Jelentős változásokat hozhat az idei év a megye gazdasága számára. A kamara és az egyetem, Pécs, illetve Baranya önkormányzata, valamint az egyházmegye vezetői és szakemberei között elindult egy operatív együttműködés a gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, a külügyek és a kulturális kérdések területén. A kamara olyan konkrét fejlesztési program kidolgozását kezdte meg tavaly, amely tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképes gazdaság eléréséhez az innováció és K+F, az oktatás, a HR-utánpótlás, a gazdaságorientált önkormányzati üzemmód témaköreiben. Optimistán kezdik az évet a megye meghatározó vállalkozásai, amelyek komoly fejlesztéseket valósítanak meg 2019-ben. Összeállításunkban a kamara és a vállalkozások vezetőit kérdeztük az előttük álló 12 hónapról.
„Ez a térség többre hivatott, és ezt be is fogjuk bizonyítani”
Minden felelős cégnek, önkormányzatnak, az egyetemnek, a kamarának közösen dolgoznia a jövőért, mert lehet, hogy ez az utolsó esélyünk a felzárkózásra – állítja dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit a térség, a megye lehetőségeiről is kérdeztünk.
– A világgazdaságban, az unióban és itthon is felgyorsultak a technológiai, gazdasági, társadalmi folyamatok. Hogyan hat mindez a megyei gazdaságra?
– Kétségkívül az emberiség egyik legnagyobb kihívása előtt állunk. Érdekes és veszélyes jelenség, hogy a felgyorsult folyamatokkal, valamint ezek belső összefüggéseivel igen kevesen foglalkoznak, és képesek megérteni azokat. Ahhoz, hogy minden szinten megfelelő válaszokat adhassunk a történésekre, tisztában kell lennünk a mozgatórugókkal, a jelenlegi világgazdasági hatalmasok érdekeivel, csakúgy, mint a hazai és helyi feltételrendszer átalakulásával. Sajnos sok önkormányzat, intézmény, vállalkozás csak szűk környezetének információi, impulzusai alapján fogalmazza meg szokványos válaszait, így jelentős a kudarc veszélye.
– Miként reagál erre a PBKIK?
– Hatályos stratégiánkat az ezredfordulón alakítottuk, ki, és kisebb módosításokkal kiállta az idő próbáját. Jól fogtuk meg a megyei gazdaság problémáinak lényegét. A gond az, hogy ebben a két évtizedben rajtunk kívül kevesen foglalkoztak a növekvő technológiai, gazdasági kihívásokkal. A közélet többsége úgy gondolta, lehet virágzó várost építeni versenyképes gazdaság nélkül és elszegényedő megyei periféria mellett. Baranya társadalmi versenyképessége is súlyosan romlott, az egyik legjobban elöregedett megye, és igen jelentős a képesített fiatalok elvándorlása. Az országosan igen nagy munkanélküliség mellett így jelentős munkaerőhiány is kialakult.
Mindazt a feladatot, amelyet kamaránk saját hatáskörben megoldhatott, anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve megoldottuk, ezek kiemelt szakterületei az innovációmenedzsment, a külgazdasági orientáció és a HR utánpótlás voltak.
A német nyelvű uniós tagállamokkal ellentétben hazánkban a kamarák rendkívül limitált fejlesztési erőforrásokat kapnak a mindenkori kormányzattól, igaz, cserében a teljesítményelvárások közel azonosak a nyugati országokban tapasztalhatókkal. Az erőforrások azokhoz a szereplőkhöz érkeztek százmilliárdos nagyságrendben, akik nem a versenyképesség fejlesztése érdekében használták fel azokat. Így a megye és Pécs versenyképessége leszakadt nemcsak az uniós, hanem az országos átlagtól is, és logikusan a fejlődés menedzseléséhez szükséges közéleti együttműködési rendszer sem alakulhatott ki, hisz a versenyképtelen célrendszert nem tudtuk támogatni.
– Úgy tűnik, a helyi közélet egyre nagyobb része már hajlandó szembenézni a korábbi hibákkal és a sürgős pályamódosítással. Tapasztalható-e változás a fejlesztéspolitikákban?
– Valóban, a felsővezetői szinteken már észlelhető a felismerés az önkormányzatoknál és az egyetemen is. Látható a megnövekedett aktivitás, számos kezdeményezés jelent meg. A hiányzó formális egyeztetési rendszer miatt azonban ezek egyelőre kidolgozatlanok, önmagukra szabottak és néha párhuzamosságok alakulnak ki. Sürgős feladat az együttműködés formalizálása, hogy hatékony közös munkát fejthessünk ki kölcsönösen elfogadott célrendszer érdekében, koordinált erőforrás-felhasználással. Épp ezért támogatjuk Miseta Attila rektor úr és Jenei Zoltán kancellár úr kezdeményezését, amelyben az egyetem, Pécs, Baranya és a kamara, valamint az egyházmegye vezetői és szakemberei operatívan működnek együtt a gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, a külügyek és a kulturális kérdések területén. Természetesen eltérő súlypontokkal.
