A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának 2020. augusztusi hírlevelét olvassa. Fontos feladatunknak érezzük, hogy naprakész információval lássuk el Önöket a Magyar-Orosz Tagozat rendezvényeiről, a relációt érintő legfontosabb gazdasági kérdésekről és üzleti lehetőségekről, valamint a nagykövetségtől hozzánk beérkezett üzleti ajánlatokról.
Gazdaság
Az orosz gazdaság 8,5%-ot esett a második negyedévben
A GDP a mezőgazdaság kivételével minden gazdasági területen csökkent április és június között, a személyszállítás 79%-kal, a szolgáltatóipar 37%-kal – közölte a Rosstat ügynökség. A jegybank 8-10% közötti, míg a kormány 9%-os visszaesést jósolt, így a GDP-esés kevésbé súlyos, mint azt várták. A visszaesés, ami a vírusnak és az olajválságnak köszönhető, az első negyedév 1,6%-os növekedése után következett be. Oroszország a 2019-es évet lassú, de gazdasági növekedéssel zárta, 1,3%-kal.
Oroszország 2020. első félévében 125,1 millió tonna kőolajat exportált, 2,6%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakához képest. Az Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal szerint júniusban az olajkivitel 0,6%-kal esett vissza, éves bázison 20,6 millió tonnára. 2020. első hat hónapjával bezárólag Oroszország 264,4 millió tonna kőolajat termelt, ami majdnem 5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az orosz Gazprom bejelentette, hogy nettó nyeresége 25-szeresére esett vissza 2020 első felében, melynek fő okai a világjárvány és a gáz- és olaj árak csökkenése. Az energetikai vállalatnak a nettó nyeresége közel 33 milliárd rubel volt (447 millió dollár) az év első hat hónapjában, szemben az előző év azonos időszakához képest, amikor ez az összeg 836,5 milliárd rubel volt. A szén-hidrogén termelőket erősen sújtotta az árak és kereslet meredek esése, főképp az utazási korlátozások miatt.
Oroszország betiltja a kriptovalutákat
Oroszországban belföldön való fizetésre vonatkozik a jogszabály, miszerint tilos kriptopénzzel fizetni munkáért, áruért vagy szolgáltatásért. Az állampolgárok csak abban az esetben vehetik igénybe hitelszervezeteknél a digitális pénzügyi eszközöket, ha azokat az orosz jogszabályoknak megfelelően bocsátották ki. A digitális fizetőeszközök kibocsátása, eladása és vétele, valamint az elszámolást megszervezni csakis olyan informatikai rendszer keretében lehet, mely megfelel az orosz jogszabályoknak és szerepel az orosz jegybank nyilvántartásában.
Ritkaföldfémekből önellátó lesz Oroszország
Beszprozvannih orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozta, hogy Oroszország célja 2025-re ritkaföldfémekből önellátóvá váljon, utána pedig exportot is termeljen. Másfél milliárd dolláros beruházás után, Kína mögött a második ritkaföldfém termelővé válna. A világtermelésből jelenleg Oroszországnak a részesedése 1,3%, melyet 10 éven belül 10%-ra kíván növelni. Kína részesedése 63% a világtermelésből. A ritkaföldfémeket elektronikai-és hadiipari nyersanyagként használják fel.
Kettős adóztatás eltörlése Oroszország és Ciprus között
Petridesz ciprusi pénzügyminiszter és orosz kollégája Alekszej Overcsuk hétfői megbeszélésükön megegyeztek a kettős adóztatás eltörléséről szóló kétoldalú szerződés módosításáról. A feltételek szerint Cipruson az eddigi 5-10%-ról 15%-ra növelik az kamatok és osztalékok adóját. A tervezetet valószínűleg szeptemberben írják majd a felek alá, idén még ratifikálják és jövő év elejétől lép majd hatályba. A megállapodás 130-150 milliárd rubel bevétel-növekedést jelentene az orosz kincstár számára. Szazanov orosz pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozta, hogy hasonló feltételek mellett kíván megállapodni Máltával és Luxemburggal, melyet már Hollandiának is elküldött.
Oroszország vállalatait kiegyensúlyozza a világjárvány
A bevételi szezon megmutatta, hogy a tech-cégek magas részvényárakat állítottak fel, ezzel szűkebbre szabták a rést az orosz energiaipari óriásokkal szemben. Oroszország újonnan alakult technológiai vállalatai sikeresebben átvészelték a járványt, mint az ország energia- és nyersanyagipari vállalatai. 2020. első felében a Yandex és ahhoz hasonló technológiai vállalatok részvényeinek árfolyama egyre magasabbra emelkedett, míg a hagyományos nevek, mint a Rosneft vagy az Aeroflot veszteségeket és több milliárd dolláros bevételkiesést könyvelhetnek el. A járvány az olaj- és gázipari vállalatokat sújtotta leginkább, melyek hagyományosan Oroszország legértékesebb és legjövedelmezőbb vállalatai, továbbá a pénzügyi szektort érintette még rosszul a világjárvány.
