A Eurochambres és a Régiók Bizottsága 2019. augusztus 22. és október 28. között közös kérdőívben mérte fel a regionális és helyi hatóságok, valamint a nemzeti és regionális kereskedelmi kamarák véleményét a szabadkereskedelmi megállapodásokról.
A felmérésben az újgenerációs uniós szabadkereskedelmi megállapodások pozitív és negatív hatásairól kérdezték a régiókat és a vállalkozásokat. A felmérést készítők különösen kíváncsiak voltak a válaszadók véleményére a piaci vonzerő, a regionális kihívások és előnyök, továbbá a válaszadók szerint szükséges intézkedések és azok szintje (uniós, nemzeti, regionális, helyi) tekintetében. A kérdezők 136 érvényes választ kaptak, valamennyi tagállamból érkezett vélemény. A széles földrajzi lefedettség miatt az egy tagállamra jutó válaszadási arány alacsony, a sort Spanyolország vezeti 15%-kal, Németország 13%-kal és Bulgária 11%-kal a 2. illetve a 3. A felmérés eredményét felhasználják majd a jövő évben készülő Régiók Bizottsága jelentéshez, valamint az Európai Bizottságnak is eljuttatják. A felmérés főbb megállapításai:
Mennyire előnyösek a szabadkereskedelmi megállapodások és melyek a várt előnyök?
A felmérés azt mutatja, hogy a régiók és a vállalkozások pozitívan vélekednek az EU kereskedelempolitikájáról. A válaszadók nagy része előnyösnek tartja a kereskedelmi megállapodásokat, főleg a legutóbb életbe lépetteket (EU-Japán és CETA). Az EU-Japán megállapodás és a CETA mellett a Svájccal kötött megállapodásban látják a legtöbb lehetőséget. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a lehetőségek tekintetében eltér a kamarák és a régiók véleménye,például a kamarák 46%-a szerint hoz kiemelkedő lehetőségeket a CETA, míg a régiók 23%-a gondolja csak így. A kérdőív eredménye arra is rámutat, hogy több erőfeszítés szükséges a kereskedelmi megállapodások régiókkal és vállalkozásokkal való megismertetése érdekében. A felmérés egyenes arányú összefüggést mutat a kereskedelmi megállapodások vonzereje és ismertsége között. Ahogy a lehetőségek, úgy az ismertség tekintetében is eltérnek a régiók és a kamarák válaszai. Például a kamarák 87%-a véli úgy, hogy a vállalkozások jól, vagy alapszinten ismerik a CETA-t, míg a régiók 57%-a gondolja csak így. A szabadkereskedelmi megállapodások pozitív hozadékaként elsősorban a vámok eltörlését vagy csökkentését, a szolgáltatási piachoz, valamint a félkész termékekhez való jobb hozzájutást említik a válaszadók.
Melyek a szabadkereskedelmi megállapodásokhoz kapcsolódó főbb aggodalmak és kihívások?
A kamarák és a régiók legfőbb aggodalma egy-egy kereskedelmi megállapodás életbe lépése esetén, hogy a KKV-k a megfelelő kereskedelmi ismeretek és források hiányában nem tudnak profitálni ezekből, illetve,hogy nem elég a kísérő intézkedések szintje ahhoz, hogy a KKV-k integrálódhassanak a nemzetközi értékláncokba. A régiók azt is a főbb gondok között említették, hogy nem kapnak elegendő információt arról, hogy milyen előnyökkel jár az adott megállapodás a számukra. Viszont kevés válaszadó véli úgy, hogy a kereskedelmi megállapodások a termékminőség vagy az élelmiszerbiztonság csökkenésével járnának. A munkaerő képzettségének javítását szolgáló intézkedések hiánya a régiók 48%-át aggasztja, szemben a kamarák 21%-ával. Valamennyi válaszadó pozitívan ítélte meg a kormányzati közbeszerzésekhez való hozzáférést, itt a régiók még a kamaráknál is optimistábbak, de az információhoz való hozzáférésen javítani kell. A kulturális és nyelvi korlátok főként az ázsiai országokkal való kapcsolatokban akadályozzák a KKV-kat és a regionális szereplőket.A régiók és a kamarák a nemzetközi vállalatok által okozott nyomást és az ez ellen tett intézkedéseket is másként ítélik meg, ahogy az alábbi ábrán is látható:
Arra a kérdésre, hogy szerintük eleget tesznek-e a nemzetközi verseny által a régiókra és vállalkozásokra nehezedő nyomás enyhítésére,a régiók nagy része nemmel válaszolt, míg a kamarák úgy vélik valamelyest kezelik a problémát. Főként a nemzeti és szövetségi kormányoktól várnának több segítséget a válaszadók.
Milyen intézkedések segítenék leginkább a KKV-kat és régiókat a kereskedelmi megállapodások kínálta lehetőségek kihasználásában?
Tizenegy intézkedésről dönthették el a válaszadók, hogy azok mennyire segítenék a KKV-kat és a régiókat. A leginkább hasznosnak tartott intézkedések:
➢gyakorlati útmutató a 3. országokkal való kereskedelemhez;
➢ingyenes online eszköz, amellyel a KKV-k megállapíthatják, hogy a termékeik megfelelnek-e a származási szabályoknak;
➢a származási szabályok egyszerűsítése valamennyi megállapodásban;
➢a kereskedelmi kamarákkal, a helyi és regionális hatóságokkal való párbeszéd erősítése.
A válaszokból az is kiderült, hogy a kereskedelmi kamarák a legalkalmasabbak arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat közelebb vigyék az üzleti közösséghez (a KKV-khoz), és képzések, információs napok szervezésével már aktívan ki is veszik a részüket a tájékoztatásból. Ezért a tagállami, a regionális és a helyi hatóságoknak erősíteni kellene a párbeszédet a kamarákkal, építeni a tapasztalataikra.
Mit javasolnak a felmérésben részt vevők?
A felmérés eredménye alapján a következő ajánlásokat fogalmazta meg az Eurochambres és a Régiók Bizottsága:
➢javítani kell a hatóságok és az üzleti közösség, kamarák közötti párbeszédet;
➢a tagállamoknak támogatni kellene a regionális és üzleti szereplőket (kamarákat) a KKV-k részvételét elősegítő intézkedések és jó gyakorlatok összegyűjtésében és közzétételében;
➢a már létező online eszközök, honlapok felhasználóbaráttá tétele, a túl bonyolult és inkoherens származási szabályok és vámeljárások egyszerűsítése szintén fontos a KKV-k bekapcsolásához;
➢a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló jobb tájékoztatási tevékenységet ki kell egészíteni egyéb, a KKV-k versenyképességét erősítő szakpolitikai intézkedésekkel.
További információ: http://www.eurochambres.eu/Content/Default.asp?PageID=1&DocID=8360