– Az elmúlt két évtized alatt számtalan koncepció, stratégia készült az intézményeknél. A kamara viszont 2018-ban konkrét iparfejlesztési programot dolgozott ki. Mit tartalmaz ez a program?
– A kamarai választások után több körben tárgyaltunk a megye meghatározó vállalkozásaival az előbb taglalt helyzetről. Ezeken a tárgyalásokon fogalmazták meg a vállalkozások, itt az ideje megalkotni egy konkrét fejlesztési programot. A program egyrészt tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképes gazdaság eléréséhez az innováció és K+F, az oktatás, a HR-utánpótlás, a gazdaságorientált önkormányzati üzemmód témaköreiben. E feladatokat konkrét felelősök, határidők megfogalmazásával többoldalú szerződésbe is beillesztettük, amelyet az egyetem, Pécs, Baranya, a kormányhivatal, az egyházmegye és a kamara írna alá. Jelenleg e szerződés egyeztetése zajlik, szeretnénk minél hamarabb már a végrehajtással foglalkozni.
A program másrészről közel 30 cég fejlesztési projektjeit is magába foglalja, amelyek jelentős K+F, innovációs, ipar4.0 tartalommal bírnak, egyértelműen erősítik az exportorientációt, új, versenyképes termékeket eredményeznek. Terveink szerint a projektek köre bővülhet, amennyiben szakértőink befogadják a kamarához eljuttatott fejlesztési, beruházási javaslatokat. A kormányzattal intenzív tárgyalásokat folytatunk, az ITM szinte minden vezetőjével egyeztetünk. El szeretnénk érni a projektkör forráshoz juttatását. Számításaink szerint megvalósulásuk, belső szinergiáik legalább akkora gazdasági növekedést, foglalkoztatást, többlet adóbevételt eredményeznének, mint egy jelentős multinacionális cég – államilag erősen támogatott – megjelenése más városokban.
– Milyen volt ennek az együttműködésnek a helyi és az országos fogadtatása?
– Egyértelműen támogatják az önkormányzatok, az egyetem, a kormányhivatal, a PSZC, illetve számos intézmény és közszereplő, hozzáállásukat támogató és szerepvállaló nyilatkozatban juttatták el hozzánk. Az országos lobbit most szervezzük, láthatóan igen nagy feladat visszakerülni a térképre. De nincs más lehetőség.
– A gazdasági kormányzat ugyanakkor egyre kevésbé térségi, sokkal inkább ágazati fejlesztési programokban gondolkodik. Nem kerül így hátrányba Baranya az országosan egyik leggyengébb gazdaságával?
– Kétségkívül ennek vannak veszélyei. Hisz a megyei gazdaságot sújtó korábbi központi gazdaságpolitikai hibák és helyi rossz döntések miatt egy baranyai cég nehezebben versenyez egy fővárosival vagy győrivel, debrecenivel, kecskemétivel az erőforrásokért, a piacokért. Ugyanakkor azt is látjuk tárgyalásaink alapján, hogy a kormányzat tudja: a régió és központja, Pécs, önerejéből már nem lesz képes utolérni a fejlettebb országrészeket. Ezért az egyetem bázisán regionális fejlesztési programot kérnek be, amely potenciális pénzügyi kerete több száz milliárd Ft, természetesen nem néhány évre vetítve.
– Akkor a programok versenyeznek a központi forrásért?
– A veszélye ugyan fennállhatna, de sem az egyetem, sem a kamara nem úgy értékeli, hogy a programok versenytársak. Az ITM vezetése is tudtunkra adta ezt. Egyrészt a kamarai iparfejlesztési program térségi szegmens program, amely elsősorban a megyére jellemző kis- és középipar versenyképességét szolgálja, míg az egyetemi program a kormányprogram szerkezeti bázisán foglalkozik társadalmi, gazdasági, technológiai fejlesztési irányokkal, beruházásokkal. A két program kiegészíti egymást, mi úgy gondoljuk, az iparfejlesztési program képes felvezetni a regionális fejlesztési programot, többek között alkalmassá téve e helyi ipari vállalkozásokat a régiós tervekben megfogalmazott technológiai parkhoz, valamint a digitális-, egészségipari-, élelmiszeripari-technológiai fejlesztési irányokhoz történő csatlakozáshoz.
– Ezek szerint összekapcsolhatók a tervek?
