Egyetlen stabil tényező van az előttünk álló évtizedben, az pedig a világ, markáns és folyamatosan gyorsuló változása. Városok, országok, integrációk nagyhatalmak pozíciói, sőt léte kerül mérlegre, miképp képesek megtalálni szerepüket e folyamatban. Térségünkben is felértékelődik az együttműködés, a tudás, az összetartás. A lokális együttműködésünk teremtheti meg a globális versenyképességünket.
Interjú dr. Síkfői Tamással, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökével
– Hogyan értékeli a háborús helyzetre érkező vállalkozói, hazai kormányzati és nemzetközi reagálásokat?
– A Szovjetunió összeomlását követő egypólusú világ a szemünk láttára alakul át, amit látunk, az a 3. világháború hibrid hadviselése már. A 30 éve felgyorsított globalizáció sokáig jól szolgálta az amerikai globális cégek érdekeit, azonban Kína bekapcsolása a világgazdasági rendszerbe mára Kínát tette a globalizáció első számú nyertesévé. Elemzések szerint már a legnagyobb gazdaság, hadereje beéri az USA képességeit, igen gyorsan gazdasága fejlettségben is az Államokéval azonos lesz. Tehát az összeütközés a világ erőforrásai feletti uralomért elkerülhetetlen.
A világ több pólusúvá válik. A világkereskedelemben a dollár meglepően gyors visszaszorulása a gigantikus amerikai adósság bomba, ahol az egyik legnagyobb hitelezője éppen Kína, nemcsak az USA gazdaságát, hanem fokozva a rendkívüli módon felgyorsult amerikai vagyoni, és jövedelmi polarizáció hatását, már társadalmi békéjét is veszélyezteti.
Hiába kicsi a BRICS és a csatlakozási szándékát megfogalmazó Indonézia, Irán, Argentína, Törökország, Irán, Szaud-Arábia belső együttműködési kohéziója, mégis a Föld nyersanyag és energia erőforrásainak valamint humán erőforrásainak lenyűgöző többségét birtokolják. Mindnyájan érdekeltek egy új világban.
Az USA e helyzetben egyre inkább már csak Európa erőforrásaira támaszkodhat, bízva az unió vezetésének asszisztálásában. Mára elvágta Európát az olcsó nyersanyag és energia forrásaitól, hatalmas felárral – közvetítő kereskedőként is – maga lépett helyükbe, az ukrajnai háború terheit nemcsak közvetlenül, hanem a brutális energia és fegyver szállítási profiton keresztül közvetve is Európára hárítja. Hadiipara hatalmas megrendeléseket zsebel be az unió tagállamaitól. Elkezdte felvásárolni az európai gazdaságot, másrészt óriási támogatási csomag bevezetésével az USA-ba csábítja az európai vezető cégeket.
Az unió ebben a hibrid világháborúban sorozatos és hatalmas stratégiai hibákat követett el, amelyért már látható módon nemcsak gazdasági vezető szerepével, versenyképességének súlyos visszaesésével, hanem Európa társadalmi békéjének, fejlődésének elvesztésével is fizetni fog.
A hibrid világháború rávilágított a küzdő felek erős kölcsönös kiszolgáltatottságára is, körvonalazódik az új világrend, amelyben a West és a rest szemben áll egymással. Oroszország Kína befolyása alá kerül, cserébe viszont Európa erőforrásait az USA kapja meg. Az USA már fékezi a globalizációt, az eddigi gazdasági, politikai kapcsolatok széttördelésének stratégiáját követi, míg Kína még próbálja tovább vinni a globalizációs folyamatot.
– Milyen várható következményekkel kell szembenéznünk?
– Az unión belül, ahogy ezt Kissinger már hosszú évekkel ezelőtt is látta, az európai emberektől elidegenedő, kontroll nélküli, plutokrácia csak hatalmi pozícióinak erősítésével foglalkozik, nem pedig Európa versenyképességével. Egyre másra provokálja ki a belső törésvonalakat, a belső hatalmi pontok között nyílt hatalmi harc indult, személyes leszámolásokkal. Mindez a háborús eszkaláció feltétlen támogatása mellett zajlik. Az unió ma nem olyan hely, ahol tisztán látják saját helyzetüket, a folyamat veszélyeit, nem hogy arra megfelelő válaszokat keresnének.
Hazánk, mint e viharban vitorlázó kis hajó rendkívül kiszolgáltatott. Látjuk, hozzánk képest óriási gazdaságok is megszenvedik ezt a küzdelmet. Ez a vihar végzetes lehet a kis országok számára akkor is, ha nem követnek el belső gazdaságpolitikai hibákat. A felgyorsított, energia intenzív iparosítás, a Paks 2 késése, korábban a deviza tartalékok hiánya, az inflációs veszély lebecsülése, a hazai KKV szektor versenyképességi problémája, a perifériák magukra hagyása sok más faktorral együtt felerősíti a világpiaci hatásokat. A következő évtized arról a küzdelemről szól, miként tud hazánk talpon maradni, a magát az egyre erősödő belső harcokkal elfoglaló, sajnos a szétesés felé haladó unióban, két világrend határán.
– Az új körülmények mennyiben változtattak Pécs és Baranya gazdasági pozícióján?
– Baranya a világban ijesztő ütemben visszaszoruló Európa perifériájának számító Közép-Európa és hazánk egyik belső perifériája. Ahogy a hibrid világháború egyértelműen fokozza a centralizációt minden egymással küzdő hatalomban, így az unión belül is, úgy Magyarországon is ez a folyamat erősödik. Bármilyen kormányzati, szakmai, tudományos fórumon érzékelhető, a perifériák továbbra sem fogják megkapni sem az uniós sem a nemzeti forrásokból a felzárkózásukhoz szükséges erőforrásokat, fejlesztéseket. Baranyában is leálltak a háború és a szankciók miatt, az el nem kezdett közösségi beruházások, a gazdaság talpon maradásához nagyon fog hiányozni az M60, a mohácsi híd, a pécsi reptér, és az M9 fejlesztése.
Baranya lehetőségei miatt egységnyi állami, uniós erőforrást jóval nagyobb gazdasági és társadalmi hozammal lenne képes felhasználni mintsem a fejlett térségek, ahol a forrásbőség láthatóan növeli a pazarlást és csökkenti a gazdasági, társadalmi hozamot.
De nekünk is hatalmas adósságaink vannak szűkebb hazánk felé. Az újraelosztási forrásokból élő megyei közélet többségében érzéketlen a gazdasági kihívások iránt. Az egyetem gazdaság és társadalomfejlesztési feladatai mindeddig maximum csak a szándék szintjére emelkedtek. A belső gazdasági kohézió, együttműködési készség komoly kívánni valókat hagy maga után. A megyei lobbi kiépítését sorozatosan akadályozza a megosztó, egyéni és intézményi érdekekre alapozott optimalizálás.
Ha csak ezeken a területeken képesek lennénk előrelépni, volna esélyünk túlélni a vihart és utána fejlődési pályára állni.
– Az új kihívások, súlyos körülmények legyőzésének mi lehet az eszközrendszere nemzetközi, hazai és helyi szinten?
– Mi a fentiek alapján nem számíthatunk arra, mint a főváros és Debrecen, hogy kiadós közösségi beruházások révén fejlődhessünk, de arra sem, hogy a hazai siker városok mintájára a kitűnő logisztika helyzet, a jelentős műszaki HR tartalék miatti FDI beáramlás felemel minket. Ki kell alakítanunk a saját utunkat. A pécsi pólus stratégia fejlesztési irányai mindmáig időtállóak. A baj az, a térség fejlődését meghatározó intézményi szereplők nemhogy a térségi, de még a saját szervezeti stratégiájukat sem követik a mindennapokban. , „a napi legtöbb forrás” megszerzése az adott intézmény és munkatársai részére messze nem azonos a programozott térségfejlesztéssel. Így bizony nehéz lesz Münchausen bárót utánozni.
Ebből fakad, bármilyen jó fejlesztési dokumentumot is sikerül alkotni a megfelelő együttműködési kultúra, a térség fejlődése iránti elkötelezettség hiányában semmi esélyünk a felemelkedésre. E téren minden kamarai erőfeszítés csak részeredményeket hozott. Ezért én mindennek alapjául olyan helyi, térségi közösségi (politikai, intézményi, nagyvállalati, klaszter stb.) együttműködési rendszer és kultúra elérésére törekszem, amely alapjául szolgálhat a programozott munkának.
– A pandémia és a háború, a romboló szankciós világgazdaság átalakította a világot. Baranya számára milyen kitörési pontok lehetnek?
– Nyilván megfogalmazhatóak olyan gazdaságfejlesztési irányok, amelyek valamennyire támaszkodnak a helyi adottságokra, és valószínűleg a nyertes, versenyképes szektorokhoz fognak tartozni. Az IT, az új energia és anyag megoldások, az élelmiszer gazdaság, a környezetipar, az egészségipar, a kreatívipar kézenfekvő lehetőség.
De az biztos, nemcsak uniós és nemzeti szinten, hanem a térségben is sürgősen át kell gondolni az eddigi célrendszert, újra kell értékelni erőforrásainkat, lehetőségeinket. A térség nem lesz képes erősen fejlődő, tőkét és munkaerőt vonzó Közép-európai központtá válni még sokáig. Se geopolitikai, se infrastrukturális, se demográfiai lehetőségeink nem adottak ehhez. Viszont a hazai átlagfejlettség szintjére még önerőből is képesek lennénk felemelkedni egy évtizeden belül, ha végre a térség versenyképessége kerülne célkeresztbe.
„A szelet megállítani nem tudjuk, de szélmalmot tudunk építeni”
– A világjárvány és az azt követő háborús energiaválság hatását milyen módon igyekezett enyhíteni a PBKIK tagcégei részére?
-Először is köszönet illeti a megye üzleti közösségét, kiemelten a kamarai önkéntes tagokat. Ők azok, akik tagdíjbefizetéseikkel és évente 10 000 óra társadalmi munkával a megye gazdaságának egészét támogatják, segítik – kezdi a beszélgetést Rabb Szabolcs a kamara főtitkára.
Köszönet illeti a kamara által menedzselt és a kamarával együttműködő helyi klasztereket is.
Mind a Covid, mind az energiaválság kapcsán két dimenzióban végezzük munkánkat. A vállalkozások javaslatai és ötletei alapján folyamatosan dolgozzuk és dolgoztuk ki azokat az országos érvényű javaslatcsomagokat, amelyeket a nemzeti kamarának és a szakpolitikának küldünk meg.
A COVID járvány során két ütemben felmértük a vállalkozások problémáit és javaslatait, 7-7 ágazati munkacsoportban. Az egyeztetések alapján és a folyamatosan értékelt vállalkozói problémák mentén 10 darab országos és helyi hatáskörű javaslatcsomagot állítottunk össze, amelyek jelentős része végül a jogszabály alkotások során meg is jelent, megvalósult.
A legfontosabb eredményes javaslataink országos és helyi szinten: bérleti díjcsökkentés, KATA mentesítés és a kedvezmények ágazati kiterjesztése, hitelprogramok igénybe vevői körének szélesítése és pontosítása, körbetartozás kezelése, bértámogatás kiterjesztése, jövedéki adó módosítása, éttermi kiszállítás ÁFA csökkentése.
A Külügyminisztériummal folyamatosan egyeztetve segítettük a vállalkozások külföldre utazását és/vagy hazatérését, külföldi munkavégzést és a szakmai delegációk bejutását az országba.
Gyors ütemben megszerveztük a COVID járvánnyal kapcsolatos protokollokat, ebben a Körber Hungária Kft., a LAFARGE Cement Magyarország Kft., Harman Professional Kft. nagyon sok támogatást nyújtott. Megszerveztük a maszkgyártás és helyi fertőtlenítő gyártás kapacitásait és a logisztikát , a megyei vállalkozások gyorsteszthez való gyors hozzájutását valamint a kamarai tagok számára a kedvezményes 24 órás PCR tesztelést.
A Széchenyi Kártya válságkonstrukciók hatékony ügyintézésének eredményeként az ország harmadik legnagyobb volumenű Széchenyi Kártya támogatás kihelyezését valósítottuk meg Pécsett és négy vidéki városban a 2020-as évben, majd 2021-ben és 2022-ben is.
Hetente több rendkívüli szakmai hírlevelet készítettünk és küldtünk meg a megyei vállalkozások számára.
A kamara által kialakított online felületen szerveztük meg a vállalkozások hazai és külpiaci tevékenységét segítő tárgyalási rendszert, év végére 500 vállalkozás, 20 országból csatlakozott a rendszerhez.
A COVID központok számára Pécsett és Mohácson 6.3 millió Ft adományt gyűjtöttünk és adtunk át az ott dolgozó ápolók és diagnosztikai munkatársak számára.
A heti1helyi programunk a helyi vendéglátás és termelők számára nyújtott támogatást.
Folyamatos szakmai kapcsolatot menedzseltünk és menedzselünk ma is a Kormányhivatallal segítve a helyi vállalkozás bértámogatási pályázatainak gyors ügyintézését, a választott szakértők segítségével a vállalkozások eredményesen pályáztak.
Eredményesen lobbiztunk a gépipari és építőipari szereplők „beragadt” pályázati forrásainak gyors kiutalásában.
Pécs város felkérésére online üléseken adtuk át a válságkezeléssel kapcsolatosan szakmai javaslatainkat.
Az energiaválság és a háború által felgyorsult ellátási lánc, az alapanyaghiány okozta problémákat is a fent említett országos és helyi dimenzióban menedzseljük. Elértük, hogy BIG4 tanácsadó cég és a területi kamarai rendszer együttműködése alapján online és személyes mélyinterjúkon keresztül felmértük az energiaválsággal kapcsolatos nehézségeket és megoldási javaslatokat is. A javaslatcsomag a kormány asztalára került, majd el is indultak az energiaköltségek okozta likviditási nehézségeket áthidaló kormányzati programok.
A helyi vállalkozások számára folyamatos tanácsadást biztosítunk fenntarthatósági és energia jó gyakorlatok bemutatásával, a Matro Kft., a Körber Hungária Kft., a LAFARGE Cement Magyarország Kft. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. mentorként segíti a programot.
A Széchenyi Kártya források megszervezésében és kiutalásában megyénk a COVID járványt követően is az ország TOP5 megyéje közé tartozik, 2022-ben közel 35 MRD Ft kihelyezését szerveztük meg, segítették kollégáim. Ez óriási munka nekünk, hatalmas segítség a KKV körnek.
– Milyen területen kértek leginkább és legtöbben segítséget a kamarától a megyében működő cégek, vállalkozások?
– Ágazat és méret függvénye. Közel 8000 tanácsadást nyújtottunk munkaerő, KKV megfelelési, energia, alapanyag beszerzés ügyekben. A klasztereken keresztül az ágazati fókusz megvan, gépipari, építőipar, gasztronómia, kutatás, kreatív ipar, ICT.
A KKV kör jelentős részének energiáját felemészti a napi probléma megoldás, így ezeknek a cégeknek napi szinten nyújtanak kollégáim széleskörű tanácsadást.
A középvállalati és nagyvállalati kör képes arra, van erőforrása stratégiai fókusz mentén előre tekinteni, a mérvadó vezető cégekkel folyamatos a kapcsolatunk, számos új megoldást és javaslatot adnak, amelyet beépítünk a munkánkba.
– Jelenleg van-e kritikusan érintett szektor, ágazat, miben reménykedhetnek ezek szereplői?
