Fenntarthatósági jógyakorlatok Baranyában – Beyond Zero kerekasztal beszélgetés
A Design Pécs programsorozat és a CURIOST projekt fenntarthatósági figyelemfelkeltő kampányának részeként került sor a „Beyond Zero” c. egyedülálló dokumentumfilm vetítésére 2024. október 10-én az Apolló moziban.
A vetítés bevezetőjében a SUSTAINOVA globális üzleti fenntarthatósági platform társalapítója és vezérigazgatója Tomas Svoboda köszöntötte a résztvevő KKV vezetőket és diákokat. Kiemelte, hogy mekkora hatást gyakorolhat akár egy ember is a környezetre. Bemutatta a filmben is megjelenő “The ecology of commerce” című könyvet, mely elindította Ray Andersont, az Interface alapító elnökét a fenntarthatóság felé vezető útján, amiről a film szól.
A vetítést követő kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak:
Vér Csaba, PTE MIK, tudományos segédmunkatárs, moderátor
Turbéki Judit, Holcim Magyarország Kft., kommunikációs igazgató
Pethő Gergely, EON Hungária Zrt., üzemirányítási és távközlési vezető
Cserna Klára, ProInterier Kft. (a filmben szereplő Interface szőnyegek kizárólagos magyar forgalmazója), kereskedelmi igazgató
Dr. Pánovics Attila, PTE Zöld Egyetem Program / PTE ÁJK, Adjunktus
A beszélgetés elején a ProInterier Kft.-től megtudtuk, hogy az Interface szőnyegek vevői az intézményi beruházók köréből kerülnek ki: leggyakrabban irodaház építések, felújítások alkalmával keresik ezt a magas minőségű termékcsaládot. A környezetbarát módon előállított termékek iránt a leendő bérlők részéről merül fel általában az igény. Az a tény, hogy a terméket fenntartható módon gyártják, versenyelőnyt jelent számos konkurenssel szemben, mivel az építési beruházások műszaki dokumentációjában már szempontként szerepel ez az elvárás, így a környezetterhelő módon gyártott szőnyegekkel nem is felelnek meg a műszaki feltételeknek.
A Holcim Magyarország Kft. királyegyházi cementgyárában a technológia környezeti lábnyomának csökkentése érdekében már évek óta használnak települési szilárd hulladékból származtatott fűtőanyagot, ill. az építés és bontási hulladékot, mint másodlagos nyersanyagot tudják hozzákeverni a bányászott alapanyaghoz. Ez meglehetősen drága, kiegészítő beruházásokat feltételez a gyáregységben, ugyanakkor csökkenti a tüzelő- és alapanyag beszerzés költségét mindamellett, hogy környezeti és társadalmi hasznot is hoz. Ez a szemlélet nem csak nálunk van jelen: a külföldi anyavállalat már EcoCycle, ill. EcoPlanet márkanév alatt forgalmaz olyan cementtermékeket, amelyek a klasszikus termékekhez képest számottevően kisebb környezeti lábnyomot eredményeznek. A Királyegyházi Cementgyár célkitűzése az, hogy 2040-re elérjek a nettó karbonsemleges működést.
A cementgyárban a technológia-fejlesztés mellett a mindennapi folyamatokban is odafigyelnek a környezetre: 2022 nyarán hívták életre az úgynevezett Office Goes Green programot, melyben nagy hangsúlyt kap a papírhasználat minimalizálása. A digitális eszközök révén ma már nem csak a belső kommunikáció papírmentes, de például a névjegykártyákat is lecserélték mobiltelefonos kontakt-megosztásra. A telephelyen belüli közlekedéshez 4 darab akkumulátoros elektromos gépkocsit állítottak üzembe. A gyárlátogatásra érkezők ma már kancsóban kapják a vizet és limonádét, ezzel teljesen megszűnt a PET palack hulladék keletkezése. A gyár dolgozói részére létrehoztak egy „fogd és vidd sarkot”, ami segíti a fölöslegessé vált tárgyak újrahasználatát.
A környezettudatos szemlélet kialakítása egyaránt fontos a cementgyárnak mind a saját munkavállalóik, mind a környéken élők és a beszállítóik esetében. Mindegyik célcsoport számára szerveznek rendszeres szakmai előadásokat, konferenciákat, szemétszedési és faültetési akciókat, továbbá a közösségi médiában környezetvédelmi tippeket osztanak meg a nagyközönséggel Zöld Csütörtök néven.
A németországi anyavállalat három stratégiai irányt jelölt ki a cégcsoport egészére; ezek a növekedés, a fenntarthatóság és a digitalizáció, melyek egymással szorosan összefüggenek. Amikor Magyarországon felmerül egy projektjavaslat, akkor egyrészt megvizsgálják, hogy hogyan illeszkedik a cégcsoport célrendszerébe, másrészt az anyavállalat azzal segíti az egyes helyi leányvállalatokat, hogy összegyűjti és továbbítja azokat a megoldásokat, amelyek korábban már valahol kidolgozásra kerültek egy adott problémára válaszul.
A villamosenergia rendszerben mindig sarkalatos kérdés a termelés és fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartása, hiszen csak így garantálható az a 230 voltos, 50 hertzes szinuszos váltakozó áram, amire minden egyes háztartási berendezést terveztek. Amikor az ország ellátását csak néhány tucat erőművel biztosították, akkor is kihívást jelentett az ingadozó fogyasztás lekövetése termelői oldalon. Amióta azonban időjárásfüggő erőművek, főleg napelemes rendszerek százezrével csatlakoztak a hálózatra, ez az egyensúlyozás még nehezebb feladat, ráadásul az a háztartás, amelyik eddig csak fogyasztott, ma már termelőként is működik, így két irányba kell megoldani az áram szállítást és a mérést. Elvben könnyítene a helyzeten, ha vastagabb vezetékeket telepítenénk, de vannak ennél intelligensebb, fenntarthatóbb megoldások is: a fogyasztás időbeni eltolása már évtizedekkel ezelőtt is működött Magyarországon, de akkor egy előre beállított mechanikus időzítő szerkezet, vagy utóbb már a hálózat üzemeltetője távvezérléssel kapcsolta be és ki a fogyasztókat, pl. egy vízmelegítő bojlert.
A digitális technológiáknak köszönhetően napjainkban a magánszemélyek is okos otthon eszközökkel képesek vezérelni, vagy előre programozni a nagyfogyasztóikat. Jó példa erre a napelemes háztartásokban a hőszivattyú, vagy mosógép, szárítógép, ami akkor is működhet, amikor nem tartózkodunk éppen otthon. A fogyasztás előrehozatalaként gondolhatunk arra is, ha a napelemmel megtermelt energiát néhány kilowattórás kapacitású akkumulátorban tároljuk el és este, vagy kora reggel abból látjuk el a háztartási berendezéseinket. Az okos otthon eszközökkel vezérelt fogyasztókba és akkumulátorba történő beruházási hajlandóságot segítheti egy olyan dinamikus tarifarendszer bevezetése, ami mind az áram átvételi árát, mind a fogyasztási árát a pillanatnyi keresleti-kínálati viszonyokhoz igazítja. Ha pl. negatív lenne az átvételi ár, akkor értelemszerűen a napenergiát nem termelnénk fel a hálózatra, hanem eltárolnánk akkumulátorban, vagy elfogyasztanánk a háztartáson belül. Ezzel analóg módon, ha nagyon magas az áram fogyasztási ára, akkor az akkumulátorból, vagy a napelemből fedeznénk a szükségletünket – ha éppen termel a kiserőművünk. Az EON számára is előnyös lenne egy ilyen forgatókönyv, mert így kevesebbet kell invesztálnia vastagabb vezetékek és ipari méretű akkumulátor farmok telepítésébe.
A Pécsi Tudományegyetem negyedik éve az ország legzöldebb egyeteme. Ezt nem magáról állítja, hanem a nemzetközi Zöld Egyetem Program bírálói objektív mérőszámok alapján állapítják meg. Az indonéziai Dzsakartai Egyetem kezdeményezésére évről évre közel ezer egyetem méreti meg magát a világ minden földrészéről, a beadott pályázatokból nemzetközi rangsor készül. A napelemes rendszerek, a víz- és energiafelhasználás észszerűsítése, a zöldfelületek nagy aránya adják az infrastrukturális alapot. Ezt egészíti ki a fenntarthatósági témák megjelenése az oktatásba, kutatásban és a hallgatók bevonásában is.
De ahhoz, hogy az első helyet meg is tudja tartani az Egyetem, minden évben fejlődnie kell. Ezen az úton egy fontos lépés egy ún. energiaközösség létrehozatala, melyben a számos nagyfogyasztóval bíró PTE is részt vesz, és amely megkapta az energia hivatal jóváhagyását az indulásra. Szintén fejlődési lehetőséget rejt a több ezernyi dolgozó és a kb. húszezer hallgató szemléletformálása, motiválása a lehetőségek kihasználására, amihez a korábbiaknál hatékonyabb kommunikációs módszerek alkalmazására lesz szükség. 2023-ban nagyságrendileg 600 sajtóközleményt adott ki a PTE. Ebben az információ-dömpingben meg kell találni a módot arra, hogy elérjen az üzenet a címzettekhez. A Beyond Zero filmben látott példa nyomán az Egyetem valószínűleg meg fog határozni egy céldátumot a klímasemlegesség elérésére.
A Beyond Zero azt jelenti, hogy még a klímasemlegességnél, vagy karbonsemlegességnél is tovább megy az amerikai székhelyű szőnyeggyártó cég: nem csak a negatív hatások minimalizálása a cél, hanem arra törekszik, hogy összességében pozitív nyomot hagyjon. Idegen szóval „karbonnegatív” legyen a működése. Az élővilágból vett példával szemléltetve, ez olyasmi, mint hogy a százmillió évekkel ezelőtt élt növények a fotoszintézis során széndioxidot vontak ki a légkörből, azt átalakították és beépítették a saját sejtjeikbe, majd az elhalt növényeket nem bontották le baktériumok és így nem szabadult fel újra a széndioxid, hanem a földfelszín alá kerülve elszenesedtek és ott mintegy szilárd halmazállapotú szénraktár funkcionáltak. A szőnyeggyár tehát arra törekszik, hogy bármennyit is vesznek el a környezettől (pl. víz, nyersanyag, energiahordozó formában), annál is többet adjanak vissza neki. A vevők egyelőre nem feltétlenül honorálják a karbonnegatív jellemzőt, amikor a termékvásárlásra kerül sor, de a ProInterier Kft. elkötelezett abban, hogy ezt a szemléletet terjessze minden lehetséges fórumon.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a vezetői példamutatásnak kritikus jelentősége van. Ennek hiányában a fentről jövő direktíva csak egy teljesítménycélként fog létezni, de nem lesznek elkötelezettek a dolgozók. A cementgyárban 2021 óta minden egyes negyedévben egy felső vezető kiáll a munkatársak elé és egy fenntarthatósági témát fejt ki. Ezt a kezdetekben sokan furcsállták, de egyre többen máshogy gondolkodnak, olvassák a zöld tippeket, és elindult bennünk is a gondolkodás.
Inspirálónak találták a filmnek azt a részét, amelyben a cég felső vezetése nyitva hagyta a céldátumot: pontosan tudták, hogy milyen cél felé törekszenek, de nem utasítás útján döntöttek a tempóról és rábízták ezt a munkatársakra. Csupán annyit kértek, hogy legyen reális, de elég ambiciózus ahhoz, hogy cselekvésre sarkalljon. Észszerű volt az a hozzáállás, hogy amit elkövettünk az elmúlt évtizedekben – évszázadokban, azt nem lehet egy nap alatt helyre hozni.
A város két nagy szereplője, az egyetem és az önkormányzat nagyon sok szempontból tudná egymást segíteni: az egyik ilyen lehet például az energiaközösség témája, de ezen túl a személyforgalom és járműparkolás kérdésköre is izgalmas. Nagyon sok külföldi és egyre több magyar diák jár kerékpárral, de még mindig rengetegen egyedül ülnek az autóikban munkahelyre jövet-menet. A több száz, vagy több ezer embert megmozgató szervezetek összefoghatnak olyan közlekedési módozatok előnyben részesítésében, melyek minimalizálják a karbonlábnyomunkat.
Köszönjük Vér Csabának a beszámoló elkészítését!