– Egyértelműen. Az egyetem vezetése ezért is kezdeményezte a kamarával és az önkormányzatokkal azokat az egyeztetéseket, amelyeken arról van szó, hogy miként tudunk bedolgozni a régiós program elkészítésébe, milyen legyen a program kidolgozásának szervezeti kerete. Az idő viszont igencsak sürget, tavasz végére a kormányzat várja a kidolgozott terveket.
– Tehát elindult valami, van esély a felzárkózásra.
– Igen. De az esély lehet, hogy az utolsó, mert a világgazdaság gyorsuló folyamataival kell lépést tartanunk. Aki nem képes felzárkózni, az mindent elveszít. Erőforrásokat, lakosságot, a jövőt. A munkaerő és a tőke egyre inkább a fejlődő nagyvárosokba, központokba vándorol, a vesztes perifériák kiürülnek. Éppen emiatt kell minden felelős cégnek, önkormányzatnak, az egyetemnek, a kamarának közösen dolgoznia. Ez a térség többre hivatott, és ezt be is fogjuk bizonyítani.
A helyi, baranyai vállalkozások szolgálata, a megyei gazdaság fejlődésének támogatása
Komoly tempót diktál kollégái, valamint a kamarával együttműködő intézmények, vállalkozások számára Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, de csak így lehet komoly eredményt elérni.
– Kamaránk évtizede és most is a 2016. év végén a testületi vezetőkkel kialakított stratégiai mátrix mentén szervezi a feladatait és tervezi a rövid, illetve hosszú távú tevékenységrendszerét, fogadja be a projektjavaslatokat. Az elsődleges szempont a stratégiai mátrixban és így a kamarai munkaszervezet tevékenységében is a helyi, baranyai vállalkozások szolgálata, a megyei gazdaság fejlődésének támogatása. Ha kulcsszavasan megfogalmazom a legfőbb tevékenységek mátrixát, akkor a gazdaságfejlesztés, üzleti közösségek, humánerőforrás, befektetői portfóliók, szakképzés, érdekérvényesítés, technológia transzfer, nemzetközi piacok, klaszterek és pályaorientáció fogalmak köré tudom ezeket csoportosítani. Ezek a kulcsszavak az irodám falán is nap mint nap olvashatók, orientálnak, és sokszor a kreatív projektfejlesztő munka során terelnek a stratégiai mátrix irányába – fogalmaz a főtitkár.
– Melyik terület jelenti a legnagyobb kihívást a kamara és az ipari szereplők számára?
– Legnagyobb kihívásnak a Baranyai Iparfejlesztési Programunkban is megfogalmazott fejlesztési területekhez kapcsolódó hatékony aktivitási rendszer menedzselését látom. A megye súlyos problémái és a helyi hazai, illetve külföldi tulajdonú vállalkozások szakmai igényei összefüggnek. A legfontosabb elemek a következők: meg kell oldanunk – és kollégáim nap mint nap tesznek ezért – a szakképzés fejlesztését, valamint az eredményes pályaorientációt, együttműködve a társintézményekkel, a szakképzési centrummal, az iskolákkal és az egyetemmel. Növelnünk kell a tortának a szakképzésben megjelenő szeletét, úgy, hogy a torta sajnos egyre kisebb és kisebb lesz, ugyanis folyamatosan csökken a gyerekszám.
A cégek fejlesztési és KFI terveit szakmai együttműködési rendszerrel, kooperációkkal és persze forrásokkal kell tudni támogatni. Ha 30-40 helyi családi vállalkozás fejlesztési ötletei elindulnak, akkor az nagyságrendileg egy nagy multinacionális cég megjelenésével egyenértékű fejlesztési potenciált és hozzáadott értéket jelent a megyének és a régiónak. Emellett azt is látni kell, hogy a megye közlekedési problémáit sürgősen orvosolni szükséges, mert csak akkor lehet reális elvárás a munkaerő-mobilitás.
– Hogyan kapcsolódnak ehhez a folyamathoz a kamara egyes szervezeti egységei, az osztályok?
– Kollégáim a Kereskedelmi és Innovációs Osztályon menedzselik az Enterprise Europe Network rendszerét, amelyben a helyi cégek számára gyors és hatékony támogatást tudnak adni a nemzetközi piacokon történő üzleti kapcsolatokra, valamint a nemzetközi K+F+I projektekben való részvételre. Innovációs és iparjogvédelmi tanácsadást végzünk évente közel 200 vállalkozás számára, de ezt a mértéket szükséges folyamatosan növelnünk.
A Humán Erőforrás Osztály munkatársai nemcsak a szűken értelmezett szakképzési ügyekben, de a közlekedési problémák feltárásában és megoldásában, a humánerőforrás-kérdésekben, valamint az egyetemi és iskolai kapcsolatok szervezésében is aktívak, illetve eredményesek. Pályaválasztási aktivitásunk egyre jobban látható, eredménye kézzelfogható.