Politika
Moszkvai tárgyalás: ne legyen nyomás Minszken
Csütörtökön találkozott Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes és Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában, ahol az orosz fél kiemelte, hogy Minszkkel szemben nem szabad szankciós vagy politikai nyomást gyakorolni. Az elnökválasztás óta tartó tüntetések miatt az EU-s tagállamok vezetői elhatározták, hogy szankciókat vezetnek be a csalások és a tüntetőket ért erőszak miatt, azonban az orosz miniszter felhívta Washington és Brüsszel figyelmét, hogy ne döntsenek ebben a kérdésben elhamarkodottan. Lavrov külügyminiszter hozzátette még, szerinte a belarusz nép mindent meg tud oldani, ami hazája belpolitikáját illeti. Fontosnak tartja, hogy a kialakult helyzet ne legyen kívülről befolyásolva, illetve, hogy Moszkva nem ellenzi a döntéseket, amiket a minszki vezetés hoz. Beszélt még az orosz-belarusz államunió helyzetéről, miszerint az ellenzék negatívan viszonyul hozzá, illetve felhívta a figyelmét a nyugatnak, hogy ne próbálja meg elszakítani Oroszországot a FÁK tagjaitól.
Orosz diplomata kiutasítása Ausztriában
Ausztria hétfőn kiutasított egy orosz diplomatát, miszerint ’viselkedése nem volt összeegyeztethető a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel’ – állítja az osztrák külügyminisztérium. Oroszország válaszul egy osztrák diplomatát ’persona non grata’ személynek nyilvánított és kijelentette, hogy az osztrák hatóságok döntése káros lehet az orosz-osztrák kapcsolatokra. A norvég külügyminisztérium is kiutasított egy orosz diplomatát kémkedés miatt. A norvég hatóságok tájékoztatták az orosz nagykövetet, hogy egyik alkalmazottja nem kívánatos személy Norvégiában, cselekedetei nem összeegyeztethetők a diplomácia feladatával.
Rendvédelmi erők küldésének lehetősége Belaruszba
Oroszország védelmi erőiből tartalékot hozott létre, hogy segítséget nyújtson Belarusznak szükség esetén – nyilatkozta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hozzátette, hogy Lukasenko elnök kérésére rendelkezett így, továbbá kijelentette, hogy az orosz erőket addig nem fogják bevetni, amíg a tüntetők egy bizonyos határt át nem lépnek, s nem kezdenek banditizmusba. Úgy vélekedett, hogy a bevetésre jelenleg nincs szükség és reméli békés úton megoldódnak majd a problémák. Kifejezte egyetértését a belarusz alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban és elmondta, hogy Oroszországnak kötelessége fellépni Belarusz szuverenitása érdekében. Az interjú végén elmondta véleményét, miszerint Oroszország sokkal semlegesebben és visszafogottabban állt hozzá a belarusz fejleményekhez, mint az USA vagy a legtöbb Európai Uniós tagállam.
Társadalom
Szeptember első hetén megkezdődik a Szputnyik V elnevezésű orosz vakcina tesztelése, azaz posztregisztrációs szakasza – jelentette be Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő kutatóintézet igazgatója. Tájékoztatás szerint a vakcina szeptember 3-ig az összes bevont központba eljut majd, illetve az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett csoportok is önkéntesen megkaphatják. A vakcinát augusztus 11-én jegyezték be Oroszországban feltételesen, a kipróbálási időszak akár 10 hónapig is eltarthat. A tesztelésbe 40.000, 18 évnél idősebb önkéntest vontak be. A vakcinát tesztelni fogják még az Egyesült Arab Emírségekben, Brazíliában, Indiában, Szaúd-Arábiában és a Fülöp-szigeteken is. Kirill Dimitrijev, az oltóanyag kidolgozását finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója nyilatkozta, miszerint a placebokontrollos klinikai vizsgálatokat is kimutató vizsgálat minden szempontból megfelel a nemzetközi előírásoknak, s a munkálatokba nyugati szervezeteket is bevonnak konzulensként. Oroszország a 4. legfertőzöttebb ország az USA, Brazília és India után.
Források: