Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a hazai vállalkozók közös munkájának eredményeként megszületett új KKV Stratégia akkor tölti be küldetését, ha várakozásainknak megfelelően egy új gazdaságfejlesztési intézményrendszer megalapozásának kiindulópontjává válik – ezt a gondolatot fogalmazta meg dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár az új KKV Stratégia bemutatásakor. A dokumentum és a hozzá kapcsolódó zászlóshajó projektek megalkotásához az ITM a hazai vállalkozások, így a baranyai cégek javaslatait is meghallgatta. Elsőként azt kérdeztük államtitkár úrtól, hogy miért született meg a KKV Stratégia.
– A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 dokumentum elkészítése során három dolog lebegett a szemünk előtt: megerősíteni és valódi segítséget nyújtó programokkal támogatni a sok embernek munkát és megélhetést biztosító kis- és közepes vállalkozásokat. Másrészt elismerni azokat a hazai cégeket, amelyek az elmúlt években jelentősen növelték termelékenységüket, innováltak és versenyben maradtak, sőt akár felül is kerekedtek a külföldiekkel szemben. Végül, de nem utolsósorban pedig elérni, hogy a szereplők úgy érezzék, a hazai környezet vállalkozóbarátabbá vált, az adminisztrációs költségek csökkentek. Ez a tehermentesítés követelménye.
– A stratégia főbb pillérei miként segítik elő a hazai kkv-szektor fejlődését? Milyen folyamatokban, döntésekben játszanak szerepet a deklarált pillérek?
– A vállalkozások jövőjének zöldnek, high-technek és magyarnak kell lennie. Az intézkedések alapvető célja, hogy az életszínvonal növekedjen, az épített és a természeti környeztünk pedig fenntartható és inspiráló legyen. Ehhez az kell, hogy hatékonyan tudjunk termelni és szolgáltatni. A KKV Stratégiában megfogalmazott témák, a technológiaváltás, a digitalizáció és automatizáció, a bürokráciacsökkentés, a nemzetköziesedés mind-mind ehhez járulnak hozzá. A feladatunkat abban látjuk, hogy a célt meghatározva kézen fogjuk a vállalkozásokat és segítsük őket átlépni a 21. századba.
A dokumentum fontossága azért is kiemelkedő, mert az előttünk álló időszakra ez a kkv-fejlesztés alapdokumentuma. A már futó támogatási programjainkat – például a költségvetési forrásból finanszírozott Irinyi-terv, a Beszállító-fejlesztési és az Ipar 4.0 támogatási programunk, meg persze az uniós forrásból megvalósuló társaik – mind-mind a stratégia törekvéseivel összhangban írtuk ki. Hogy a nagyságrendet érzékeltessem, ez csak az idei és a jövő évben mintegy 175 milliárd forintot jelent. Most kezdődik a felkészülés a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusra, a tervezés során szintén a stratégiát vesszük alapul.
– A tervezés fázisában az ITM a hazai vállalkozásokat is megkérdezte a stratégiáról. Milyen javaslatokat épített be a végleges szövegbe a kormány?
– Inkább együtt gondolkodtunk a vállalkozásokkal, amiből végül összeállt egy javaslatcsomag, amit röviden KKV Stratégiaként emlegetünk. Abban, hogy a párbeszéd létrejöhetett, nagy szerepe volt az MKIK-nak és kifejezetten a PBKIK-nak is.
Jómagam többek között május elején is jártam Baranyában, ahol egy háttérbeszélgetés során közel 30 vállalkozóval vitattuk meg az aktuális kihívásokat. Anélkül, hogy nevesíteném őket, a résztvevők közt volt élelmiszeripari, fém-, jármű-, építőipari vállalkozás. Utána még végigjártunk a kollégákkal több céget, az egyetemet, képzőhelyeket, hogy értsük, mit jelent „terepen lenni”. Ezt a munkát nem lehet megspórolni, ha tudni akarjuk, mikor lesz igazán célzott és hatékony egy támogatási program.
Talán Pécsett vált leginkább világossá, hogy a generációváltás megoldandó feladat a hazai kkv-k számára. A jellemzően rendszerváltoztatás idején alapított cégek túlélése az alapító nyugdíjazását követően az a kérdéskör, ami végül a baranyai látogatás hatására került önálló pillérként a stratégiába.