– A kamara nagy fába vágta a fejszéjét „A jelen a jövőd” kampánnyal, amely a megyében dolgozó cégek láthatóságát erősíti.
– A kamara tavaly ősszel — partnerségbe hívva a Pécsi Tudományegyetemet, Pécs várost, Baranya megyét, az érintett vállalkozásokat és intézményeket, valamint az azokat tömörítő klasztereket – a megye gazdasági-innovációs arculatát építő kezdeményezést indított azért, hogy a pécsi és baranyai vállalkozásoknál igen magas minőségben készült termékek, szolgáltatások láthatóvá váljanak mind a helyi emberek, mind a szélesebb spektrum számára, valamint hogy a pécs-baranyai cégek valós elhelyezkedési és életpálya perspektívát jelentsenek az itt tanuló fiataloknak. A kamara összegyűjtötte kiválasztott önkéntes tagjai releváns üzeneteit. Ezeket összesítve, átdolgozva, kialakítva a szlogeneket első körben a megyei kommunikációs felületeken – elsősorban közterületi és elektronikus felületeken – jelenítette meg. Terveink szerint második körben országos, budapesti felületeken jelennek meg a megye gazdasági értékei.
– A kamara miként vesz részt a vállalkozások önkéntes szerveződései, a klaszterek, illetve a klubok munkájában?
– Szervezzük a kamara mellett és a kamarával dolgozó szakmai közösségeket, a klubokat és a fórumokat. A gépipari és a tavaly megalakult építőipari klaszterek munkáját koordinálva komoly szakmai programokat valósítunk meg, a közélet számára folyamatosan igazolva a gazdaság és ipar jelentőségét. Kialakultak a nagy entitások operatív szintű egyeztetési fórumai, ezekben a kamara aktív szerepet vállal, képviseljük a gazdaság érdekeit.
Pécsi Tudományegyetem: előrelépés a digitalizáció területén, a nemzetközi megítélés javítása
Melyek a Pécsi Tudományegyetem előtt álló legfontosabb kihívások, feladatok 2019-re? Melyek a fontosabb irányok? – kérdeztük dr. Betlehem Józsefet, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettesét.
– A Pécsi Tudományegyetem esetében, más egyetemekhez hasonlóan, a működőképesség alapját a hallgatók jelentik. Véleményem szerint a felsőoktatási piac a következő évek során jelentősen át fog rendeződni, és egyre erősebb lesz a verseny a hallgatókért, ezért a hallgatói létszám stabilizálása, illetve növelése az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk. Ennek kapcsán nagyon komoly előrelépéseket kell tennünk a digitalizáció területén. A felsőoktatásba jelenleg és a jövőben belépő hallgatók már digitális környezetben nőnek fel, ez egy egészen új típusú gondolkodásmódot igényel tőlünk. Meg kell értenünk, hogy a fiatalok milyen viszonyrendszerben gondolkodnak. Így amikor választás elé kerülnek, azt az egyetemet fogják választani, ahol az oktatási színvonal és a digitalizáció megfelel a XXI. század kihívásainak, és lépést is tart azzal. Összegezve tehát a digitalizációnak a felsőoktatás legtöbb szegmensében meg kell jelennie. Egy másik kihívás az egyetem nemzetközi megítélése. Javítanunk kell a nemzetközi rangsorokban betöltött helyünkön, mely egyrészt presztízskérdés, másrészt növeli az egyetem kapcsolati tőkéjét is. Ehhez egy hatékony eszközrendszerre és széles körben alkalmazható új technikák bevezetésére van szükség. Minden szakterületen meg kell találnunk a versenyelőnyt garantáló lehetőségeket és ezeket kell hangsúlyoznunk, valamint megerősítenünk. Továbbá meg kell keresnünk azokat a szakembereket, akik a Pécsi Tudományegyetemet még láthatóbbá tudják tenni a felsőoktatás nemzetközi színterein.
– A Modern Városok Program, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szorgalmazott integrált fejlesztési projekt egyetemre jutó része milyen fejlesztéseket tesz lehetővé és ezeknek milyen hatása lesz a megye gazdaságára?
– A 2018-ban belépő rektori vezetés programjára építve céljaink között szerepel a Pécsi Tudományegyetem szerepvállalásának biztosítása a Dél-dunántúli Innovációs Ökoszisztéma megteremtésében, a „Fokozatváltás a Dél-dunántúli Régióban” stratégiai dokumentumban megfogalmazott fejlesztési irányok megvalósításában. A regionális fejlesztéspolitika a jövőben egyre inkább az egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákra épül. Ennek a kormányzati elképzelésnek a dél-dunántúli megvalósításában a Pécsi Tudományegyetemnek kiemelkedő szerep juthat. Pécs periférikus regionális pozíciója, mind az egyetem, mind a város, mind pedig a várossal mélyen integrálódott régió számára komolyan behatárolja a fejlődés lehetőségét, ezért célunk, hogy szakmai közreműködéssel megtaláljuk a kapcsolódást a lehetséges kitörési pontokhoz. A stratégiai terv 2030-ig történő végrehajtása több mérföldkőre bontható. Mindezek megvalósulása erőteljes pozitív hatást gyakorolhat a térség gazdasági életére, valamint a régió fejlődésére egyaránt.
