállalkozások nincsenek megfelelően felkészülve a hatályos jogszabályok alkalmazására, amelyeket sok esetben a jogalkotói céltól eltérően értelmeznek. Az e-kereskedelem területén elvégzett ellenőrzések adatai az e-kereskedők hiányos ismereteivel indokolják azt, hogy magas az elektronikus kereskedelem területén a kifogásolási arány. Erre tekintettel szükséges a naprakész, egyszerű és világos tájékoztatás, illetve a területen jelentkező – a digitalizáció előretörésével párhuzamosan jelentkező – új típusú jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyságának erősítése.

 

Az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások ellenőrzésének módszerei

Hatósági eljárás tekintetében a kormányhivatalok rendelkeznek első fokon hatáskörrel, így az ellenőrzéseket a 2016. évet megelőzően a kormányhivatalok végezték az NFH által készített útmutató alapján. Az NFH ezen felül másodfokon eljár hatósági ügyekben, illetve a kormányhivatalok adatszolgáltatásai alapján elkészíti a témavizsgálat összefoglaló jelentését.

A kormányhivatalok a vizsgálatok során, a weboldalakon található minden hivatkozást és aloldalt ellenőriztek, valamint azokat külön lementették és dokumentálták. A vizsgált honlapok a vizsgálati útmutatóban meghatározott szempontok alapján kerültek ellenőrzésre. Jogsértés gyanúja esetén a kormányhivatalok eljárást indítottak a webáruházat üzemeltető vállalkozással szemben, jogsértés esetén pedig határozatot hoztak.

A 2016. évben a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységét az alábbi területekre fókuszálja:

  • műszaki cikkeket értékesítő webáruházak,
  • digitális tartalmak, alkalmazáson belüli vásárlások és ingyenes kipróbálási időszakok,
  • kuponos értékesítések,
  • karácsonyi időszak során lefolytatandó vizsgálatok. 

 

Megjegyzendő továbbá, hogy az NFH saját hatáskörében az elmúlt években rendszeresen részt vett a CPC hálózat (Consumer Protection Cooperation Network) által szervezett, az e-kereskedelem területére vonatkozó ún. „sweep”-eken amelyek alkalmasak arra, hogy az NFH által észlelt, vélhető jogsértések hatósági eljáráson kívül, az érintett vállalkozással történő kapcsolatfelvétel keretében kerüljenek megszüntetésre. Amennyiben azonban az adott vállalkozás nem tanúsít együttműködést, úgy az NFH eljárást kezdeményez az illetékes kormányhivatalnál.

 

Internetes vizsgáló laboratórium


A mai vásárlók számára az e-kereskedelemben olyan lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek kezelésére a hagyományos fogyasztóvédelem eszközrendszere korábban nem volt felkészülve.  A fogyasztók olyan eddig ismeretlen vállalkozói gyakorlatokkal találkozhatnak online környezetben, melyek a szükséges ismeretek hiányából fakadóan növelik kiszolgáltatottságukat (pl.: közösségi média felületek, online aukciós oldalak, összehasonlító oldalak, előfizetési csapdák és ingyenes próbaidőszakok, hamis fogyasztói értékelések, online közvetítők, stb.).

 

2015-ben az NFH az Államreform Operatív Program (ÁROP projekt) keretében kifejlesztette az ún. Internetes vizsgáló laboratóriumát, amely korszerű gépekkel, hardware és szoftvereszközökkel (pl. okostelefonon applikáció alkalmazásával történő vásárlás) járul hozzá a digitális világ hatékonyabb ellenőrzéséhez.

A vizsgálatok során a honlapok – különösen – az alábbi adatok tekintetében történő áttekintése történik:

  • a szolgáltató személyére vonatkozó adatok: a vállalkozás neve, elérhetősége, az őt regisztráló bíróság vagy más szerv neve, regisztrációs száma, adószáma stb.;
  • általános szerződési feltételek;
  • elállási joggal kapcsolatos tájékoztatás;
  • kiszállítási költségek, további teljesítési feltételek.

 

Tisztelt Ügyfelünk! Ezen leírásunk tájékoztató jellegű, amelyet a NAV, NFH, illetve más állami szervek alapján rendelkezésünkre bocsátott anyagokból állítottunk össze.

Az általunk közölt információk tájékoztató jellegűek, nem teljes körűek és változhatnak.

 

Bírságolás, panaszok, jogsértések