Emellett, ami a stratégiában nem feltétlenül látszik, hogy a horizontális intézkedések mellett az iparpolitikán keresztül törekszünk a megkezdett együttműködés szektorspecifikus elmélyítésére. Hogy mire gondolok? Kollégáim együttműködnek a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterrel, az építőipari stratégiánkat már elfogadta a kormány, míg a Kreatív Ipari Stratégián most dolgozunk. A munkában aktívan részt vesz a pécsi központú Kreatív Ipari Klaszter vezetője is, aki az egyik munkacsoportunkat elnökli.
– Hogyan történik a stratégia megvalósítása, mik lesznek a jövőbeni lépések?
– Átléptünk a stratégia végrehajtásának szakaszába. Az előrehaladásról minden évben jelentést készítünk majd, a terveink szerint évente egyszer egy nemzetközi előadókat is vendégül látó konferencia keretében vitatjuk meg a tapasztalatokat.
Közben zajlik a költségvetési és uniós források tervezése, futnak és folyamatosan indulnak új és új programjaink. Ilyen például a tudásátadást támogató Modern Mintaüzem és a Vállalkozói Mentorprogram, a gyors növekedésű cégeket támogató Magyar Multi Program, vagy éppen a fiatalok vállalkozóvá válását támogató PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét. A női vállalkozók előtt is tisztelgünk majd, elsőként a Bács-Kiskun megyei női vállalkozókról készülő interjúkötetünkkel.
A legkisebbek vállalkozó- és tanulási kedvének felkeltését a Pécsi Tudományegyetem bázisán 8 kistelepülési általános iskola (Baksa, Egyházasharaszti, Kémes, Magyarmecske Somogyapáti, Szentlőrinc, Véménd, Versend) bevonásával végzett mentorprogramunk vállalati lába, valamint az idén is több mint 5 000 látogatót vonzó Modern Gyárak Éjszakája kezdeményezés szolgálja, amelyhez Baranya megyében a pécsi Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. is csatlakozott.
– A hazai, baranyai vállalkozások miként tudnak együttműködni a stratégia, ill. a stratégia mellé rendelt zászlóshajó projektek megvalósításában?
– Mindenekelőtt számítunk a vállalkozások csatlakozására a Tanítsunk Magyarországért és a Modern Gyárak Éjszakája programjaink kapcsán az címen. Mindenkit bátorítok továbbá, hogy kövesse a kormany.hu-n megjelenő kiírásokat, és pályázzon, mivel ez hasznos tapasztalatokkal szolgál a vállalkozások és a szakmai kiíró számára is. Az észrevételeket és a konkrét felvetéseket javasoljuk az ITM számára eljuttatni, közvetlenül vagy a kamara bevonásával, hiszen az együttműködés elemi érdekünk.
„Nem a kis- és középvállalkozásokon fog múlni, hogy megvalósuljon a stratégia”
Az ITM által szervezett tavaszi egyeztetésen számos felvetést megfogalmazott Kresz Erika, a kamara kisvállalkozás-fejlesztésért felelős alelnöke, amelyeket most viszontlátott a már kész stratégiában. Alelnök asszonyt arra kértük, hogy értékelje az új KKV Stratégiát, és azt kérdeztük tőle, hogy melyek a stratégia pozitív, illetve kevésbé pozitív elemei a kis- és középvállalkozásokra vonatkoztatva.
– Mint ismeretes, a stratégia hét pillérre épül, amit 1 000 hazai kkv megkérdezése után állítottak össze. Kamaránk kezdeményezte a kkv roadshow-t, amelyet az ITM az innovációs roadshow alapján koordinált – ez utóbbi a pécsi kamara javaslata volt 2018. végén Birkner Zoltán NKFIH elnök számára. Az új KKV Stratégia pillérei nem voltak számunkra ismeretlenek, többük eddigi munkánkban is megjelent.
A stratégia vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet pillérével kapcsolatban elmondható, hogy a KKV bizottság évek óta véleményezi az adórendszert. A terhek csökkentése és az adminisztráció egyszerűsítése okán sok javaslatunk beépült, így például a digitalizáció és az adónemek összevonása is.
Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése, valamint a kkv-k innovációs és digitális teljesítményének erősítése pillér sem új kamaránk számára, hiszen hosszú idő óta élharcosa vagyunk a szellemi eszközök elfogadtatásának, a technológiai innovációs törekvéseknek. Szorosan együttműködve közel 100 baranyai vállalkozás KFI projektjét ismerjük és segítjük, egy részük a Baranyai Iparfejlesztési Programban is helyet kapott.
A kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése pillérhez kapcsolódik, hogy folyamatosan bővül a kamara menedzselte Széchenyi kártya program.
A nemzetköziesedés elősegítése érdekében a negyedik éve megszervezett Open4Business konferencián idén közel 15 országból 150 szervezet képviseletében közel 250 üzletember vett részt és tárgyalt.
A szükséges tudás megszerzése, illetve a generációváltás pillérek is már meglévő aktivitásokra épülnek, hiszen az MKIK Képzési program és a pécsi kamara KamaraAkadémia programja mind ezt a célt segítik. A pécsi KamaraAkadémiában évente több száz elégedett hallgató vesz részt a kamarai gyakorlatorientált képzéseken.
– Az ITM tavaszi pécsi roadshow-ján lehetőségük volt a meghívott vállalkozásoknak arra, hogy az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárával egyeztessenek az akkor még tervezés előtt álló KKV Stratégiáról. Milyen javaslatokat fogalmaztak meg, mit láttak fontosnak beemelni a stratégiába?
– A tavaszi egyeztetésen a baranyai vállalkozások a helyközi közlekedés problémájának megoldását szorgalmazták, mivel ez jelentős mértékben befolyásolja a munkaerő elérhetőségét. A kistelepülésen élők nem vagy csak jelentős nehézségek árán tudnak dolgozni menni közösségi közlekedéssel, mivel nincs megfelelő számú buszjárat vagy nem akkor indul, amikor arra a dolgozóknak szükségük lenne. Néhány nagyobb cég saját kisbusszal szállítja körjáratban a dolgozóit munkába, de ezt nem minden vállalkozás teheti meg és sok esetben a dolgozóknak ez jelentős munkába járási többletidőt okoz. Talán a falubuszokat is lehetne használni erre a célra.
Mi is kiemeltük, hogy fontos a bürokrácia csökkentése, többek között példaként említettük, hogy a közbeszerzéssel, illetve a pályázatokkal kapcsolatos szigorú és merev szabályok nem visznek előre. Van, hogy egy pályázat elbírálására másfél-két évet kell várni, ezt nem tudja tolerálni a piac. Mivel a kkv-k nagy része kevésbé tőkeerős, ezért fontos számukra, hogy az ügymenet gyorssá váljon, ha sikeres a pályázat, a támogatás kifizetése minél hamarabb történjen meg. A közbeszerzési eljárás rendszere szintén abnormális elvárásokat támaszt a vállalkozások felé, amelyeknek a bürokratikus folyamatokra sok esetben nincs külön emberük. A kormány most támogatja, hogy a kkv-k növelni tudják a hatékonyságukat, ahhoz pedig egy stabil jogszabályi környezet kell. A pécsi találkozón szóba hoztuk a szakmunkásképzést is, hogy olyan képzési szakokat kellene indítani, amelyekre a gazdaságnak szüksége van.
– Az új kkv-stratégia bemutatása alkalmából tartott előadásában György László úgy vélekedett: minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani. A baranyai kis- és középvállalkozások számára milyen lehetőségeket jelenthet a stratégia? Van-e olyan eleme, ami kifejezetten előnyös lehet számukra?
– György László állításával teljes mértékben egyetértek. Ha az állam végigmegy azon az úton, amit elkezdett, és ténylegesen támogatja a kkv-kat, minden formában, akkor van lehetőségünk a fejlődésre. Hiszen nem szeretnénk a bérmunka országa maradni, hanem fejlődő kkv-kat akarunk, ezért a beáramló uniós forrásokat és a hazai forrásokat, amelyek egyre bővülnek a befolyt adókból, a kkv-k fejlődésére kellene fordítani. A stratégiában hivatkoznak is erre, mert csak ebben az esetben tudnak a kkv-k saját értéklánc mentén saját termékeket előállítani és piacra jutni. A stratégia az exportnak és a saját termékkel való piacra jutásnak is kedvez, mert sok innovatív vállalkozás van, Baranyában is, hogyha a források visszaáramlanak, akkor ez pozitív folyamatokat eredményez. Fontos lenne, hogy a külföldön dolgozó fiatalok visszajöjjenek Magyarországra és akár vállalkozást indítsanak. Ha olyan gazdasági és adókörnyezetet tudunk teremteni, hogy itt is megtalálják a helyüket, ha a helyi vállalkozások egymás szolgáltatásait is igénybe veszik és minden vállalkozás megtanulja, hogy csak minőségi szolgáltatással tud piacon maradni, akkor a tőke helyben marad. Ennek a stratégiának sok olyan eleme van, amelyek támogatják ezeket a folyamatokat.