– Az integrált fejlesztési projekt a várossal, a megyével, a kereskedelmi és iparkamarával, illetve az ipari klaszterekkel a korábbinál hatékonyabb együttműködést kíván. Miben valósul meg ez a szorosabb kapcsolat? Mit vár és mit nyújt az egyes szereplőkkel kapcsolatban az egyetem?
– A tervezett egyetemközpontú regionális fejlesztés központja Pécs. A hatékony együttműködés megvalósításában az egyetem felelőssége hangsúlyozott. A Pécsi Tudományegyetem és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata működésében egymásra utalt. Jelenleg a két szervezet működésének és fejlesztéseinek összehangolása zajlik. Egyeztetések folynak továbbá a Baranya Megyei Önkormányzattal is a megye fejlesztési lehetőségeinek jobb kiaknázására. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pécsi Egyházmegye, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pécsi Tudományegyetem évtizedek óta folyamatosan egyre magasabb szintű és egyre szorosabb, egyre több területre kiterjedő kapcsolatot tart fent egymással. Mindezek további megerősítése kiemelkedően fontos az intézmények számára, hiszen együttesen érdekeltek a fejlődésben, a fejlesztési elképzelések összehangolásában, közös stratégiák megalkotásában. Ehhez olyan szintű élő és operatív struktúrát kell kialakítani, ami nem csak a szavak szintjén működik. Ehhez a fogadókészség adott, az együttműködés pontos részletei pedig már kidolgozás alatt vannak. Ebbe az együttműködésbe kapcsolódhatnak be a térség azon piaci és ipari szereplői is, akiknek számítunk a közreműködésére az egyetemközpontú regionális fejlesztési program megvalósításában.
Mit vár 2019-től, milyen terveket fogalmazott meg, milyen célokat tűzött ki maga elé a vállalkozás ebben az évben? Melyek azok a kihívások, amelyekre megoldásokat keresnek idén? A baranyai, a hazai gazdaság miként támogatja, netán hátráltatja a kitűzött célok megvalósítását? – ezeket a kérdéseket tettük fel Baranya jelentős vállalkozásai számára.
Szervezetistruktúra-átalakítás, mentorprogram, képzések a KONTAKT-Elektro Kft.-nél
– A vállalat növekedése magával hozta a szervezeti séma átalakításának igényét, több vezetési szint kialakítását, a műszaki előkészítés, valamint a termelést kiszolgáló munkacsoportok felállítását. Elkezdtük a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos munkákat, amely magában foglalja a vállalatirányítás átalakítását. A megrendelések struktúrájának folyamatos változása, a teljesítéshez szükséges adatszolgáltatások bonyolultsága kommunikációs képességünk jelentős javítását igényli. Versenyhelyzetünkből adódóan, valamint az elmúlt 3 évben jelentősen megnövekedett bérek miatt kiemelten fontos feladatunk folyamatszervezési megoldásokkal a termelékenység, a hatékonyság jelentős növelése. Pályázatokat adtunk be a hidrogénüzemű tüzelőanyagcellás technológiák fejlesztésének folytatására, amelyek célja a balatoni és folyami hajózás, a szünetmentes tápellátás mellett a Range extenderes energiaellátás. Emellett a BOSCH beszállítói fejlesztési programjában egy önálló tervezettel indulunk – foglalja össze az idei év legfontosabb terveit Hirth Ferenc ügyvezető igazgató.
– Nagy kihívás számunkra a szakképzett munkaerő biztosítása. Ezt részben saját képzéssel, részben toborzással oldjuk meg. Jól képzett szakmunkásokra, technikusokra és mérnökökre folyamatosan szükségünk van. Felállítottunk egy mentorprogramot, amellyel az új belépő dolgozók betanulását, beilleszkedését kívánjuk elősegíteni. Partnereink megkövetelik minden szinten a kimagasló szaktudást, a folyamatos képzést. Ez utóbbit a tanműhelyünkben, illetve belső és külső tanfolyami képzésekkel igyekszünk dolgozóink részére biztosítani. Emellett el kell mondanunk, hogy nagyon károsnak tartjuk a természettudományos tantárgyak: a matematika, a fizika, a kémia, a biológia oktatásának gyenge színvonalát és intenzitását. Ennek a hátrányos következményét tapasztaljuk a hozzánk kerülő szakmunkástanulóknál, valamint a középiskolát végzetteknél is.