– A vállalkozások egy része a válságban is a megoldásokat és az előnyöket keresi, felhasználja a problémákat a tanulásra és a fejlesztésekre. Egyrészt borúlátó vagyok, mert a megye gazdaságának 94%-t adó mikro vállalkozói kör tőke és erőforrás szegény. A KKV finanszírozási konstrukciók egy részüknek megoldást jelent, de ennek a vállalkozói körnek egy jó részének óriási nehézségei lesznek.
A feldolgozóipari cégekkel beszélgetve és adataikat elemezve optimisták vagyunk, bár a számok mögé is szükséges majd tekintenünk. Sok a külföldi megrendelés, sokszor a munkaerőhiány a további kapacitás építés gátja.
Az építőipar az elmúlt évek legsikeresebb időszakát élte meg. Az energia és alapanyag árak növekedése a lakosság fizetőképességének csökkenésével együtt biztos, hogy a cégek jó részét negatívan érinti. A leállított állami beruházások (3000 mrd ft) is lassulást okoznak a szektorban.
A turizmus a COVID alatt is és most az energiaválság során is azonnal érzi a negatív hatásokat. Kényszerű bezárások, óriási vendégforgalom tavaly és idén nyáron, majd most késő ősztől újra az infláció, alapanyaghiány, energiaárak drasztikus emelkedése okán a válság előszele jelent meg.
– A korábbi években számos pozitív példát, hírt hoztak a kamara által gesztorált, illetve működtetett klaszterek. A nehéz helyzetben milyen tanulságokat hozott ezek működése?
– A 70-es években megalkotott francia gazdasági modell a Pólus rendszer nemcsak elméletben de a gyakorlatban is működik. Kéri István ma már tiszteletbeli elnök és Síkfői Tamás elnök egy évtizede majd minden személyes egyeztetésünkön arra bíztatott, hogy a klaszteresedés modelljét segítsem, a kamarai hivatal vezetőjeként azt erőforrásokkal és tudással is támogassam. 10 éve alapítottuk a gépipari klasztert, amely ma már a 80-dik benchmarking ülésén egyeztette a napi ügyeket, stratégiai feladatokat. 3 éve alapítottuk az építőipari klasztert, amely ma már országosan is egyedülálló módon vállalatok és kamara többségi tulajdonrészével, a Szakképzési Centrummal közösen ágazati képzőközpontot alapított, a működés a napokban kezdődött meg. A gasztronómiai klaszter lendületesen szervezi a helyi vendéglátás és termelői ágazatot, számos javaslatuk, helyi programjuk segíti a megye minden turisztikai vállalkozását.
A klaszterekre igaz a mondás, a szelet megállítani nem tudjuk, de szélmalmot tudunk építeni. A klaszterek a megye gazdaságának egyik legfontosabb szélmalma, ha nem fúj a szél, a kereket akkor is forgatják. Klasztereink az ágazati stratégiai fejlődés motorjai.
A kamara megítélése szerint milyen állapotban vannak pénzügyi szempontból a baranyai gazdasági szereplők, van-e eszköztára az esetleges nehézségek leküzdésének?
A tőkeellátottság a hazai KKV kör egészét tekintve is alacsony, rossz. Igaz ez a megyére is. Nagyon fontos, hogy a tőkeerős külföldi tulajdonú cégek a helyben történő fejlesztéseikkel dinamizálják az arra érett helyi KKV beszállítói kört. A finanszírozás szempontjából a Széchenyi Kártya konstrukciók nagy segítséget jelentenek.
2023-ban a hatékonyság kap fókuszt a hazai cégeknél
Az elmúlt években a hazai vállalkozások zöme a növekedésre koncentrált, ezt az uniós pályázatok és az olcsó hitelek is támogatták, azonban a gazdaságban bekövetkező változások, az infláció, az ellátási láncok akadozása 2023-ban a hatékonyságra állítja a fókuszt. Ennek érdekében mire érdemes figyelniük a vállalkozásvezetőknek, hogyan tudják megerősíteni a pozíciójukat – többek között erről is kérdeztük Kálmán Lászlót, az EY Stratégiai és Tranzakciós Tanácsadással foglalkozó területének associate partnerét, aki a 2022-es TOP100 rendezvény előadója volt a kamarában.