Az is fontos, hogy az erős külgazdasági érdekképviseletek segítsék a vállalkozások külföldi piacra jutását, megtelepedését, törvényes és eredményes működését, illetve hogy felkutassák a magyar cégeknek a lehetséges partnereket. Összességében azt gondolom, hogy sok pozitív, előrevivő elemet tartalmaz a kész stratégia, és nem a kis- és középvállalkozásokon fog múlni, hogy megvalósuljon.
„Ez a stratégia sokkal inkább foglalkozik a középvállalkozásokkal, mint a kis- vagy főleg a mikrovállalkozásokkal”
A kamara innovációért felelős alelnöke, Herbály István szintén aktívan részt vett tavasszal a KKV Stratégia előzetes megvitatásában. Véleménye szerint ugyan a stratégia egyik pillére az innovációs és digitális teljesítmények erősítését célozza meg, azonban ez várhatóan nem jelent kézzelfogható segítséget a mikro- és kisvállalkozások számára.
– Először is egy fontos dolgot rögzíteni szeretnék. A kkv-k egy nagyon nagy és heterogén halmazt alkotnak. Nagy szakadék tátong egy 1-2 fős mikrovállalkozás, és egy 240 fős középvállalkozás között. Nehéz tehát őket együtt kezelni, és nem is igazán szokott sikerülni. Most is ez történt. Ez a stratégia sokkal inkább foglalkozik a középvállalkozásokkal, mint a kis- vagy főleg a mikrovállalkozásokkal. Ennek megfelelően ha a középvállalkozások oldaláról nézem, akkor nagyon sok pozitív elemet látok, ha a mikrovállalkozások szemszögéből, akkor viszont rendkívül keveset.
– Az ITM tavaszi pécsi roadshow-ján milyen javaslatokat fogalmaztak meg, mit tartottak fontosnak beemelni a stratégiába? Ezekből mit láttak viszont a stratégiában?
– A bürokráciacsökkentés egyértelműen ilyen elem, ez szinte minden hozzászólónál felmerült, és örömmel látom, hogy a stratégiában is fontos szerepe lett. Ráadásul ez olyan terület, melyből a teljes kkv-szektor csak profitálhat, cégmérettől függetlenül.
A másik hasonlóan hangsúlyos terület, főleg Baranyában, a hátrányos települések támogatása. Az aprófalvas térségekben, szabad vállalkozási zónákban hatalmas lehetőség van, érdemes az itt működő vállalkozásokat segíteni. Egy kistelepülésen működő középvállalkozás gyakran az egyedüli munkaadó, így sorsa az egész falura hatással van. De itt beszélhetünk a kisboltokról, egyéb mikrovállalkozásokról, amelyek ha nem tudnak ezeken a területeken életben maradni, a helyben elérhető szolgáltatások szűkülésével az a település elnéptelenedéséhez vezethet. Jó példa erre Hosszúhetény (szabad vállalkozási zóna), ahol a támogatott és fejlődő vállalkozásoknak is köszönhetően nemhogy csökken, hanem épp nő a népesség. Természetesen ehhez az önkormányzat megfelelő hozzáállására is szükség van.
A harmadik visszaköszönő elem a generációváltás kérdése. Sajnos tömegével szűnnek meg azok a vállalkozások, ahol nincs kinek továbbadni a stafétát, vagy megpróbálták továbbadni, de nem sikerült. Itt fontos, hogy ezek a cégvezetők lássanak jó gyakorlatokat, és tudjanak, akarjanak szakértő segítséget kérni.
– A stratégia egyik pillére az innovációs és digitális teljesítmények erősítését célozza meg. A baranyai kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét tekintve milyen lehetőségeket jelenthet a stratégia?
– Ez egy igen szép gondolat, kár, hogy a zászlóshajó projektek között ez szinte sehol nem köszön vissza. A digitalizációt még csak-csak, de az innovációt keresve sem találom. Az, hogy egy cég vásárol egy új CNC-gépet, vagy épít egy új csarnokot az Irinyi Terv, vagy a Magyar Multi Program forrásaiból, az nem innováció. A baranyai cégek nagy része, tisztelet a kivételnek, pedig még mindig ebben gondolkodik. Ettől nem lesz saját terméke, nem tud kilépni a bérgyártás béklyójából, és nem tud magas hozzáadott értéket előállítani. Ebben a kkv-stratégia nem is segíti.