Kezdeményezői vagyunk a baranyai gazdaság fejlesztési tervnek és programnak. Álláspontunk szerint az elkészült és már egyeztetett kamarai programot a lehető legrövidebb időn belül el kellene kezdeni. Ennek a megvalósításához mindenképpen kormányzati akarat és támogatás szükséges.
Jelentős beruházásokkal, csarnoképítéssel nagyot lép előre a Matro Kft.
– Cégünk fennállása óta a legnagyobb volumenű beruházást tervezi megvalósítani a 2019-2020-as években. A beruházások fő céljai: a gyártási technológia fejlesztése és új technológiák bevezetése, a gyártóterület növelése, a gyártás hatékonyságának növelése. Az létesítendő üzemcsarnokban korszerű magasraktárt alakítunk ki, a duális képzés számára egy kiemelkedő színvonalú tanműhely realizálódik, egyik dinamikusan fejlődő termelési részlegünk számára pedig a további bővítésre alkalmas üzemrészt építünk ki – mondja Kleisz Zoltán, Matro Kft. tulajdonos-ügyvezetője. – A gyártóeszköz-fejlesztések a termelési volumen növelése mellett a magas fokú automatizálási megoldások okán jelentős hatékonyságjavulást eredményeznek. A beruházások biztosítják a következő évekre tervezett növekedésünk hátterét, lehetővé téve a meglévő vevőink esetében a gyártási volumenek növelésé, valamint új vevők akvirálását.
A tervezett fejlesztések segítenek a következő időszak egyik legjelentősebb kihívása, a munkaerőhiány megoldásában, de legalábbis mérséklésében, illetve a hazai kkv-k számára szintén komoly feladatot jelentő, meredeken növekvő bérköltségből fakadó helyzet kezelésében.
A hazai tulajdonú és évtizedek óta aktív kkv-k számára kihívást jelent az a kialakult állami támogatási rendszer, amely a külföldi tulajdonú vállalatokat igen komoly mértékű támogatásban részesíti telephelyek létrehozásában. Ez a támogatási rendszer komoly versenyhátrányt okoz az említett kkv- körben.
Két számjegyű növekedést irányoz elő 2019-re a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.
– Cégünk pozitív időszakot tudhat maga mögött, az építőipar, a lakásépítés bővülése számunkra is kiváló lehetőséget biztosított, amelyet sikerült megfelelően kihasználnunk. A tavalyi év minden szempontból rekordév volt, mind a gyártott volumen, mind az árbevétel tekintetében kimagasló eredményt értünk el. Ennek eredményeként az előző öt év során a Terrán Kft. meg tudta duplázni a forgalmát – fogalmaz Gódi Attila ügyvezető. – A tavalyi év fontos lépése volt, hogy cégünk adminisztrációs központja a nyáron egy kisebb felújítást követően a Dunántúli Napló korábbi pécsi épületébe költözött, mellyel megoldódott az irodai feladatok régóta égető helyhiánya. 2019-re vonatkozóan további bővülésekkel számolunk, várhatóan a hazai lakásépítés tovább fog növekedni. Ennek megfelelően idei évi terveink ismét két számjegyű növekedést irányoznak elő. A Generon márkanéven az idén piacra kerülő napelemes tetőcserepünkkel kapcsolatban is jelentős érdeklődésre számítunk. Nem csak itthon, hanem a környező országokban is optimistán várjuk az idei évet. A tavaly nyáron átadott új erdélyi gyárunk biztos alapot jelenthet a további külföldi terjeszkedés számára.
Az építőipar egészére elmondható, hogy a kereslet meghaladja a rendelkezésre álló kapacitásokat. A gyártói és kivitelezői kapacitások esetenként csak hosszú várakozási idővel képesek kielégíteni az igényeket. Ennek részben a kapacitáshiány az oka, de a kivitelezői oldalon természetesen a szakemberhiány is érezhetően visszafogja a teljesítményeket. A meglévő kapacitások cégünknél is teljesen kihasználásra kerültek, a kereslet további növekedését már csak azok további bővítésével tudjuk kiszolgálni. Ennek érdekében megkezdtük egy új gyártósor építését, amelynek tervezett átadása ez év második felére várható.
A szükséges szakképzett munkaerő biztosítása igen komoly nehézségek elé állítja a HR-s kollégáinkat.
