A vállalkozások és a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő-utánpótlás kinevelése. Még mindig jellemző, hogy a pályaválasztás előtt álló gyerekek jelentős része nem tudja, hogy hol tanuljon tovább, mert nem ismeri a különböző szakmák jellemzőit, vagy azt gondolja, hogy csak diplomával lehet érvényesülni. Ma már számos rendezvény, alkalom, lehetőség segíti a fiatalokat és szüleiket, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a baranyai vállalkozások, az oktatási, valamint a köznevelésben és szakképzésben közreműködő intézmények, illetve az oktatás, a pályaorientáció és a szakképzés terén dolgozó szakemberek együttműködésével segít megtalálni a kérdésre a választ: merre induljon a fiatal ahhoz, hogy a jövőben hasznosítható tudást szerezzen?
„A pályaorientációt az általános iskolásoknál kezdjük, de keressük a kapcsolatot az érettségizett fiatalokkal is”
– A kamara kiemelt feladatai közé tartozik a pályaorientáció, hiszen akkor lesz megfelelő számban munkaerő-utánpótlás, ha a pályaválasztás előtt álló fiatalok egy részét a szakmatanulás felé tudjuk terelni – vélekedik Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán erőforrás fejlesztéséért felelős alelnöke. – A pályaorientációban az a legfontosabb dolgunk, hogy a gazdaság felé irányítsuk a fiatalokat, ehhez pedig a pályát választókat, azaz elsődlegesen az általános iskolásokat szólítjuk meg. Az egyes általános iskolákban olyan információs tájékoztató fórumokat tartunk, amelyeken a gyerekek mellett a tanárok és a szülők is megismerhetik az egyes szakmák tartalmát, a képzési lehetőségeket. Célunk, hogy releváns információkkal rendelkezzenek az egyes pályákról, lássák azok szépségét, de hátrányát is. Ezekre a rendezvényekre sokszor elkísérnek bennünket a tagvállalataink is és tájékoztatást tudnak adni az elhelyezkedési és a továbblépési lehetőségekről, a munkakörülményekről, a keresetekről.
Emellett minden olyan, továbbtanulással kapcsolatos rendezvényen ott vagyunk, ahol maguk az intézményvezetők vagy a tanárok, az önkormányzatok és a különböző társszervek képviselői is részt vesznek, de az általunk szervezett rendezvényekre is meghívjuk az érintetteket. Számos játékos vetélkedőt (pl. Gép-Ész, Villany-Ász) szervez a kamara, ezekkel viszonylag széles spektrumot el tudunk érni, egyaránt meg tudjuk szólítani a vidéki és a városi iskolák diákjait. A vetélkedők keretében céglátogatásokra is sor kerül, ezekre sok esetben elkísérik a gyerekeket a tanárok és a szülők, így ők is testközelből láthatják a különböző szakmák képviselőinek mindennapjait. Ez sokat segíthet a döntésnél.
Az általános iskolások mellett keressük a kapcsolatot azokkal az érettségizett fiatalokkal, akik nem nyertek felvételt felsőfokú oktatási intézménybe. Nekik azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen perspektívát jelent szakmát tanulni, miként lehet a későbbiekben érvényesülni érettségizett szakmunkásként. A vállalkozások szinte mindegyike szívesen fogadja az érettségizett fiatalokat, akik valamilyen szakirányban tanulnak tovább, a fiatalok pedig jó, ha tudják, hogy akár még a majdani felvételijüket is segítheti egy-egy cégnél megszerzett tapasztalat.
– Mi a legnagyobb bizonytalanság a pályaválasztás előtt álló fiatalokban?
– Az egyes városokban megtartott rendezvényeken megkérdeztük a fiatalokat, hogy mi vonzza őket a szakmunkás létben, miért szeretnének szakmát tanulni. Érdekes módon nem a pénz az elsődleges, amit fontosnak tartanak, hanem az, hogy érdekelje őket, amit csinálnak. Valamivel meg kell fogni őket, érdekessé, izgalmassá kell tenni a tevékenységet, hogy adott céghez menjenek tanulni, dolgozni. Mi is használjuk az infokommunikációs eszközöket, hogy felkeltsük az érdeklődésüket. Az informatika teljesen átszövi a mai fiatal generáció mindennapjait, ezért ezt a területet is beépítjük a munkánkba, pl. bemutatjuk a robottechnikát, az automata gépek működését.
– Milyen szervezetekkel, intézményekkel működik együtt a kamara a pályaorientációs tevékenységet tekintve?
– Napi kapcsolatban állunk a Pécsi Szakképzési Centrummal, az önkormányzatok szakképzési referenseivel, megbízottjaival, az oktatási intézmények vezetőivel. Minden általunk szervezett fórumra, rendezvényre meghívjuk az intézményvezetőket, az oktatásvezetőket, az ipartestületet, a klaszterek képviselőit, és állandóan informáljuk a gyakorlati képzőhelyeket is. Azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb cégeket könnyebb mozgósítani, ha pályaválasztásról van szó, ők érzik, hogy aktívan tenni kell a munkaerő-utánpótlásért, mert csak így lesznek a jövőben dolgozóik. A mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozások még nem érzik ennek a jelentőségét. Azt is jónak tartom, hogy már csak mester végezhet tanulóképzést, mert ahhoz olyan speciális kompetenciák szükségesek, amelyet a mesterképzésen sajátíthatnak el.
– A kamara tagvállalkozásai hogyan viszonyulnak a pályaorientációhoz?
– Minden rendezvényünkön, összejövetelünkön hangsúlyozzuk, hogy a munkaerőpiac előregondolkodást igényel. Abba invesztálni kell, a munkaerőt meg kell szerezni és meg kell tudni tartani, és ahhoz, hogy a vállalkozás jövőre is működjön, az ott dolgozóknak jövőképet kell biztosítani. Ettől függetlenül a vállalkozások jelentős része még ma is azt várja, hogy készen kap munkavállalót, de tudjuk jól, hogy ez nincs így. Az iskolából kijövő fiatalnak gyakorlati tapasztalatot kell szereznie. Hiába van a duális képzés, ami ugyan sokat segít abban, hogy megismerje, milyen egy munkahelyi légkör, hogyan kell viselkedni, de ez önmagában még kevés. Azt gondolom, hogy azok a cégek tudnak fennmaradni, amelyeknek van elképzelésük arról, hogy milyen bérekkel, plusz juttatásokkal vonzhatják magukhoz és tarthatják meg a munkaerőt. A termelőszféránál igen, a szolgáltató szféránál még nem működik ez. A vállalkozásoknak fel kell készülniük a következő generáció mint munkaerő fogadására, digitális eszközökkel felszerelni a céget, hiszen a mostani fiatalok ezeket napi rendszerességgel használják. Aki nem fektet ebbe, az lemarad a versenyben.
„Szeretjük a szakmánkat, és lényegesnek tartjuk, hogy ha valaki kedvet kap hozzá, ő is hasonlóképpen lelkesedjen”
– Két területen működünk együtt a kamarával a pályaorientációt illetően: egyrészt a duális képzést érintően, másrészt pedig az iskolákban szervezett rendezvényeken a szakma megismertetésében. Cégünk elsősorban a PSzC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájával áll kapcsolatban, de nyári gyakorlatra a PSzC Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziumából is jönnek hozzánk tanulók. A duális képzés keretében évente 6-7 főt foglalkoztatunk középszinten, ezek a diákok szép lassan megtanulják az elektronikai gyártás részfolyamatait. A duális képzés másik szintjéről jelen pillanatban egy kollégánk van, ha villamosmérnökként végez, szeretnénk, hogy utána itt helyezkedjen el nálunk – mondja Ulrich Gyula, a Z Elektronika Kft. fejlesztési vezetője. – Igyekszünk olyan kollégákat keresni, akik itt képzelik el a jövőjüket, szeretnénk hosszú távú lehetőséget biztosítani számukra.
A duális képzés mellett az iskolákban zajló bemutatókon is részt veszünk, illetve üzemlátogatásokon fogadjuk a gyerekeket. A kamara munkatársai is igyekeznek a hiányszakmák (mechatronikai, elektrotechnikusi képzések) felé orientálni a diákokat, így már többször érkeztek üzemlátogatásra hozzánk a pályaválasztás előtt állók. Ilyenkor bemutatjuk, hogy mit is jelent az elektronikai gyártás, megismerhetik a gyártás részfolyamatait. Az együttműködés másik formája pedig a középiskolákba szervezett bemutatkozó rendezvényeken való részvétel. Ezeken az alkalmakon több cég is jelen van, mindenki megjeleníti, hogy mivel foglalkozik, milyen szakmákban dolgoznak náluk a munkatársak és kiket várunk a jövőben. Nálunk ha gimnázium utáni továbbtanulásról beszélünk, a villamosmérnökök, mechatronikai vagy gépészmérnökök jöhetnek szóba, ha pedig középfokú továbbtanulásról, akkor a mechatronikai, elektronikai technikusok.