– A stratégia mellett a tárca zászlóshajó projekteket is felállított. Ön szerint ezek miként szolgálják a hazai, a baranyai kkv-k innovációs tevékenységét, annak fokozását?
– Ahogy az előző kérdésnél is válaszoltam, nyersen fogalmazva: semennyire. Talán a Modern Mintaüzem Program, aminek a keretében a cégek találkozhatnak olyan technológiákkal, melyek innovatívak, felkelthetik az érdeklődésüket, és esetleg elgondolkodhatnak azon, hogy azokat saját céges életükben ki is aknázzák. De itt is elsősorban a középvállalkozások tudják megtenni ezt. A mikro- és kisvállalkozások többsége annyira le van maradva a például a digitalizácó terén, hogy fogalma sincs róla, mit csinál, nincsenek folyamatai, nincs kontrolling. Ilyen környezetben pedig nem az innováció kerül a fókuszba a mindennapokban, hanem a túlélés. Persze nehéz kívülről segíteni ezen, ehhez a cégeknek is akarniuk kell a változást, és felismerni a korlátaikat, megnézni, hogyan csinálják azok, akik sikeresebbek mint ők. Az Országos Vállalkozói Mentorprogram ehhez nagyon jó keretet tud biztosítani, ha a cégvezetők részéről van igény a fejlődésre.
„Ennyire sokoldalú és differenciált programot még egyszer sem láttam a magyar gazdaságban”
Dr. Göndöcs István a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai tanácsadójaként számos javaslatot fogalmazott meg a kormány KKV Stratégiájával kapcsolatos tavaszi roadshow-jának pécsi rendezvényén. Most a már kész anyagról kértük a véleményét.
– Mindenképpen üdvözlendő, hogy még a tervezés időszakában bejárta az egész országot a minisztérium, mert így a kkv-k javaslatai is bekerülhettek a stratégiába. Azonban azt látni kell, hogy a területi különbségek komoly gondokat okoznak a vállalkozások helyzetében és lehetőségeiben. A korábbi pályázati rendszerekben például a baranyai vállalkozások az első években, amikor kijöttek az EU-s pályázatok, gyakorlatilag nem tudtak pályázni, mert a kiírásokat az általános magyar viszonyokra alakították ki, a baranyai vállalkozások többsége pedig nem ütötte meg azt a mértéket, hogy egyáltalán el tudtak volna indulni a pályázatokon. Ehhez képest már nagyon sokat javult a helyzet. Most azt látom, hogy erre megszületett a válasz, részben a stratégia harmadik pillérében, amely a települési, térségi gazdaságfejlesztési programok keretrendszerének kialakítását foglalja magában, tehát olyan intézményi kereteket, támogatási konstrukciók kidolgozását, melyek lehetővé teszik a gazdaság helyi erősségeiben és hálózataiban rejlő potenciál kihasználását. A mai kor azon világtrendjei közül, amelyek minket is nagyon erősen érintenek, a legjobban ismert az informatika megtermékenyítő szerepe: például említhetem a robotikát, ami komoly nagyságrendben fog munkaerőt felszabadítani a jövőben, illetve a hálózatosodást, amelyről kevesebbet beszélnek vagy talán kevesebben értik, hogy ez miről szól, de azt gondolom, nagyon jó, hogy gondolt erre a gazdaságfejlesztés és hogy a területfejlesztési szempont visszakerül a fejlesztési célok közé. Mert azzal, hogy megszüntették a régiókat, gyakorlatilag elhalt a térségi szemlélet. Készültek ugyan városstratégiák, településstratégiák, van megyei stratégia is, de olyan gazdaságfejlesztési szervezetek, programok, amelyek összefüggően segítenék a vállalkozások hálózatosodását, korábban nem voltak, ez pedig egy nagyon komoly versenyképességi tényező lesz a jövőben.