Gyártási, logisztikai, raktározási területen szak- és betanított munkásokat várunk, de a magasan automatizált ipari tömegtermelés képzett technikus és mérnök kollégák foglalkoztatását igényli, azonban ezen a területen is óriási a hiány. Baranyában ezen a téren szerencsére még nem drámai a helyzet, sokkal nagyobb gondot okoz a Kunszentmiklóson — Kecskeméten, ill. a főváros vonzáskörzetében – található gyárunkban biztosítani a szükséges képzett munkaerőt. Mindez természetesen a bérek gyors és látványos növekedését vonja maga után, amelynek fedezetét csak a hatékonyság egyidejű növelése biztosíthatja. Számunkra ezek jelentik a következő időszak szakmai kihívásait és megoldásra váró feladatait.
Idén is rekordokra tör a Hauni
– A hatékonyság növelése és a digitalizálás lesznek az idei év legfontosabb kulcsszavai a Hauni Hungariánál. Az egyedi gépgyártással foglalkozó világszínvonalú üzem technológiai beruházásokat és magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását tervezi – tudjuk meg dr. Megyeri János ügyvezetőtől. – 2018-ban foglalkoztatotti létszám és termelési volumen szempontjából is rekordokat döntött cégünk. Az idei évre megnövelt hatékonyság mellett hasonló volumennel tervez a társaság. A cél, hogy rugalmasabban tudjunk reagálni a rövid távon is folyamatosan változó piaci igényekre és tartani tudjuk a megrendelők által megkövetelt határidőket. Ennek érdekében folytatódnak a beruházások: a forgácsoló- és a lemezüzembe új, korszerű berendezéseket vásárolunk és befejezzük az irodaépület bővítését. Folytatódik a digitalizáció a cégen belül: egyre több munkatárs kap mobileszközöket és szaporodnak az érintőképernyős monitorok a termelési területen. A papírmentes gyártás eléréséhez szoftvereket is fejleszt a Hauni, hiszen a programok többsége tömegtermelésre készült, az egyedi gépgyártás pedig egyedi megoldásokat igényel.
Míg a tavalyi évben a termelési terület bővült intenzívebben, jövőre főleg mérnököket és informatikusokat szeretnénk felvenni. A munkaerőhiány sokszor problémát jelent, nehéz például tapasztalt SAP-szakembert találni. A helyzet kezelésére együttműködési megállapodást írtunk alá a Pécsi Tudományegyetemmel.
Gondot okoznak az infrastrutkturális hiányosságok is. Szükség lenne az Északmegyer-dűlő és a Megyeri út összekötésére, illetve a rossz állapotú útburkolat javítására. A pogányi repülőtér érdemi hasznosítása pedig nemcsak a Hauni igénye, hanem az egész megye gazdaságáé.
A Hauni folyamatosan erősíti a helyi kapcsolatait és bővíti a magyar beszállítók körét. Tagja vagyunk a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek, amelynek révén több új üzleti partnerre is sikerült szert tenni a régióból. Több területen együttműködünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is.
Új gyártócsarnok építése, a foglalkoztatás növelése – Honsa Kft.
– Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy magas minőségű termékeinkkel megtartsuk és tovább növeljük a piacvezető autóipari beszállítói pozíciónkat. A legmagasabb minőségi követelményeket támasztó járműipari megrendelők igényeinek továbbra is szeretnénk maximálisan megfelelni. A legtöbb partnerünknek csomagtartó-fedlapokat készítünk, nemrégiben pedig kalaptartók gyártásával szélesítettük termékpalettánkat. Munkatársainknak és automatizált gyártási technológiánknak köszönhetően kapacitásunk meghaladja az évi négymilliós darabszámot. Célunk, hogy termékeink portfólióját, megrendeléseink számát idén tovább növeljük. Mindezzel a régió gazdasági fejlődéséhez is szeretnénk hozzájárulni – mondja Andreas Koller, a Honsa Kft. ügyvezetője. – 4 900 m2-es gyártócsarnokot és raktárépületet építünk, teljesen új gyártósorokkal, amelynek munkálatai már folyamatban vannak. Ez az idei év legnagyobb befektetése. A beruházással új munkahelyeket is teremtünk Pécsett, 50 új munkatárs csatlakozására számítunk. Társaságunk, a Honsa Kft. 2019-ben éppen 20 esztendős. Erre büszkék vagyunk és szeretnénk méltóképpen megünnepelni.
Szélesebb ismertségre kívánunk szert tenni a térségben. Ezen kívül az új, elkötelezett munkatársaink megtalálása is célunk, akiknek hosszú távú munkalehetőséget és biztos megélhetést kínálunk.
