Az ezüstgazdaság egy viszonylag új közgazdasági fogalom, mely olyan javak és szolgáltatások előállítását és fogyasztását (azaz mind a kínálati és mind a keresleti oldalt) magába foglalja, melyek kifejezetten a társadalom idősödő és idős csoportjainak vásárlói potenciálját célozzák meg, kielégítve ezzel a társadalom idősödő korcsoportjai rendkívül sokszínű fogyasztási, életmódbeli és egészségügyi szükségleteit. Összeállításunkban jó példákat is bemutatva arra keressük a választ, hogy Baranyában milyen aspektusai mutatkoznak meg az ezüstgazdaságnak.
Mi is az az ezüstgazdaság, honnan ered, hazánkban beszélhetünk-e már erről?
– tettük fel a kérdést dr. Sik Attilának, a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete igazgatójának.
– Az ezüstgazdaság elfogadott, közvetlen célcsoportja az 55 év felettiek. Legismertebb az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) beosztása, amely ezeket az életszakaszokat határozza meg:
- 50-59 év: áthajlás kora,
- 60-74 év: idősödés kora,
- 75-89 év: időskor,
- 90-99 év: aggkor,
- 100 év felett: matuzsálemi kor.
Biológiai megközelítésből számos területen mérhető az öregedéssel járó fizikai, szellemi és társadalmi teljesítmény csökkenése. Egyre nagyobb az egészségi állapotot és gyakran az életminőséget is rontó, tartósan fennálló krónikus betegségek előfordulási gyakorisága. Talán fontosabbnak tűnik sok esetben az objektívnek tekintett mérhető egészségi állapoton túl annak értékelése, hogy az egyes ember hogyan éli meg életkorát. Amerikai szociológusok a következő kategóriákat hozták létre a szubjektív korértékelésre, amelyek nem azonosak a naptári évek kategóriáival: feel-age (érzett életkor), look-age (külső alapján megítélt kor), do-age (bizonyos életkorhoz köthető tevékenységek folytatása), interest-age (adott életkori csoportok érdeklődési köréhez való hasonlóság).
Az európai ezüstgazdaság – mely az idős vagy idősebb korosztály igényeire építi termékeit és szolgáltatásait – a világ harmadik legnagyobb gazdasága az USA és Kína gazdasága mögött. A költések részarányában a legmagasabb az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és vásárlások (53%), melyet az étkezés (45%), a lakhatással kapcsolatos (44%), és a pihenéssel, valamint kultúrával összefüggő költések követnek (42%). Az előrevetítések azt mutatják, hogy e korosztály költése 2025-re eléri az 5.700 milliárd euró éves szintet (Európa GDP-jének több mint egy harmadát), melynek 60%-át egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele fogja kitenni. Az időseknek nyújtott szolgáltatások és vásárlások 78 millió munkahely fenntartását segítették elő (ez 35%-a az összes munkahelynek) már 2015-ben, aminek aránya idővel csak nőtt.
Mindenhol öregszenek az emberek, és mindenhol állítanak elő kifejezetten számukra termékeket és szolgáltatásokat – a minőség, az elégedettség, a lefedettség már más kérdés. Az ezüstgazdaság azonban egy olyan koherens stratégia, amelynek egy célközönsége van: az idősödő korosztály, amely számára különböző iparágak fejlesztenek termékeket, szolgáltatásokat. Bár hazánkban is előkerült az ezüstgazdaság fogalma, azonban tudomásunk szerint összehangolt fejlesztési terv és/vagy projekt nincs Magyarországon.
– Mi jellemzi azt a társadalmi réteget, amelyre az ezüstgazdaság épül, milyen igényeik, vásárlóerejük van?
– Érdemes áttekinteni e számadatokat, amelyek Európa-szinten mutatják az ezüstgazdaságban rejlő potenciált mind költésben, mind munkahely-teremtésben, -megtartásban.
2015-ben
- 199 millió „ezüstkorú”
- az össznépesség 39%-a
- 20% 65 feletti (2019)
- 3,7 trillió euró költés
- ~90% saját finanszírozás
- 78 millió munkahelyet tart fenn
- 780 milliárd euró bevétel az EU-n kívül
2025-ben (előre várhatóan)
- 222 millió „ezüstkorú”
- az össznépesség 43%-a
- 5,7 trillió euró költés
- 88 millió munkahelyet tart fenn
- az EU GDP-nek 31,5%-a
- az összes munkahely 37,8%-a.
