A Nyitrai Autóház új Renault Clio tesztautóját épp születésnapján próbálta kis a Gadgetfoto tulajdonosa Kiss ’Gadget’ Zoltán. A jól felszerelt tesztautó régi emlékeket idézett fel.
Remek születésnapi ajándék ez a teszt, mert kellemes emlékeket idézett fel bennem: az első autóm is egy Renault Clio volt. A több generációnyi különbség ellenére, az autóban a hangulat hasonló volt, mint régen. Akkoriban három évig használtam a Cliót, és egy szerethető, praktikus kisautó volt.
A Clio egyik ütőkártyája a forma, az új modell is sok részletet megőrzött az előd vonalaiból. Az új arc tetszik önnek?
Nagyon tetszik a forma, jól sikerült a mai Renault arculat megjelenítése. A szarv formájú nappali menetfény egyedi, de a Renaultnak sikerül megoldania azt, hogy nem teljesen egyformák a különböző kategóriába tartozó modelljei. Ahogy a Megane és a Talisman is jól elkülöníthető egymástól, úgy a Clio is rögtön felismerhető. Érdekes, hogy egy évtizeddel ezelőtt sok gyártónak ezt nem sikerült megoldani, akkoriban volt, hogy egy-egy márkán belül elölről három méretosztályt is össze lehetett téveszteni. Nagyon tetszik a hátsó rész kialakítása is, itt sok a hasonlóság az előző Clióval, de ez egyáltalán nem baj, ezek a hátsó lámpák még mindig a piac legszebbjei közé tartoznak. Oldalról a rejtett hátsó kilincsek határozzák meg a formát, a határozott domborításokkal kifejezetten sportossá teszik az autót.
Belül is egyedi a hangulat?
Kívül és belül is kicsit németesnek érzem a Cliót. Nem arra gondolok, hogy unalmas lenne, hanem arra, hogy előtérbe került a funkció és a minőség, és a legtöbb esetben nem engedték meg, hogy a forma fontosabb legyen a praktikumnál. A tesztautó utasterében inkább a színek és az anyagok textúrája jelzik a francia lazaságot, a minőség viszont a kategóriában a jobbak közé tartozik. Nekem személy szerint nem a kedvencem a hatalmas kijelző a középkonzolon, de biztosan van, akinek ez lesz a döntő érv a Clio mellett. Az jó, hogy a legfontosabb kezelőszervek külön elérést kaptak, a fűtés tekerőgombjai nemcsak praktikusak, hanem gyönyörűek is. A térkínálat is jó az első üléseken, de hátul már látszik, hogy melyik méretosztályban járunk. Talán a csomagtartóból csalhattak volna egy picit, mert a majd 400 literes érték a kisautós kategóriában kiemelkedőnek számít.
Európa legnépszerűbb modellje ebben a kategóriában a Clio. Mennyire számít női autónak?
Szerintem lehet női és férfi Cliót is konfigurálni. Annyira sokféle színben, kivitelben és motorizáltsággal választható, hogy mindenki összeállíthatja a saját ízlésének megfelelő változatot. Én egy sportos olasz kombit használok, így biztos, hogy az R.S. Line kivitelre szavaznék a legerősebb motorral, de ha ebből is lesz még erősebb RS verzió akkor megvárnám azt, hiszen a korábbi Clio RS-ek és Clio Sportok legendásan jó autók voltak.
Nyugat Európában régóta fontos, hogy a kisautók is jól felszereltek legyenek, és erre itthon is egyre nagyobb igény mutatkozik. A tesztautó is egy ilyen kivitel. Használta a kocsiba épített új technológiákat?
A telefontükrözés nagyon jól működik, ezzel értelmet nyer a nagy kijelző is. A táblafelismerés is kényelmes extra, praktikus, hogy bármikor egyetlen pillantással ellenőrizhető, hogy épp milyen korlátozás hatálya alatt közlekedünk. A sávtartót nem szerettem annyira, de elismerem a hasznosságát, adott esetben életmentő lehet. A kedvencem azonban a 360 fokos kamerarendszer volt. Ezzel a kiegészítővel a parkolás császárai lehetünk, milliméterpontosan be lehet állni a parkolóhelyekre. Ennél már csak az a kényelmesebb, ha a kocsira bízzuk a parkolást, mert az automata parkolórendszert is kipróbáltam, és nagyon ügyesen beállt a szűk helyekre is. Ügyes az adaptív tempomat is, ez egy elővárosi ingázásra használt autónál kincset érhet, amikor a reggeli vagy a délutáni csúcsforgalomban kényelmesen és biztonságosan követhetjük a kocsisort.
A 130 lóerős motor és a hétfokozatú automataváltó mennyire illik egy ilyen kategóriájú autóba?
Annyira jó mindkettő, hogy néha azt éreztem, hogy vagy elég lenne a kisebb teljesítményű változat is, vagy kellene még tuningolni a futóművőn, mert bőven vannak még tartalékok. A motorról az első benyomásom az volt, hogy szürreálisan csendes. Gyakorlatilag nem hallani a hangját, mert a kerekek zaja erősebb. A váltó is jól gazdálkodik a hét fokozattal, csak néha éreztem tétovázást, de ahogy mondtam, én a sportos autózáshoz szoktam. Tetszett, hogy annak ellenére, hogy automata, nem kúszik emelkedőn induláskor, hanem a visszagurulásgátló pár másodpercre megtartja az autót. Azok az automaták amiket korábban vezettem, ezt nem tudták. A 130 lóerő nagyon meggyőző, erős a motor, és ezt az erőt szinte minden tartományban tudja. Szerintem a 100 lóerős változattal is a kategória izmosabbjai közé tartozna a Clio. A futómű és a kormányzás pedig a mai trendekbe illeszkedik. A kormány pontos, de picit talán szintetikus, a futómű pedig szépen kezeli a kátyúkat.
Ár érték arányban mennyire jó ajánlat a Clio?
Amikor meghallottam az extrákkal teletömött tesztautó árát, egy picit felszisszentem, de a hivatalos árlistán már jóval barátságosabb számokat olvastam. Az alapárért már egy kellemes városi autót ad a Renault, utána pedig egyedileg összeválogatva a felszereléseket lehet feljebb lépni. A végeredmény pedig a területi képviselő takarékos dízelétől, a sportos R.S. Line kivitelig, vagy egy tesztautóhoz hasonló mini luxusautóig terjedhet.
T.R.
A tesztautó adatai:
Lökettérfogat: 1333 cm3
Maximális teljesítmény: 130 LE /min
Maximális nyomaték: 240 Nm /min
Csomagtér: 391 l
Maximális sebesség: 200 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h: 9.0 s
Átlagfogyasztás: 5.7-6.3 l
Alapár (SCe 65 Life): 3 349 000 Ft
A Renault Clio Intens fontosabb alapfelszerelései: automata klímaberendezés, Easy Link 7” DAB multimédia rendszer navigációval, Arkamys hangrendszer, 7” TFT műszeregység, bőrkormány, könnyűfém kerekek, eső és fényérzékelő, tempomat, tábafelismerő, automata távolsági fényszóróvezérlés, sávtartó rendszer, vészfékasszisztens, automata Renault kártya