Sajnos nálunk is megfigyelhető a térség legnagyobb problémája: nagyon nehéz megfelelő munkaerőt találni. Azonban reméljük, hogy a kamarával és a helyi szakképző intézményekkel egyre erősebbé váló kapcsolat, a magasabb, vonzó fizetés és a különféle ösztönzőcsomagok segíthetnek leküzdeni ezeket a nehézségeket. Úgy vélem, időszerű lenne felülvizsgálni a tömegközlekedést. Növelni szükséges a buszjáratok gyakoriságát, hogy a munkavállalók kényelmesen el tudjanak jutni a munkahelyükre. Azt tapasztaljuk, hogy a könnyű elérhetőség alapvető vonzóerőerővel bír a munkavállalók számára. Szerencsére jelentős helyi és európai források is rendelkezésünkre állnak, amelyek valóban előnyt jelentenek. Ezek segítségével folyamatos fejlesztéseket tudunk végezni, aminek köszönhetően egészen biztosan a régió egyik legnagyobb munkaadója maradunk a jövőben is.
Ügyfél- és munkaerő-oldalon is erősít a LAFARGE
– Újabb sikeres évet zárt a LAFARGE Cement Magyarország Kft. A tavalyi évi eredményeinket nem pusztán a pénzügyi mutatók határozzák meg, hanem a fenntarthatóság, a felelősségvállalás terén tett erőfeszítéseik is megerősítik. A magyar építőipari termelés 2018-ban több mint 20%-kal növekedett, amely trend az idei évben is várhatóan ki fog tartani. Ez a jelentős bővülés hatalmas kihívás volt az egész iparág, és kiemelten az építőanyag-gyártók számára is. Örömömre szolgál, hogy a nehézségek ellenére sikeresen vettük az akadályokat és a hazai jelenlétünket tovább tudtuk erősíteni, így több megrendelést realizáltunk, mint 2017-ben. Ennek folytatásaként, illetve a LafargeHolcim Csoport által kitűzött Stratégiai 2020-as tervnek megfelelően határoztuk meg az idei évi célokat. Rengeteg feladat vár ránk, de hiszem, hogy közös erővel az eddigieknél is eredményesebb évet zárhatunk majd – számol be terveikről Hoffmann Tamás, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. Ügyvezető igazgatója.
A Királyegyházi Cementgyár továbbra is nagy hangsúlyt helyez a magas színvonalú és hatékony ügyfélkezelésre: kiemelt cél digitális szolgáltatásainak fejlesztése. Ennek részeként partnereink körében az idei évben bevezetjük az e-számlázást. Mindezek mellett a zsákos cementjeink felhasználását különböző oktatóanyagok, videók kiadásával kívánjuk támogatni. Logisztikai szolgáltatásunk területén az idén valósul meg a százhalombattai terminálunk kibővítése, amely további rugalmasságot biztosít ügyfeleink igényeinek kiszolgálásában. Ezáltal is gyorsabb és pontosabb szállítást biztosítva a gyártól távolabbi régiókba.
Az idei évben a Királyegyházi Cementgyárban egy nagyszabású technológiai fejlesztés is megvalósul. Az alternatív tüzelőanyagok nagyobb arányú hasznosítását szolgáló környezetbarát fejlesztés összértéke meghaladja az 5 millió eurót. A környezetvédelmi beruházás a cementgyárban felhasznált alternatív tüzelőanyagok arányának korábbi éveket jelentősen meghaladó növelését teszi lehetővé, amely szignifikáns CO2-kibocsátás csökkenést eredményez.
A LAFARGE Cement Magyarország Kft. számára alapvető célkitűzés a működése során a Zéró-ambíció, azaz a teljes balesetmentesség elérése. Munkavállalóink és alvállalkozóink rendszeres képzése mellett a tavalyi év folytatásaként 2019-ben is nagy hangsúlyt fektetünk a legnagyobb kockázatot magában hordozó tevékenységre, a közúti fuvarozásra. Ennek keretében partnereink számára interaktív rendezvényeket és gyakorlati oktatásokat szervezünk a lehetséges balesetek elkerülésére.
A tavaly elindított „Ami neked természetes, az másnak ajándék” szlogennel elnevezett munkavállalói kezdeményezésünket 2019-ben is folytatjuk. Társadalmilag felelős vállalatként hiszünk abban, hogy minden siker csak a munkatársainkkal közösen érhető el. Megbecsüljük kollégáink szakértelmét és elhivatottságát, támogatjuk őket a munkavégzés minden területén. Nem titkolt célunk, hogy a LAFARGE Cement Magyarország Kft. legyen a régió legjobb munkahelye és elismerésre adjon okot itt dolgozni.
A LAFARGE Közösségi Érték Program keretében a helyi közösségek támogatásán túl az idén is nagy hangsúlyt fektet a cementgyár a fiatal generáció támogatására. Számítunk a fiatalok új ötleteire, megoldásaira, amelyek az építőanyag-ipar jövőjét szolgálják. Kiemelt projekt a betonlaboratórium és a 3D betonnyomtatás, amelyeket a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával közösen kívánunk megvalósítani.
Kis Tünde