Az idősek vagy idősödő korosztály mint társadalmi réteg rendkívül sokszínű. Elég, ha csak arra gondolunk, hányféleképpen lehet a csoportot osztályozni, akár csak kor szerint – de magunknak is feltehetjük a kérdést, amiből látszik, hogy az életkort tekintve is széles a mozgótér: mikortól számít valaki idősnek? Közeledve a nyugdíjhoz már 60 évesen, vagy elérve a nyugdíjkorhatárt, mely 65 év, esetleg 70 év felett van? A társadalmi réteg nemcsak kor szerint, hanem más tényezők vagy jellemzők alapján is rendkívüli heterogenitást mutat, ezek közül legfontosabb az életszínvonal, valamint az általános egészségügyi állapot és az ezekhez köthető szükségletek (gyógyszer, gyógykezelés stb.).
Az Európai Központi Bank idevonatkozó kimutatásai alapján elmondható, hogy az 55, valamint a 65–74 éves korosztályok a vizsgált uniós tagállamok jelentős hányadában jobb vagyoni helyzettel rendelkeznek a fiatalabb generációkhoz képest. Az Európai Unió átlagában megállapíthatjuk, hogy a 65 év feletti (inaktív) korosztály a medián nettó vagyonértékhez képest nagyságrendileg 75%-kal magasabb értékű vagyonnal rendelkezik, míg 35–44 éves generáció az átlagtól hozzávetőlegesen 25%-os elmaradást mutat. Mindez azzal indokolható, hogy az inaktív lakosság vagyonállománya egy teljes élet eredményét tükrözi, mely a legtöbb esetben a fiatalabbakhoz képest több megtakarítást és nagyobb értékű ingatlanállományt foglal magába. Tekintettel arra, hogy az idősebb korosztályok az életpálya első szakaszában felvett hitelállományt az esetek többségében sikeresen törlesztették, a fiatalabb generációkhoz képest rugalmasabb fogyasztási szerkezettel, magasabb diszkrecionális jövedelemmel és likvidebb vagyonállománnyal rendelkeznek, így nagyobb mértékben van lehetőségük jóléti, egészségügyi kiadásaikat fedezni. Mindez az ezüstgazdaság perspektívájából az inaktív korosztályokat kiemelt fogyasztói célcsoportként jeleníti meg, tagjai jóléti szükségleteik fedezésének céljából fokozott mértékben képesek költeni. Ez a megállapítás még nagyobb jelentőséget kap, ha a 60 évnél idősebb európai lakosság egészségügyi kiadásainak szintjét hasonlítjuk össze az unió egyes tagállamainak bontásában. Az Eurostat 2015-ös vizsgálatából ugyanis kiderül, hogy az Európai Unió egészében az idős korú lakosság – természetszerűleg – az átlaghoz képest nagyságrendileg 40%-kal többet költ egészségügyi kiadásokra, mely a gyógyszervásárlástól a kórházi kezeléseken át egészen a jóléti szolgáltatások igénybevételéig minden releváns fogyasztási területet lefed. Mindez egyértelműen jelzi, hogy az alkonygazdaság által nyújtott szolgáltatások iránt az idősebb generációk kiemelkedő fogyasztói határhajlandósággal viszonyulnak, vagyis az ágazat fejlesztése az idősebbek nagyobb költési hányadának figyelembevételével is indokoltnak nevezhető. Ugyanakkor az alkonygazdaság által biztosított szolgáltatások relevanciáját a vagyoni, egzisztenciális helyzet mellett az idősek romló egészségügyi állapota ugyanúgy tovább erősíti, mely az ágazat területén szintén felértékeli a korosztály fogyasztói preferenciáit. Az Eurostat vizsgálatai szerint az unió átlagában – korosztálytól függően – a 65 évnél idősebb lakosság 55–70 százaléka tekinthető önbevallásos alapon tartós (legalább 6 hónapig tartó) betegségben szenvedőnek. Egyes országokban a tartós betegségben szenvedő idősek aránya 35–45% környékén mozog (Belgium, Dánia, Olaszország), ugyanakkor számos tagállam esetében e személyek korcsoportos aránya a 65–70%-ot is meghaladja (pl. Magyarország, Németország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Horvátország). Az idősek miden esetben fokozott mértékben küzdenek elhúzódó betegségeik ellen, mindez egyben a kiemelkedően magas egészségügyi kiadási szintjüket is indokolja, illetve tovább erősíti szerepüket és jelentőségük az alkonygazdaság és a hozzá kapcsolódó szolgáltatói ágazatok fejlesztésében.
Az Eurostat adatainak értelmében elmondható, hogy míg a 15–54 és 55–64 éves európai lakosságnak nagyságrendileg 65%-a tekinthető turisztikai értelemben aktívnak, addig a 65 évnél idősebb korosztály esetében ez az arány még az 50%-ot sem éri el. Vagyis az inaktív korosztály tagjai lényegesen kisebb mértékben vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Ráadásul azt is szükséges hangsúlyozni, hogy az idősebbek kisebb turisztikai aktivitásával párhuzamosan jóval korlátozottabb mértékben kapcsolódnak külföldi turisztikai programokhoz. Az uniós átlagra vonatkozó statisztikák alapján kijelenthető, hogy amíg a 65 évnél fiatalabb korosztályok esetében a megkérdezettek 52%-a külföldi desztináció iránt is nyitottságot mutat, addig ez a mutató a 65 évnél idősebbek esetében összesen 44%. Éppen ezért, mivel főként egészségügyi állapotuk okán az idősebbek nehezebben mobilizálhatók külföldi desztinációk és szoláltatások irányába, az alkonygazdaság fejlesztését mindennek tudatában szükséges körvonalazni, tehát külföldi relációban főként a prémium ügyfelek megcélzása tekinthető célravezetőnek.
– Milyen szolgáltatásokat, gazdasági szegmenseket érinthet az 55+-osok igényeinek kiszolgálása? Kik lehetnek az ezüstgazdaság szereplői?
– Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a regionális gazdasági szereplők mind érdekeltek lehetnek közvetlen és közvetett formában is. Az 55+-os réteg rendkívül heterogén (szocioökonómiai státuszát, érdeklődését, fogyasztási szokásait és egészségi állapotát tekintve is), ezért a gazdaság bármely szektorával kapcsolatba kerülhet. Az erre a célcsoportra kifejezetten irányítható szolgáltatások közül kiemelkedik az egészségügy, különösen a magánegészségügyi szolgáltatások (diagnosztika, egy napos sebészet, esztétikai szolgáltatások, fogorvosi kezelések, de sajnos az idősebb korosztályokra jellemző kórképek specialistái is, a gerontológiai, geriátriai szakrendelések, központok). De az egészségügy mellett a szellemi és fizikai rekreációhoz kapcsolható termékek és szolgáltatások is fontos célpiacként tekinthetnek az ezüstgazdaság szereplőire. A turizmus, a vendéglátás, a kulturális programok mind fontos részei lehetnek ennek a fejlesztési iránynak. A senior turizmus fiatal, de egyre bővülő piaci szegmens, amelyre azért is különösen érdemes építeni, mert az idősek (lévén általában nem függnek munkahelyi szabadságtól, iskolaévtől) szezontól függetlenül utaznak. Nem lehet a felsorolásból kihagyni az építőipart és a kutatás-fejlesztést sem. Az akadálymentes, alacsony energiaigényű, idősbarát smart-home technológiák mind potenciálisan jelentős célpiacra találhatnak. A főként kertes házakban élő 55+-os személyek számára a takarítói, kertészeti szolgáltatások is nagy érdeklődésre tarthatnak számot, de akár kifejezetten az időseket célzó, garanciával és referenciákkal rendelkező megbízható kivitelezők is megtalálhatják a számításukat. Az IT-szektor, a pénzügyi-biztosítási szektor, illetve a személyszállítás és az oktatás is szereplője lehet az ezüstgazdaságnak. Az élelmiszeripar és az agrárszektor szerepe is igen jelentős, hiszen az egészséges táplálkozás minden életkorban kiemelkedő fontosságú, ráadásul idős korban, bizonyos kórképek esetén speciális táplálékkiegészítőkre is szükség lehet. Éppen ezek a területek lehetnek zászlóshajói a kutatás-fejlesztés élénkítésének is, hiszen az idősebbek igényeire, egészségügyi állapotára szabott élelmiszerek és táplálékkiegészítők fejlesztésére is komoly igény prognosztizálható.
– A társadalmi változások monitorozása, a felmérések, kutatások mit vetítenek előre: milyen – akár új – iparágak lehetnek a nyertesei a változó fogyasztási szokásoknak, amire az ezüstgazdaság is épül?
– Mint ahogy említettem, szinte nincs olyan gazdasági szegmens, szektor, amely közvetlenül vagy közvetve ne lehetne részese az ezüstgazdaság fejlesztésének. Azonban, ha mindenképpen ki kellene emelni néhány ágazatot, akkor az egészségügyet kell megemlíteni. A születéskor várható élettartam növekedésével egyidejűleg megnőtt azoknak a nagy betegségcsoportoknak az egészségügyi súlya, amelyek progressziója igen gyakori az életkor előrehaladtával. A szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere- stb. betegségek jelentősen rontják az életminőséget, ezért egy hosszú és minőségi élet szempontjából megelőzésük és kezelésük nagymértékben fontos. Az egészségügyi, orvosi kutatások kiemelten foglalkoznak az idősödéssel, és az ebből fakadó élettani változásokkal, gyógyszeres és egyéb terápiás lehetőségekkel. Az egészségügyi informatikai fejlesztések, a telemedicina, a hordható, egészségi állapotot monitorozó eszközök fejlesztése szintén óriási piaci bővülés előtt áll. A kutatások azt mutatják, hogy a lakosság egyre tudatosabb e téren, így az igény közvetlenül is megmutatkozik.
A nyitottság is megfigyelhető: egyre többen próbálják ki az okoseszközöket, amelyek a páciens egészségi állapotát monitorozzák. Emellett a prevenciós tevékenység is egyre inkább gamifikálódik, mobiltelefonos applikációkra helyeződik át, ami megint csak az IT számára jelent nagy lehetőséget. A piaci igények teret adhatnak új iparágak meghonosodásában, ami jelenleg nincs vagy nem nagy számban van jelen a régióban. Az egészséges, akár személyre szabott táplálkozás fontos szerepet játszik az idősek egészségfenntartásában, ezért az organikus növénytermesztés vagy gyógynövénytermesztés újabb lendületet kaphat az ezüstkorúak igényeinek kielégítése miatt.
A másik kiemelt terület az otthonápolás, a házi segítségnyújtás lehet. A növekvő igények az innovatív megoldások katalizátorai lehetnek. Itt is kiemelt szerepet fog kapni a digitalizáció. Az oktatás, különösen a felsőoktatás szerepe már most is jelentős, és a jövőben ez még hangsúlyosabbá fog válni, mind az idősekkel foglalkozó szakemberek képzés, mind pedig az idősebb generációk számára nyújtott oktatás, képzés szempontjából várható fejlődés. Az építőiparnak, a terveink szerint a régióba áramló ezüstkorúak számára végzett ingatlanberuházások mellett az idősotthonok iránti egyre növekvő igény is jelentős piacot jelent. A személyszállítás fejlesztése a kiváló természeti adottságokkal rendelkező dél-dunántúli kistelepülések közösségi közlekedési kihívásaira adhat választ. A turizmus és vendéglátás is a nyertesek között lehet, ami az elmúlt évek nehézségeit figyelembe véve, nagy segítséget hozhat az ágazat számára.
Ne feledkezzünk meg az idősebb generáció munkaerőpiaci értékéről sem. A felhalmozódott tapasztalat és szaktudás kihasználása és a modern kor keretrendszerébe integrálása óriási gazdasági értéket képvisel. A kifejezetten idősebb korosztály számára nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatással foglalkozó cégek, és rajtuk keresztül az egész gazdaság mindenképpen a nyertesek között lesznek.
Azonban az ezüstgazdaság nemcsak közvetlenül a piac szereplőinek adhat sokat, hanem társadalmi szempontból is jelentős értékeket képvisel. Megerősítheti a civil szféra és az állami szektor közti párbeszédet, munkamegosztást, pozitív hatással lehet a generációk közötti kapcsolatokra is.
– A (baranyai) vállalkozások, kisvállalkozások miként lovagolhatják meg az ezüstgazdaság hullámát?
– Első körben érdemes megvizsgálni, hogy a meglévő termékeik és szolgáltatásaik hogyan illeszthetők a célcsoport igényeihez, illetve meglévő erőforrásaik (szaktudás, technológia) milyen új termékek és szolgáltatások fejlesztésre alkalmasak az ezüstgazdaság szereplőitől származó igényekre, szükségletekre reflektálva. Munkánk során elkezdtük felmérni az idősek igényeit, egyelőre az egészségi állapottal és az egészségfenntartással kapcsolatban, ami a vállalkozóknak támpontot nyújthat az igények és a piac nagyságával kapcsolatban. Fontos még az idősekre szabott kommunikáció is. Egy cég rendkívüli versenyelőnyre tehet szert, ha termékéről a seniorok igényeire szabva (és ún. fájdalompontjaira reagálva) kommunikál.
– Milyen lépések történtek a közelmúltban arra, hogy elinduljon a dél-dunántúli ezüstgazdasági fejlesztés?
– Intézetünk, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán működő Transzdiszciplináris Kutatások Intézete az elmúlt években számos, az idősökkel és az öregedéssel foglalkozó nemzetközi konferenciát szervezett és bonyolított le. Intézetünk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) magyarországi vidéki képviselője az egészségügy területén. Egy most futó EIT-pályázat keretében a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségével újabb két panelbeszélgetéssel egybekötött konferenciát szerveztünk, ezek célja, hogy ebben a társadalmilag és gazdaságilag is rendkívül jelentős kérdésben együttműködésre ösztönözze a gazdaság, civil szféra, az akadémia és közigazgatás szereplőit. Létrehoztunk egy Kollaborációs Hálózatot is, ehhez olyan szervezetek csatlakozhatnak, amelyek lehetőséget látnak az ezüstgazdaságban. Emellett alapítottunk egy tanácsadói testületet is, ebben a gazdasági szféra, a közigazgatás és államvezetés, a civil szféra és az egyetem képviselői segítenek abban, hogy egy koherens, közösen megalkotott koncepciót hozzunk létre, amely alapja lehet egy átfogó és hosszú távra kiható régiófejlesztési stratégiának.
Véleményem szerint az egyik legfontosabb az összefogás, a hálózatosodás. Egy ilyen sok területet érintő gazdasági terület, egy régió fejlesztése nem valósulhat meg enélkül. A gazdasági élet szereplői, a civilek, az akadémia és a döntéshozók közti párbeszéd az alapja és a záloga egy régió gazdasági és társadalmi fejlődésének. Nagyon jó látni, hogy ez a párbeszéd elindult. Ebben a régióban minden jelen van, ami ahhoz kell, hogy ezek a tervek valósággá váljanak. Rajtunk múlik, hogy ki tudjuk-e használni.
Szevital Bt.: „Az 55–60 év felettiek körében már kialakult az egészségügyi szolgáltatásokra egy fizetőképes kereslet”
A közelmúltban fizioterápiás rendelőt nyitott Pécsett az eddig otthoni szakápolást folytató Szevital Bt., itt kifejezetten időseknek szóló szolgáltatásokat is nyújtanak. Elektro-, lézer-, mágnes- és ultrahang-terápia, gyógytorna, inkontinencia- és seniortorna, gyógymasszázs – egyes mozgásszervi betegségek esetén komplex ellátást tudnak biztosítani a Szevital Egészségszigeten.
– 1996 óta foglalkozunk otthoni szakápolással, ami állami finanszírozásban zajlik. Mindennapi munkánk során azt vettük észre, hogy az 55–60 év felettiek körében már kialakult az egészségügyi szolgáltatásokra egy fizetőképes kereslet. Míg 10–15 éve még nem nagyon kérték tőlünk, hogy a kezeléseken kívül a továbbiakban – akár megelőzés céljából – szakemberrel tornázhassanak vagy más gyógyszolgáltatásokat kaphassanak, mostanra megszületett az igény és egy réteg számára megteremtődött hozzá az anyagi háttér is. Szeretnének igénybe venni olyan szolgáltatásokat, amelyek könnyen és gyorsan elérhetők, nem kell sorba állni sem időpontért, sem a rendelőben, esetleg magasabb szintű ellátást biztosítanak. Ez is afelé terelt bennünket, hogy megnyissuk fizioterápiás rendelőnket – mondja a Szevital Bt. ügyvezetője, Szeledi Katalin.
– Ezek szerint ma az ezüst korúak egészségtudatosabb szemlélettel bírnak, mint elődeik.
– Igen, már nemcsak a betegségeik kapcsán szeretnének szolgáltatásokat igénybe venni, hanem megelőzés céljából is, hogy magas életminőségüket minél tovább fenntarthassák. Például szívesen eljönnek senior tornára, megtanulják az inkontinencia tornát, ha csak egy apró tünet jelentkezik, már törődnek vele. Vagy ha még nincs is látható, érezhető jel, de tudják, mert tájékozottak, hiszen interneteznek vagy már sokfelé jártak a világban, hogy igenis odafigyeléssel, kezelésekkel bizonyos betegségek megelőzhetők. Olyan helyet keresnek, ami az állami ellátásnál magasabb szintű szolgáltatást nyújt, kellemes környezetben, ahol a kezelési idő alatt csak velük foglalkoznak, és nem tíz perc jut rájuk. Kényelmi szolgáltatásokra is szívesebben költenek, egyre több idős ember tapasztalja meg, hogy az eddig megkeresett jövedelme biztosíthatja számára a teljesebb életet vagy hogy egy kis kényeztetés neki is jár.
Az is a magánrendelő megnyitása mellett szólt, hogy sokszor a hozzátartozó kíséri el a kezelésekre az időseket, de a munkahelyi kötelezettségei miatt erre nincs mód munkaidőben. Egyszerűbb délután, este rászánni erre az időt. Úgy tapasztalom, hogy az ezüstgazdaság néhány éven belül hatalmasat fog robbanni, mert a lakosság körében megnövekszik az idősebb korosztály aránya.
