2020. május 1-jén vezeti be a kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adót. A különadó megfizetésére azok a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kötelezettek, melyek éves nettó árbevétele az 500 millió forintot meghaladja.
A kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) kormányrendelet szerint 2020. május 1. napjától kezdődően adóköteles lesz a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.
A rendelet meghatározza azokat a tevékenységeket is, amelyek az adó kiszabása során kiskereskedelmi tevékenységeknek minősülnek. Ezek a
- a gépjármű-kereskedelem – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét (45.11 Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem és 45.19 Egyéb gépjármű-kereskedelem)
- a 45.32 gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
- a 45.40 motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
- a kiskereskedelmi tevékenységek (kivéve: gépjármű, motorkerékpár), vagyis a
- nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem (47.11 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, 47.19 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem)
- élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme (47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, 47.22 Hús-, húsáru kiskereskedelme, 47.23 Hal kiskereskedelme, 47.24 Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem, 47.25 Ital-kiskereskedelem, 47.26 Dohányáru-kiskereskedelem, 47.29 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem)
- gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem (47.30 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem)
- információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme (47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme, 47.42 Telekommunikációs termék kiskereskedelme, 47.43 Audio-, videoberendezés kiskereskedelme)
- egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (47.51 Textil-kiskereskedelem, 47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem, 47.53 Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme, 47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme, 47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme)
- kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme (47.61 Könyv-kiskereskedelem, 47.62 Újság-, papíráru-kiskereskedelem, 47.63 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme, 47.64 Sportszer-kiskereskedelem, 47.65 Játék-kiskereskedelem)
- egyéb máshová nem sorolt áru kiskereskedelme (47.71 Ruházat kiskereskedelem, 47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, 47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem, 47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme, 47.75 Illatszer-kiskereskedelem, 47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, 47.77 Óra-, ékszer-kiskereskedelem, 47.78 Egyéb máshová nem sorolt új áru kiskereskedelme, 47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelme)
- piaci kiskereskedelem (47.81 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme, 47.82 Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme, 47.89 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme)
- nem bolti, piaci kiskereskedelem (47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem, 47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem);
melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet. A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat érinti függetlenül az értékesítés módjától, vagyis a netes kereskedőkre is vonatkozik.
Az adó alanya a kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.
Az adó alapja az adóalanynak a kiskereskedelmi tevékenységéből származó teljes adóévi nettó árbevétele, beleértve a 2020. május 1. napjától a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszakot is.
Az adó mértékét sávosan határozták meg az alábbiak szerint:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5% az adó mértéke.
Az adó összege az adóalapnak az adómértékkel számított összegének 2020. május 1. napjától a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összege.
A rendelet szabályozza a kapcsolt vállalkozások kérdéskörét is az adóalap-összeszámításával, melynek célja az adóelkerülés kizárása. Ennek megfelelően a szabályok azon kapcsolt vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek jelen rendelet kihirdetése és az első különadó bevallás közötti időszakban az adó megkerülése érdekében szétválnak vagy kiválnak.
Ezen egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egyes vállalkozásoknál a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételeket össze kell adni, az eredmény alapulvételével kiszámított adómérték összegét pedig az egyes adóalanyok között meg kell osztani. A megosztás aránya megegyezik azzal az aránnyal, amilyen arányt az egyes vállalkozások az összes nettó árbevételben képviselnek. A fenti számítási módot kell alkalmazni az adóelőleg megállapítása esetében is.
A fenti számítások végrehajtása érdekében a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni, és a dokumentációt a NAV kérésére be kell mutatni.
A rendelet kihirdetését megelőzően már létrejött kapcsolt vállalkozásokat az adóalap-összeszámításra vonatkozó szabályok nem érintik, mivel a vállalkozások közötti kapcsolat már a rendelet kihirdetését megelőzően létrejött. Ezen vállalkozásoknak oly módon kell megfelelnie a rendelet szabályainak, mintha különálló vállalkozások lennének: külön-külön kell megállapítani az adómértéket és külön-külön vehetik igénybe a fél milliárdos adóalap csökkentéseket.
Nem kell a fentiekben részletezett számítási módot alkalmazni abban az esetben sem, ha az adóalany bizonyítja, hogy a szétválást, kiválást – mely létrehozta a kapcsolt vállalkozási viszonyt – nem az e rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre
Eljárási rendelkezések
Az adó alanya az adókötelezettséget a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő 30. napig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. Ha az adóalany adóéve a veszélyhelyzet idején ér véget, a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig kell megállapítania és bevallania az adókötelezettségét.
Tehát amennyiben idén véget ér a veszélyhelyzet, abban az esetben 2021. január 30. napjáig, amennyiben a veszélyhelyzet idején ért véget – az általános magyar üzleti évtől eltérő időszak alkalmazása esetén – a veszélyhelyzet visszavonását követő 30. nap.
Az adóalanynak 2020. május 31-ig be kell vallania az adóelőleg egy hónapra jutó összegét, a bevallást a NAV felé kell teljesíteni a szokásos elektronikus úton.
Az adóelőleg havi összegének kiszámítása oly módon történik, hogy a 2020. május 1. előtti utolsó, beszámolóval lezárt adóév kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevételét az annak alapján megállapított adómértékkel fel kell szorozni, majd az így kapott összeget 12-vel elosztani. Ha az adóalanynak 2020. május 1. napjáig nincs lezárt adóéve, akkor az általa fizetendő havi adóelőleg összege az adóévre várható adó összegének 1/12-ed része.
Fontos megjegyezni, hogy jelen esetben a vállalkozások többségének az utolsó beszámolóval lezárt adóéve 2018, mivel a 2019. évi beszámolót még nem fogadta el és tette közzé.
Az adóelőleget 2020. május hónaptól kezdődően azon naptári hónapokban kell megfizetni a NAV felé, amikor a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll.
Ha a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért, kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos hónapja kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételének 60%-át, a NAV az adózó kérelmére az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli. Tehát fontos, hogy hivatalból nem veszi figyelembe a NAV, hanem ezt a vállalkozásnak jeleznie kell számára.
Amennyiben a befizetett adóelőlegek összege meghaladja a fizetendő adóösszeget, a különbözetet az adóalany a kiskereskedelmi adóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítési szabályai alapján.
Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak – vagyis akiknek a kiskereskedelmi tevékenységéből származó teljes adóévi nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg – a fentiekben leírt adó- és adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat a NAV látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.