A szakképzési munkaszerződés tartalmát a munka törvénykönyve, a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete szabályozza.

  • A tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.

  • Azzal a tanulóval köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

  • A szakirányú oktatás kezdő napjától a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető, illetve évente egy alkalommal minimum 4 hét és legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra.

  • A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.

 

A szakképzési munkaszerződés tartalmi elemei

  • a duális képzőhely adatai

  • a tanuló adatai

  • a szakképző intézmény adatai

  • a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatok, a képzési program szerint

  • a szakirányú oktatás időtartama és helye

  • a tanulót megillető munkabér összege

  • a duális képzőhely kötelezettségvállalása

  • a tanuló kötelezettségvállalása.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a tanulót

  • a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról,

  • a tanuló számára nyújtható egyéb juttatásokról és kedvezményekről, azok mértékéről és nyújtásának feltételeiről,

  • a szakirányú oktatásáért felelős személy családi és utónevéről és elérhetőségéről.

A duális képzőhely kötelezettségvállalása

  • a tanuló számára egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyet biztosít,

  • vállalja a tanuló szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását,

  • biztosítja a törvényben meghatározott juttatásokat,

  • a szakképzési munkaszerződést feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe (KRÉTA).

A tanuló kötelezettségvállalása

  • a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

  • a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

  • a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

  • nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

Szakképzési Munkaszerződés MINTA

Létszámkorlát

Fontos szem előtt tartani, hogy továbbra is van mennyiségi korlátozás a képzőkre vonatkozóan. A duális képzőhely 12-nél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 30%-áig köthet szakképzési munkaszerződést. A szabály nem vonatkozik a Kkv-nak nem minősülő vállalkozásokra és nem kell beleszámítani a rövidített szakképzési munkaszerződést, vagy a saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződést, valamint a régi OKJ szerinti képzésekre megkötött/megköthető tanulószerződéseket.

Az ÁKK és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpontban és a tudásközpontban részt vevő jogi személyek által külön-külön megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.

A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások

A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta a mindenkori minimálbér legalább 60%-a, de legfeljebb 100%-áig munkabérre jogosult. (Ez 2020-ban a 96.600 – 161.000 Ft összeget jelent.), melyet a duális képzőhely, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig átutalással köteles teljesíteni. Az így megállapított tanulói munkabér személyi jövedelemadó mentes, de 18,5% TB járulék köteles. A munkáltatónak azonban nem keletkezik szociális hozzájárulási kötelezettsége.

A tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés. útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria) a foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig adómentesen.

Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

A juttatásokat a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

 

Betegszabadság, táppénz

A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

  • munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül,
  • a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
  • a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében a munkaidő-beosztás szerinti munkanapok tekintetében naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.

A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

 

Munka- és pihenőidő, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

  • A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát.

  • Az oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni.
  • Legalább 16 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani a következő napi szakirányú ill. közismereti oktatás előtt.

  • A napi szakirányú oktatási idő belül, ha az
    • a 4,5 órát meghaladja legalább 30 perc,
    • a 6 órát meghaladja 45 perc megszakítás nélküli munkaközi szünetet kell biztosítani.
  • A tanuló számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni, azonban rendkívüli munkaidőre nem kötelezhető.

A tanulót a 18. életévének betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően évente 30 munkanap szabadság illeti meg.

  • A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 15 munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.

  • A tanulót a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg.

 

A duális képzőhely köteles a tanulót mentesíteni rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

  • Az iskolai (közismereti és szakmai) oktatás időtartamára.

  • Érettségi vizsgatárgyanként 4 munkanapra.

  • A tanulót a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább 15 munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni.

Szakirányú oktatás nem szervezhető:

  • Az elméleti képzési napokon, amikor annak óraszáma a 4 tanórát meghaladja.

  • Iskolai rendezvények napján, ha azon a tanuló részt vétele kötelező.

  • Minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól ( pl. keresőképtelenség, kötelező orvosi vizsgálat stb.).

 

A szakképzési munkaszerződés megszűnése, megszüntetése

A szakképzési munkaszerződés megszűnik

  • a tanulói jogviszony megszűnésétől számított 30. napon, ha a tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
  • a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó naptári napján,
  • a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
  • a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
  • a tanuló halála napján.

A szakképzési munkaszerződés megszüntethető

  • közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
  • felmondással a felmondás közlésétől számított 15. nappal,
  • azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.