Érdemes látni, hogy a mai idősek életében is ott van az okostelefon, bátrabban kezelik a technikát, mint az előző generációk. Azáltal, hogy magabiztosan tudják irányítani a digitális eszközöket, a következő évtizedben nagyobb teret hódítanak a megfigyelőeszközök, amelyek segítségével a hozzátartozó akár online is figyelemmel kísérheti az idős mozgását, egészségügyi állapotát. Az, hogy a 60–70 éves korosztály tagjai bár segítséggel, mégis önállóan képesek gondoskodni magukról, rengeteget lendít az önbecsülésükön, ami az életminőségüket is javítja. Így az idősek sokáig képesek megőrizni a méltóságukat.
– Vállalkozóként miként érdemes gondolkodni az ezüst korúakról? Mire figyelnek olyan szemmel, hogy akár üzleti lehetőség is kialakulhat belőle?
– Sokat beszélgetünk az otthonápolás keretében ellátott betegeinkkel, onnan rengeteg információt kapunk. Mi is ismerjük a mai egészségügy helyzetét, vannak jó szakrendelők magas szintű felszereltséggel és ellátással, ám a beteg nem mindig kapja meg azt a megfelelő mennyiségű időt, amit igényelne. Azt is figyelni kell, hogy egyelőre még szűk az a réteg, amely igazán sokat tud fizetni az ellátásokért, ezért jó szinten kell belőni a szolgáltatások körét. Magasabb minőséget kell nyújtani, mint egy állami egészségügyi ellátás, amely tömegszinten képes kiszolgálni a betegeket, egyénre szabottnak kell lenni, és a vendég vagy a beteg érezze úgy magát, mintha senki mással nem foglalkoznánk abban az időben, csak vele. Az idős emberek nem feltétlenül vágynak arra, hogy luxus környezetben fogadjuk őket, sokkal inkább az ízlésesen berendezett helyiségeket igénylik, ahol kényelmesen le tudnak ülni, és ahol figyelnek rájuk. Sok idősnek, aki esetleg az egész napját egyedül tölti otthon, rengeteget jelent a törődés, a kedves szó.
Másrészt folyamatosan tájékozódunk az új megoldások, kényelmi eszközök felől. Nyitottnak kell lenni az újszerű megoldásokra, figyelni kell az innovációkat és tanulni belőlük. Gondolni kell arra is, hogy nemcsak az idős ember a fogyasztó, mert egészségi állapota ezt már nem teszi lehetővé, mert pl. demens, de a hozzátartozó az lesz. A hozzátartozónak szüksége van támogatásra, ő fogja megvásárolni a szolgáltatásokat, hogy szerettét biztonságban tudja. Mi az otthoni szakápolásban már régóta végzünk ilyen tanácsadást, hogy a család miként boldogulhat. Idős korban bizony a szükségletek szerint át kell szabni a háztartást. Megjelent a piacon számos informatikai fejlesztés, ilyen például az elesést érzékelő lámpa, amelyek néhány év múlva már a mindennapjaink részét képezik. Az új technikai támogatássokkal és bizonyos szolgáltatásokkal sokkal tovább az otthonukban tarthatók az idősek. Nincs annyi idősotthoni hely a hazai intézményi rendszerben, ahány időskorúnak szüksége lenne rá. Nem is szabad mindenkit kiszakítani az otthoni környezetéből. Amig az idős saját otthonában tartható, az a legjobb magának, a hozzátartozónak, és társadalmi szinten is a leggazdaságosabb. Felkészültséggel és odafigyeléssel, a modern eszközök bevetésével sokan jobb életminőségben az otthonukban tarthatók. Tehát folyamatosan nyomon követjük az új trendeket, és minél korábban reagálunk ezekre, annál nagyobb versenyelőnyre tehetünk szert.
Bagolyvár panzió: „Idősebb vendégeink azt pótolják be, ami aktív korukban kimaradt az életükből”
A maga nemében egyedülálló a pécsi Havihegyen található Bagolyvár panzió, amely 19, a magyar népművészet elemeivel díszített szobával és hat présházat mintázó lakosztállyal várja vendégeit. A szobák a régmúlt népművészetét idézik, a folyosókat egykori használati tárgyak díszítik. Mint Behekné Barta Mária tulajdonos mondja, ez a miliő elsősorban az idősebb korosztályt vonzza, ezért szép számmal vannak a 60-as, 70-es éveikben járó vendégeik. Akik a szálláslehetőségen kívül aktív programokat is keresnek, mert szeretnék minél jobban érezni magukat a Pécsett eltöltött idő alatt.