– Önök miért tartják fontosnak, hogy aktívan részt vegyenek a pályaorientációs tevékenységben?
– A mi esetünkben nem teljesen öncélú ez a tevékenység, bár nyilvánvalóan nálunk is felmerül az utánpótlás kérdése. Fontos számunkra, hogy szeretjük a szakmát, amit művelünk, és lényegesnek tartjuk, hogy ha valaki kedvet kap hozzá, ő is hasonlóképpen lelkesedjen és értékelje, hogy milyen lehetőségek nyílnak benne. Úgy mutatjuk be a vállalkozást, hogy a Z-Elektronika nemcsak egy munkahely, ahol dolgozunk, hanem itt érdekes, jó dolgokat csinálunk. Igyekszünk rálátást biztosítani a fiataloknak arra, hogy mivel is foglalkozunk, ezzel is segítve azok döntését, akik nem tudják, hogy milyen irányban tanuljanak tovább.
– Mekkora problémát okoz jelenleg a munkakerőhiány a cégnél?
– Szakképzett munkaerőt, aki a munkába állástól kezdve tud dolgozni, nagyon nehéz találni, legyen szó akár középfokú végzettségűről, akár betanított munkásról. Felsőfokú végzettségűt pedig szinte lehetetlen. Olyan munkaerőt, aki sosem látott elektronikai gyártást, még csak-csak akad, de hosszú folyamat eredménye, mire betanul, illetve átlátja a termelést. Azt tapasztaljuk, hogy a felsőoktatási intézménybe járó hallgatók alig ismerik a kisebb vállalkozásokat, inkább a nagyobb cégeket preferálják, mert azt gondolják, hogy több lehetőségük van, szélesebb a spektrum. Egy multinacionális cégnél eltöltött több mint egy évtizedes múlttal a hátam mögött mondhatom, hogy ez nem feltétlenül igaz. A kisvállalkozásoknál sokkal szélesebb területet lát el egy kolléga, mintha csak egy adott specializáción dolgozna. Személye válogatja, hogy kinek van szüksége az elmélyülésre, kinek pedig a kicsit szélesebb rálátásra.
– Milyen tapasztalatokat szereznek a fiatalokkal való személyes találkozások alkalmával? Például mire kíváncsiak?
– Az általános iskolai diákokra jellemző, hogy sok esetben nem tudják, mit is szeretnének csinálni. Akit érdekel ez a terület, megkérdezi, hogy mire alkalmas az adott technológia, mit kell tanulni ahhoz, hogy a gépet kezelhesse. Ha kb. 20-an jönnek céglátogatásra, mindig van 5-6 érdeklődő közöttük, aki mélységében kíváncsi a tevékenységünkre. Az általános iskolások számára az a fontos, hogy érdekes legyen a munka, a középiskolások már sokkal pénzcentrikusabbak, megkérdezik, hogy mennyit lehet keresni. Én mindig elmondom, hogy a szaktudással együtt növekszik a jövedelem is. Hogy a gyerekek ki is próbálhassák, amiről beszélünk, a kamarának átadtunk egy kis elektronikát, egy villódzó fenyőfa alkatrészeit, amit a diákok összeszerelhetnek, Így is szeretnénk ösztönözni őket, hogy közvetlen tapasztalatot szerezhessenek az elektronikáról.
A pályaorientáció elsődleges feladata az információk eljuttatása
– A pályaválasztás viszonylag korai életszakaszra esik és ebben az életszakaszban a gyerekek általában nem rendelkeznek kellő információval arról, hogy az egyes szakmák milyen valódi életpályát jelentenek. Ezért a pályaorientációs tevékenység elsődleges feladata az, hogy eljuttassa azok számára a szakmákkal kapcsolatos információkat, akik erre érzékenyek, illetve minél több gyereket érzékennyé tenni, akiknek akár az érdeklődésük, akár a képességeik miatt helyes lehet ez az irány – foglalja össze röviden Metzger Tibor, a Pécsi Szakképzési Centrum főigazgatója a pályaorientáció lényegét. – Sajnálatos módon a pályaválasztók körében a szakképzés mint a jövőépítés egyik lehetséges alternatívája nem a lehetőségeihez mért súllyal merül fel. Pályaorientációs tevékenységünknek az lenne a fő feladata, hogy valamilyen módon megteremtse ezt az egyensúlyt. Ma szinte minden 8.-os fiatal gimnáziumba igyekszik, miközben nincs ismeretük arról, hogy egy jól megválasztott szakma az egzisztenciális boldogulás lehetőségét kínálja.
