Az oktatói kiegészítő csökkentő tételt a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató kis és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzők érvényesíthetik a tanulónkénti tanulószerződéses normatívájuk mellett, havonta.

 

Kik számítanak nem főtevékenységű gyakorlati képzőnek a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó törvény definíciója szerint:

• nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a vonatkozó törvény 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt

Számokkal illusztrálva a definíciót a 2017-es évre.

 

Az a gyakorlati képző, akinek:

• 2015-ben 8.000.000.-Ft, és
• 2016-ban 9.000.000.-Ft üzleti árbevétele volt,

2017-ben minden csökkentő tételt összegezve, összesen 2.000.000.-Ft-ot tud érvényesíteni legkésőbb 2018. január 12-ig ahhoz, hogy ne számítson fő tevékenységű gyakorlati képzőnek.

 

Azon gyakorlati képzők, akik az alap tanulószerződéses normatívával, és/vagy a tervezett beruházási kiegészítő csökkentő tétellel várhatóan arányaiban magasabb összeget fognak érvényesíteni, mint amit a példa mutat, úgy ők már fő tevékenységű gyakorlati képzőnek minősülnek, így ezen csökkentő tételt nem tudják érvényesíteni.

 

Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva (480.000.-Ft) összegének 21%-a, azaz 100.800.-Ft/tanuló/év, 8400.-Ft/tanuló/hó.

 

Fontos, hogy az oktatói kiegészítő csökkentő tétel csak nevében oktatói, hiszen a felhasználása, érvényesítése havonta és tanulónként történik, tehát az összegét, mértékét nem befolyásolja, hogy az adott képzőhelyen hány mester, vagy szakoktató dolgozik!