– Különlegesen berendezett szállodánk egyben kiállítótérként is működik, mindig végigkalauzolom a vendégeinket a régi erdélyi vagy a határokon belüli népviseleteket és használati tárgyakat bemutató szobákon. Az idősebb korosztály képviselői általában párban érkeznek és nem a nyári időszakban, akkor legfeljebb unokákkal szállnak meg nálunk. A szeptemberi foglalásaink nagyobb részét is inkább ők kötötték le. Meg kell említenem az esküvős vendégeinket, akik mind az étterem, mind a szálloda tekintetében viszik a jó hírünket. Az esküvős anyukák, nászok, apukák gyakran visszatérnek hozzánk szállóvendégként, mert elégedettek voltak az általunk nyújtott szolgáltatásokkal. A 60-as, 70-es korosztályhoz tartozók elsősorban azért jönnek, hogy megismerjék Pécset és környéket, jó anyagi körülmények között élnek, nem jelent gondot számukra az itteni tartózkodás költsége – értem ezt a hazai, de a külföldi vendégeinkre is. Valószínű azt pótolják be, ami aktív korukban kimaradt az életükből. Sokan magukkal hozzák a kisebb háziállataikat, és teraszos, panorámás szobát kérnek, mert szeretnék kiélvezni a látványt, megélni a pillanatot. Sok minden iránt érdeklődnek, fel akarják fedezni a világot. A férjemmel magunk is az aktív ezüst korosztályba tartozunk, így ha van egy szabad vasárnapunk, a hazai kastélyok felfedezésére indulunk.
– Milyen igényei vannak ennek a korosztálynak?
– Szeretnek kirándulni, városlátogatást tenni, szinte mindenki azt mondja, hogy Pécs gyönyörű város, és meg vannak elégedve. Ellentétben a gyerekes családokkal, akik többféle szolgáltatást, programlehetőséget hiányolnak. Az ezüst korúakat érdekli a kultúra, az épületek, a könyvtár, a Zsolnay Negyed által kínált kiállítások, szívesen sétálnak a belvárosban – ezek rendkívül nagy élményt jelentenek számukra. A kezükbe adok könyveket, amelyekkel felfedezhetik Pécset, és akár madártávlatból tekinthetnek rá a városra. De ugyanúgy rajonganak a Mecsekért, a túrázásért, elmennek Orfűre, a Tettyére vagy a Zengőre, csak informálni kell őket, hogy merre vegyék az irányt. A fiam egy modern ötvenes motoros, rendkívül jól ismeri a környéket, amikor mesél róla, áhítattal hallgatják a vendégeink. Akiket a múltkor elvitt dzsiptúrára, nem gondoltuk, hogy ez milyen hatalmas élményt jelent számukra. Olyan különleges vizes helyeken jártak az erdőben, amit idegenként biztosan nem találtak volna meg.
Egyetlen lehetőséget hiányolnak, azt viszont nagyon: elképesztően hiányzik Pécsről és környékéről egy elegáns „vizes” hely: uszoda vagy wellness. Az egész napos városlátogatás vagy a túrázás után szívesen megpihennének egy kellemes fürdőben, akár gyalog is elsétálnának, hogy úszhassanak egyet. Siklósra és Harkányba, illetve miliőben az ehhez a korosztályhoz közel álló Magyarhertelendre irányítjuk őket. Most tervezem, hogy az egyik szobánkban berendezünk egy relaxhelyiséget komoly masszázsfotellel, akváriummal, halk zenével, nyugtató illatokkal, ahová este elvonulhatnak feltöltődni a vendégeink.
– A vendéglátást, az ellátást tekintve mire van igénye ennek a korosztálynak?
– Rendkívül hálásak a házilag készített dolgokért. Igen népszerűek a házi lekvárok, nagyra értékelik a minőségi meleg reggelit, ami az egyik védjegyünk is. Igénylik, hogy ők is modern étkezésben részesüljenek. Az eredeti végzettségem tanár, a régi olvasmányaimból vagy az utazásaimból olyan történeteket osztok meg velük, amiket szívesen hallgatnak. Jó lenne, ha elérhetők lennének olyan kiadványok, és kiemelten egy várostérkép, amelyekből tájékozódhatnának az értékeinkről, hogy mit és miért érdemes megnézni. Hogy felfedezhessék mondjuk a Pécs alatti pincéket, és legyen is rá lehetőség, hogy megnézzék. Egy Pécs-kalauzra gondolok. Hiába van ott az okostelefonon a digitális térkép, ez a korosztály könnyebben tájékozódik a papír térképen. Nem nyitogatják a telefonjukat, inkább minket kérdeznek, ha nem tudnak valamit.