– A szakképzési centrumnak milyen eszközei vannak a pályaorientációra?
– Régebbi és újabb technikákkal dolgozunk. Lehetetlen felsorolni azokat a pályaorientációs formákat, amiket a centrum – szoros együttműködésben a kamarával – az utóbbi 5-6 évben folytatott. A kamarának a szakképzési törvényben megjelölt feladata, hogy ezen a területen segítsen minket, de az országos helyzetet tekintve elmondható, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara élen jár ebben, mert olyan aktivitást mutat fel, ami a párját ritkítja. Amióta a kamara „igazi súlyával” belépett ebbe a tevékenységbe, azóta érezhetően megnőtt a pályaorientációval kapcsolatos rendezvények száma. Nemcsak számszerű növekedés következett be, hanem minőségi javulás is, viszont a hatékonyság szempontjából vannak kétségeink. Azért inog meg a hatékonyságba vetett hitünk, mert sajnos nem ebbe az irányba mutat a pályaválasztási érdeklődés. A gyerekek nagyobb része elsősorban diplomásnak látja magát, amikor egy jövőbeni képet fest magáról. Szükségszerű, hogy ezen változtassunk.
– Jelentős lett a hiányszakmákban tanuló fiatalok támogatottsága az elmúlt években. Érzékelhető, hogy a fiatalok nagyobb érdeklődéssel fordulnak-e a szakmák felé?
– Egyidejűleg látszik két jelenség: a demográfiai hullám még mindig lefelé megy, ezzel egy időben történtek ezek az intézkedések. Szerintem az intézkedések hatása abban érvényesül, hogy a hiányszakmák megjelölése és az ezek választásával járó előnyök gyakorlatilag tompították a demográfiai változások hatását. Ugyanakkor nagyon kis mértékben a társadalmi szemléletváltozás is érzékelhető, hiszen a munkaerőpiaci helyzet – és szerintem ez lesz, ami a pályaorientációt képes lesz hosszú távon támogatni — azt a perspektívát mutatja, amikor a pályaválasztó elhiszi: megélhetési lehetőséget biztosít a munkaerőpiac. Az, hogy valaki nem talál villanyszerelőt, amikor építkezik, felveti a szülőben, hogy vajon ha ő vagy a gyermeke villanyszerelő lenne, akkor ebből a hiányhelyzetből nem tudna-e tőkét kovácsolni. Ezek az apró tünetek, jelek mozdítanak a társadalmi szemléletváltáson.
– Van-e olyan szakma vagy képzés, amire szüksége lenne a munkaerőpiacnak, de jelentkezés híján évek óta nem tudják elindítani?
– Számos ilyen képzésünk van, amire szükség lenne a munkaerőpiacon, de évek óta nem tudjuk elindítani.
– A pályaorientációt tekintve melyek a kamarával való szoros együttműködés alappillérei?
– Nagyon aktív a kapcsolatunk a kamarával, gyakorlatilag az összes pályaorientációval foglalkozó szereplő tevékenységét most a kamara fogja egybe. Készült egy olyan elektronikus kamarai naptár, amelybe minden szereplő beleírja a maga aktivitásait, így össze tudjuk hangolni ezeket. Nincs olyan pályaorientációs rendezvényünk, amelyen ne venne részt a kamara, és minden olyan pályaorientációs rendezvényre, amelyet a kamara szervez, meghívnak bennünket. Itt olyan együttműködés valósul meg, ami példaértékű.
Látványos kamarai programok, vetélkedők – megszólítva gyerekeket, szülőket, tanárokat
– Pályaorientációs tevékenységünk keretében tavasszal szakmaismereti versenyeket és pályaorientációs programokat, nyáron saját szervezésű és iskolákkal közös táborokat, ősszel pedig tematikus pályaorientációs napokat szervezünk. Folyamatosan dolgozunk ki új programokat, hogy minél szélesebb réteget legyünk képesek megszólítani és elérni – sorolja a kamara által szervezett pályaorientáció tematikájú programokat Purger Valéria, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tanácsadója. – A pályaorientáció területén folytatott munkánk során sikerült elérni az általános iskolás, valamint a középiskolás diákokat, a szüleiket és a tanáraikat, együttműködve a baranyai vállalkozókkal, a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeivel és a releváns intézményekkel. A vállalkozásokon túl a szakképző iskolák is nagy számban vettek részt a rendezvényeinken. Évek óta kiváló munkakapcsolatban vagyunk egy önismereti trénerrel, aki az általános és középiskolások számára vezet önismereti osztályfőnöki órákat, de a megnövekedett igény miatt idén két tréningcéget is bevontunk a munkába. A pályaorientációban résztvevő intézményekkel az évek óta tartó jó munkakapcsolatot idén augusztusban „pályaorientációs kerekasztal” létrehozásával erősítettük meg.
– A kamarának milyen saját rendezvényei vannak a pályaorientációt tekintve?
– Idén már 8. alkalommal rendeztük meg a Gép-ésszel Baranyában gépipari szakmaismereti versenyt általános iskolásoknak. A 3 fordulós megyei verseny egy online fordulóból, üzemlátogatásokból, illetve döntőből áll. Második alkalommal szerveztünk Villany-Ász szakmaismereti versenyt, ami szintén 3 fordulóból állt. A nagy sikerre való tekintettel idén egy újabbal bővítettük a szakmaismereti versenyeinket, az AutóMániával, ami iránt óriási volt az érdeklődés: 129 diák vett részt a feladatok megoldásában. A piaci igényekre reagálva az IT-szektor cégeivel karöltve 4 alkalommal IT és TI elnevezésű előadássorozatot szerveztünk a terület iránt érdeklődő diákoknak és szüleiknek. Nagy érdeklődéssel zajlott a helyi szakközépiskola és 21 gazdálkodó bevonásával Mohácson a Mohácsi Szakmák Napja elnevezésű pályaválasztási kiállítás, több mint 400-an vettek részt rajta. A nyár során két pályaorientációs tematikus hetet szerveztünk. A Bártfa Utcai Általános Iskola napközis jellegű tábora az informatika jegyében zajlott, több üzemlátogatással. Idén második alkalommal rendezett a kamara nyári napközis jellegű pályaorientációs tábort, amelyben céglátogatások, interaktív szakmabemutatók, önismereti és kreatív foglalkozások, valamint sportprogramok várták a résztvevőket. Augusztus végén szintén második alkalommal tartottuk meg a „B terv” – Képezd magad! rendezvényünket, amellyel a felsőoktatásról lemaradt, érettségivel rendelkező fiatalok pályaválasztását segítettük.
– A kamara mellett más szervezetek is szerveznek a pályaválasztást segítő rendezvényeket. Ezekhez miként csatlakozik a PBKIK?
– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett budapesti Szakma Sztár Fesztiválra 441 diák szállításáról gondoskodott kamaránk. Szeptember végén rendezték meg a II. Pécsi Tanulófesztivált, amelyen kamaránk pályaorientációs tanácsadással és önismereti tanácsadással jelent meg. A Magyar Elektronikai Egyesület tevékenységéhez csatlakozva társszervezői voltunk a Mi a Pálya? – Műszaki Pályaválasztási Fesztivál pécsi állomásának és aktívan részt vettünk a Baranya Megyei Kormányhivatal által általános és középiskolás diákok számára szervezett két napos pályaválasztási kiállításon is, illetve a vidéki helyszíneken is képviseltettük magunkat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Oktatási Hivatal Pécsi Pedagógiai Oktatási Központja és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma rendezett nagyszabású pályaorientációs szakmai napot a megye végzős, illetve végzés előtt álló középiskolás diákjai számára „Hovatovább” elnevezéssel, nagy látogatottsággal. Idén első alkalommal érkezett Pécsre a Szakmavilág kamionja. A négy szakmacsoportot VR szemüvegeken keresztül bemutató kamionnak óriási sikere volt az általános iskolások körében, ennek megszervezésében is szerepe volt kamaránknak.