Az ipari parkok, a technológiai parkok újraszabályozása is egy ilyen fontos elem a stratégiában, mint ahogy a második esély, a sikertelen vállalkozás után újra vállalkozást alapítók támogatása is, amit a mi cégünk is elengedhetetlennek tart. Ismert, hogy a vállalkozások mintegy kétharmada megbukik az első három évben. Ezeknek a vállalkozóknak a nagy része nem indul újra, nem vállalkozik, mert részben megijed, másrészt nincs olyan segítsége, hogy ezen az úgynevezett „halálvölgye szakaszon” átsegítse őket. Ezt annyira komolyan vettük, hogy cégünk, az Eco-Cortex Kft. egy saját GINOP1.1.1. pályázat támogatásával „VINTER” néven létrehoz egy virtuális inkubátorházat, aminek most indul a tesztüzemmódja. Ennek az a lényege, hogy az érintett vállalkozók egy olyan internetes alapú szakmai támogatást kapnak, ami egyrészt azoknak segít a felkészítésben, akik vállalkozni szeretnének, másrészt pedig azoknak, akik már megalapították a vállalkozást, és az első évek nehézségeivel birkóznak. Több program is elérhető ebben a virtuális inkubátorházban, van, amelyik a most aktuális generációváltásra összpontosít, hiszen – és ezt is írja az anyag, hogy – a vállalkozások, mikrovállalkozások 2/3-ánál, amelyek egyébként az összes hazai vállalkozás 94%-át teszik ki, ebben az évben megy végbe a generációváltás, mert a rendszerváltáskor alakult cégek vezetői kiöregszenek. Azt gondolom, hogy a személyes véleményem és vállalkozói aktivitásom is egybecseng azokkal az elemekkel, amiket valószínűleg nemcsak a mi hozzászólásaink alapján, hanem mások álláspontja és a statisztikák alapján is figyelembe vettek a kkv-stratégia megalkotásakor.
– Valamilyen kritikát meg lehet fogalmazni az új KKV Stratégiával kapcsolatban? Belekerült-e esetleg olyan elem, ami nem biztos, hogy a kkv-k előnyére szolgál?
– Egyelőre nem találtam ilyen, bár még nem volt elegendő időm a stratégia tanulmányozására. Azt azonban kijelenthetem, hogy ennyire sokoldalú és differenciált programot még egyszer sem láttam a magyar gazdaságban. Az, hogy a stratégia megalkotói az ország minden térségéből kérték a vállalkozók véleményét, mindenképpen egy differenciált képet eredményezett, ez látszik is, hiszen nem „a” nagy átlagra kialakított projekteket, programokat hirdetnek.
Viszont nagyon érdekes, hogy hazánkban a mikro-, a kis- és a középvállalkozások együtt a vállalkozások 99,8%-át teszik ki, és csak 0,2% a nagyvállalkozások aránya. De ha megnézzük, hogy az állam hová költötte a támogatásokat az elmúlt 20-25 évben, akkor az derül ki, hogy a döntő többségét erre a 0,2%-ra fordította, ami valahol „érthető”, mert ebben a szegmensben egyszerre nagy tételben jelennek meg eredmények, az exportképesség stb. De ha a foglalkoztatás oldaláról nézzük a helyzetet, megállapítható, hogy a foglalkoztatásban 2/3-ot képviselnek a kkv-k, a „nagyok” pedig csak 1/3-ot, és a jelenlegi szakaszban termelékenységjavulásban messze megelőzzük a nagyvállalkozásokat, akkor mindenképpen indokolt volt, hogy a kkv-kra több pénzt fordítsanak. Azt gondolom, azt jó lenne látni – és ha valami, akkor ez nincs benne az anyagban, mert ez csak a kkv-król szól –, hogy valahol van egy olyan megerősítés, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások döntő többségét a kkv-kra fogja fordítani a kormány és nem a nagyvállalkozások betelepítésére. Jelenleg nem a foglalkoztatás a fő probléma, hiszen munkaerőhiány van, ezért fontos lenne, hogy megnőjön a hazai vállalkozási kör tőkeerőssége és a piaci stabilitása. Fontos lenne, hogy úgymond „megnyugtassák” a kkv-kat, hogy ezután ők lesznek a középpontban, mert az innovációnak és a termelékenységnövekedésnek, a foglalkoztatásnak, a területfejlesztési kiegyenlítődésnek a kkv-szektor a legfontosabb szegmense. Az összetételt tekintve Baranyát még az országos átlagnál is rosszabb helyzet jellemzi, magas a mikrovállalkozások száma, középvállalkozásból alig van néhány, nagyvállalkozás pedig nincs is a megyében. Ez a struktúra teljesen azt mutatja, hogy a legjobban a mikro-, kis- és középvállalkozói szektort kellene segíteni abban, hogy egy kategóriát előre tudjon lépni.
K. T.