Autóteszt: Csikós László – Omoda 5

Az építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó Nork Kft ügyvezető-tulajdonosa az FX Autóház új márkájának első modelljét az Omoda 5-öt próbálta ki.

Nem ismertem ezt a márkát, igaz, mivel márkahű vagyok, kevésbé vagyok naprakész az autópiacon. A cégünkben többféle autót kipróbáltunk, és amikor megtaláltam a nekem megfelelő márkát, kikötöttem annál.

Mi a legfontosabb szempont, ami alapján választ?

A megbízhatóság. Sokat autózom, a cég ügyei miatt is és a magánéletben is, emiatt fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon az autó, de ha kevesebbet mennék, akkor is ez lenne az elsődleges szempont. Építőipari vállalkozás vezetőjeként a magas építés és az összkerékhajtás is fontos, innen pedig csak egy lépés volt a pickup, aminek a platója sokszor hasznos, ha valamit gyorsan el kell vinni egyik helyszínről a másikra. A nagyobb projektek mellett kisebb családi házakat is építünk, így több helyen dolgozunk egyszerre, fontos a rugalmasság.

Az Omoda 5-öt melyik kategóriába sorolná?

Tetszetős, magasabb építésű, nem túl nagy szabadidő autó, úgy látom ez most népszerű kategória, így éppen a megfelelő modellel érkezett a márka az európai piacra. A vonalakat ügyesen rajzolták, összetett a formaterv, és az arányok is jók. A határokat talán csak a hűtőrács feszegeti, de én szeretem, ha bátrabb a formaterv és itt nem fordul át giccsesbe. A penge-szerű lámpákkal együtt jó az összhatás. Tőlem a hátsó rész kialakítása áll egy picit távolabb, talán a hátsó ablakok mögött lefelé forduló övvonal kicsit furcsa, viszont biztosan van, akinek épp ez tetszik majd. A lámpák hátul is látványosak, a kétszínű fényezés a piros dekorbetétekkel szintén jól mutat.

Belül sem hat egyszerűen az autó, első pillantásra látszik, hogy a felszereltség az egyik ütőkártyája.

Komoly autó hatását kelti, a két kijelzőből álló műszeregység nagyon elegáns. Szerencsére vannak fizikai gombok is a középkonzolon, ami egy kicsit szélesre sikerült, főleg úgy, hogy a váltókar a kormány mögé került. Ezt még szoknom kellene, de logikus, hogy ide került, hiszen egy automata esetében ritkán kell használni. Az ülések szépek és kényelmesek, az egy egységet alkotó fejtámla sportos hatást kelt, cserébe egy picit több helyet foglalnak az első fotelek, ami hátul a lábtér rovására megy. Ezzel együtt van elég hely, nyilván a magasabbaknak passzentos, ahogy a csomagtartó is átlagos, de ekkora külső méretekkel szerintem ez tisztességes helykínálat. Az üveg tolótető tetszik, igaz, hogy amikor először rendeltem ilyet a saját autómba, gyorsan rájöttem, hogy valójában a hátsó utasok élvezik igazán. Az anyagok minőséginek hatnak, talán csak a műanyag kilincs lóg ki a képből, az is csak a tapintásával. A belső tükör háza kicsit vaskos, egy lámpánál többet takar a megszokottnál, cserébe oda is került egy USB aljzat, ami egy utólagos menetrögzítő kamera bekötését gyerekjátékká teszi.

Az extrák közül mi az, amit rendszeresen használ?

A biztonsági felszerelések fontosak, ahogy látom itt minden hiánytalanul megvan. Tetszik az Omodában, hogy sok az ütközés-figyelmeztető rendszer, még a hátsó keresztirányú forgalomra is ügyel. A tolatókamera is remek, ügyes, hogy azt is ki lehet választani, hogy melyik kamerát lássuk, ez szűk helyeken nagy segítség. A bőrülésekhez adott ülésszellőztetés és ülésfűtés is fontos, télen és nyáron ezekre szükség van. Tulajdonképpen minden benne van az autóban amire szükség lehet, nincs hiányérzetem.

A technika viszont elég egyszerű, még hibrid rendszer sem került a kocsiba.

Már azon is meglepődtem, hogy nem elektromos, aztán láttam a honlapon, hogy lesz majd ilyen változat is. Valóban furcsa, hogy egy ma már klasszikusnak számító hajtáslánc került a motorháztető alá, ennek talán az egyetlen hátránya, hogy a fogyasztás a gyári adat szerint is hét liter, ami tulajdonképpen reális egy ilyen méretű 145 lóerős autótól. Cserébe ott az egyszerűség, aki idegenkedik a bonyolultabb hibrid rendszerektől, az biztosan örül egy ilyen motornak. A menetteljesítmények korrektek, kellően dinamikus az autó.

Nem meglepő, hogy a vételár az egyik ütőkártyája az autónak.

Ezt a receptet már többször láttuk az autópiacon és mindig működött. Sok extrával, kedvező áron kínálnak egy új márkát a piaci bevezetéskor. Az Omoda esetében annyi a különbség, hogy nincs igazán olcsó kisautójuk, rögtön a piac közepére céloztak. Azt pedig a telefonokkal vagy a televíziókkal már megmutatták a kínai gyártók, hogy képesek már a piacra lépéskor is megfelelő minőséget nyújtani.

T.R.

 

A tesztautó adatai:

Hengerúrtartalom:                                                      1598 ccm3

Maximális teljesítmény:                                              145 LE (5000/min)

Maximális nyomaték:                                                 275 Nm

Csomagtér:                                                                360 l

Maximális sebesség:                                                 195 km/h

Gyorsulás 0-100 km/h:                                               10.1 s

Átlagfogyasztás:                                                        7 l/100km

Bevezető ár (Comfort):                                              10 490 000 Ft


A fontosabb alapfelszereltségi elemek:
Automata sebességváltó, automatikus vészfék, távolságtartó tempomat, aktív sávtartó asszisztens, 7 légzsák, 12.3” központi vezérlő LCD kijelzővel, Tolatókamera dinamikus vezetővonalakkal, Vezeték nélküli mobil töltés (50W), Sport első ülések, fűtéssel és szellőztető rendszerrel,  Kulcs nélküli ajtónyitás és motorindítás, 18″ könnyűfém keréktárcsa