A pályaorientációs rendezvényeken megismerhetnek bennünket a fiatalok
Több pályaorientációs rendezvényen is bemutatkozott az elmúlt hónapokban a nemzetközileg elismert irodatechnikai világmárkák forgalmazójaként és szervizeként működő pécsi Print Copy Kft. Mint Horváth István ügyvezető mondja, kisebb vállalkozásként kiesnek a duális képzésből, viszont előnyös lenne számukra, ha valamelyik műszerészképzést folytató szakközépiskolával létrejönne egy kapcsolat, mert így megnőne az esélye annak, hogy szakképzett munkaerőhöz jussanak.
– Azzal, hogy részt veszünk a különböző pályaválasztási rendezvényeken, az a célunk, hogy felkeltsük a fiatalok figyelmét a szakmánk iránt és hogy nem kell mindenkinek feltétlenül diplomát szereznie. Ma komoly probléma, hogy a gyerekek jelentős része felsőoktatási intézménybe készül, és végzés után elmegy innen. Azt szeretnénk megmutatni, hogy egy szakmával is el lehet helyezkedni és azzal is szép sikereket lehet elérni. Alapvetően műszerészeket keresünk, akik műszaki vénával rendelkeznek, mivel 2014-ben volt utoljára fénymásolótechnikus OKJ-s képzés a régióban és ilyen szakember azóta nem végzett itt.
– Önök miként támogatják, hogy a fiatalok erre a pályára lépjenek?
– Nyitottak vagyunk arra, hogy a cégünkhöz jöjjenek nyári gyakorlatra. Ezeken a rendezvényeken bemutatjuk, hogy mivel foglalkozunk, ha pedig kedvet kapnak hozzá a fiatalok és elkezdik az ez irányú tanulmányaikat, akkor szakmai gyakorlatra, végzés után pedig dolgozni is jöhetnek hozzánk.
– Milyen tapasztalataik vannak a rendezvényekkel? Érdeklődők a fiatalok?
– A rendezvényekre kiviszünk egy 3D-s nyomtatót, amelynek a működését mindenki érdeklődéssel figyeli, kérdezik, hogy mire nyújt lehetőséget, lehet-e nálunk ezzel dolgozni. Azt szeretnénk prezentálni, hogy milyen technológiával dolgozunk, ami kihívásokat teremthet és aminek meg kell felelni. A mai gyerekek már az informatikán nőnek fel, nekik ez nem okoz problémát. Amivel inkább gond van, az a hűség. 1-2 évig nálunk dolgoznak, és ha esetleg valaki néhány Ft-tal többet kínál, már mennek is tovább. Mi megbecsüljük a munkatársainkat, például legutóbb egy középfokú végzettségű kollégánkat támogattuk és szerződést kötöttünk vele, hogy elvégezhesse a főiskolát. A kamarai rendezvényeken fel szeretnénk kelteni a fiatalok érdeklődését a tevékenységünk iránt, ezért játékokat szervezünk számukra, a jó válaszokat pedig apróbb ajándékokkal honoráljuk.
– A kamarával miként tudnak együttműködni a pályaorientációt illetően?
– Alapvetően a rendezvények kínálnak erre lehetőséget. Ha szerveznek ilyet, akkor szólnak, hogy menjünk. Ez nemcsak a fiatalokkal való kapcsolat építésére, hanem más szereplők megismerésére is kiváló lehetőség. A szakképző iskolákkal kellene szorosabban együttműködnünk, de sajnos nem indul a számunkra releváns képzés. Ha mégis elindulna, akkor a törvény szerint minimum egy fél osztálynyi (8-10 fő) gyerekre lenne szükség. Mi mindössze két embert tudnánk foglalkoztatni közülük. Ha végeztek, és itt dolgozik nálunk a két szakember, a következő két évben nem tudnánk felvenni újabb kollégákat. Akkor lenne érdemes elindítani az ilyen irányú képzést, ha legalább 15-20 szakemberre lenne igény a régióban. Egyelőre nem látjuk ennek az esélyét, ezért az a megoldás kínálkozik, hogy a fiatal szerezzen egy műszerész alapképzettséget (pl. elektroműszerész), utána beíratjuk valamilyen speciális OKJ-s tanfolyamra. Ez a modell jól működik, egy kollégánk így egy év alatt érte el azt a szintet, hogy önállóan képes javítást végezni a partnereinknél külső helyszíneken.
Kis Tünde