– Említette, hogy megvan a költési hajlandóság ennél a korosztálynál.
– Valóban, egyre azonban ügyelni kell, hogy a vendégfogadás anyagi oldala emberléptékű legyen. Sajnos az utóbbi hónapokban elképesztő módon emelkednek az árak, amit sajnos nekünk is érvényesítenünk kell. Eddig még soha nem érkezett reklamáció az árakkal kapcsolatban, nyilván látják a foglaláskor az összegeket. Úgy látom, hogy van még potenciál az ezüst korúak vendégfogadásának terén.
K.T.
Társadalmi innováció az ezüst gazdaság érdekében
Az Ezüst Gazdaság (az idősek igényeire épülő gazdasági tevékenység) növekedési kilátásai folyamatosan erősödnek. Az ágazatban rejlő kimagasló multiplikátor hatás pedig a kapcsolódó ágazatok számára is kitűnő lehetőséget teremt, kiváltképp az olyan turisztikai és kulturális területekkel rendelkező területen, mint a Dél-Dunántúli régió. Az ezüst gazdaságban rejlő lehetőségeket felismerve indult együttműködés a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD), a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ (PEIK), valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) között. És ennek az együttműködésnek a keretében került sor szeptember 22-én immáron a harmadik Silver Economy (Ezüst Gazdaság) konferenciára, melynek fókuszában ezúttal az Ezüst Gazdaságot is érintő és formáló társadalmi innovációk álltak.
Társadalmi innováció – mit jelent?
A társadalmi innováció olyan új ötletek fejlesztését és megvalósítását jelenti, amelyek:
- célja a jólét, az életminőség javítása;
- társadalmi szükségletre reagálnak;
- új társadalmi kapcsolatokat, együttműködéseket hoznak létre;
- olyan innovációk, amelynek a társdadalom tagjai nemcsak haszonélvezői, de aktív résztvevői is.
A népesség öregedése minden fejlett országot érint. Ennek a folyamatnak nem kell akadályoznia a gazdasági növekedést, hanem ösztönözheti új áruk és szolgáltatások kifejlesztését, például az idősödő népesség igényeihez igazodó lakhatást vagy közlekedést, vagy új szociális és jóléti szolgáltatások kialakítását. Az idősebb korosztályok életminőségének javítása nem csak szociális jelentőséggel, hanem jelentős gazdasági potenciálokkal is rendelkezik.
Ahhoz azonban, hogy ezeket a lehetőségeket és társadalmi innovációkat ki is tudjuk aknázni, minél szélesebb körben meg kell ismernünk őket. És figyelembe kell vennünk a jelenlegi rendszerekben rejlő problémákat, és lehetőségeket is.
Erre nyújtott lehetőséget ez a konferencia, hiszen a társadalmi innovációs kutatások és gyakorlatok bemutatása mellett szó volt az otthonápolás és rehabilitáció hazai gyakorlatáról, és az egészségbiztosítás kihívásairól is.
Dr. Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem (ME) munkatársa előadásában a társadalmi innováció definiálásával kezdte, majd beszélt a ME harmadik missziójáról – ami gyakorlatilag CSR, vagyis, társadalmi felelősségvállalás -, végül pedig bemutatta a témában végzett innovációs kutatásokat és projekteket. Így tudhatták meg a résztvevők, hogy a magyar védőnői hálózat kialakítása valódi társadalmi innováció volt, amit azóta már több országban „lemásoltak”, és hogy egy projekt, és így a finanszírozás végével nem kell véget érnie egy közösség működésének, ha megtaláljuk a legaktívabb tagokat, ők mozgásban tartják a rendszert.
Gábriel Dóra, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat mutatott be az idősgondozás területéről, melyek megkönnyítik az idősek, és ezáltal hozzátartozóik életét, és a finanszírozási szükségletük is kedvező.
Prof. Dr. Boncz Imre, a PTE Egészségtudományi Kar intézetigazgatója érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmet az idősödő társadalmakban az egészségbiztosítás kihívásai kapcsán. Kiderült, hogy az egészséges, vagy az egészségtelen életmód terheli-e jobban az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását.
Végül, gyakorlati oldalról is megismerkedhettek a résztvevők az otthonápolás és rehabilitáció hazai helyzetével, mind a közellátás, mind a magán egészségügyi szolgáltatók területén.
Az előadások után a panelbeszélgetés keretében vitatták meg a résztvevők az elhangzott előadások kapcsán gondolataikat. A különböző háttérrel rendelkező résztvevők különböző nézőpontokat képviseltek, de a konferencia és projekt céljaival mind azonosulni tudtak.