– 2022-t egy korszak lezárásaként is tekinthetjük a hazai gazdaságban. Milyen tapasztalatokat hozott ez az év a magyar vállalkozások számára, mit érdemes megtanulniuk a tavaly zajlott folyamatokból? Kik tudtak talpon maradni, akár fejlődni?
– Ahogy mondani szokták, 2022-ben végérvényesen véget ért a hét bő esztendő. Olyan gazdasági változások történtek, amelyek – azt gondolom – mindenkit megleptek. Az elmúlt időszakban a könnyen lehetett kedvezményes hitelhez, pályázati forráshoz jutni. A vállalkozások többsége próbált minél nagyobb részt kihasítani ezekből a kedvezményes forrásokból, és a fókusz sokkal inkább eltolódott a növekedés, a bővülés és néhány esetben az előremenekülés irányába, így kevesebb figyelem jutott a hatékony, racionális működésre. Azt gondolom, hirtelen szembesülnek azzal a vállalkozások, hogy most egy 180 fokos fordulat állt elő, nincs ingyen pénz, nagyon drága a finanszírozás, és az összes, gazdaságban lezajlott folyamat abba az irányba megy, ami csökkenti a vállalatok profitabilitását. Hirtelen jelentős hangsúlyt kap, hogy hogyan tudunk hatékonyan működni, miként tudjuk optimalizálni vagy racionalizálni a működést, és hol tudunk pénzt megtakarítani. Úgy tapasztalom, hogy visszaáll erre a fókusz. Tavaly azok tudtak fejlődni, akik a korábbinál kicsit tudatosabban szervezték az életüket és figyeltek a hatékonyságra. 2022-nek talán ez a legnagyobb tanulsága. Tavaly már láthatóan jelentősen csökkent a kedvezményes források lehetősége. Néhány évvel ezelőtt az a „csoda” is megtörténhetett, hogy valaki negatív kamaton kapott hitelt, ami tulajdonképpen egy közgazdasági nonszensz, hiszen kevesebb pénzt kellett visszafizetnie, mint amit folyósítottak. Ezek a források sokat segítenek abban, hogy egy cég gyorsan tudjon fejlődni, viszont a másik oldalon ott van a hátrányuk, hiszen ha ingyen van a pénz, akkor sokkal kevésbé figyelnek arra, hogy jól vagy hatékonyan költsék el.
– Miként hatnak a világgazdaság, az európai gazdaság történései, trendjei, folyamatai a magyar gazdasági szereplőkre, és hogyan tudják meglovagolni ezeket vagy alkalmazkodni hozzájuk?
– Magyarország sem kivétel, ugyanúgy hatnak ránk is ezek a folyamatok, sőt talán még intenzívebben, mint Európában bárkire. Ami talán nehezebb, az az, hogy a nyugat-európai kkv-szektorral ellentétben, ahol 6–9, néhány esetben 12 hónap a cégekben az átlagos tartalék, a magyar kkv-k többségénél ennél lényegesen kisebb ez az összeg. És minden ilyen esetben, amikor hirtelen megjelenik egy nagy turbulencia, azok a cégek tudnak relatíve jobban túlélni, amelyeknél annyi tartalék áll rendelkezésre, hogy nem kell azonnal pánikkal reagálni a változásokra, hanem le lehet ülni és végig lehet gondolni, hogy mi lehet a jó stratégia a megváltozott környezetre. Általánosságban az látszik, hogy szűkülnek a marginok, mert minden drágul, az alapanyagok, az energia, a szolgáltatás, a szállítás, a beszállítási láncok egyre bizonytalanabbak. Emellett a magas infláció miatt a béreket is emelni kell, ezért sokan nem tudják 100%-ban áthárítani a vevőkre a költségeket, de aki még át is tudja, ott is van egy időbeli eltolódás. Az emelkedett költség ma jelenik meg nála, mire azt érvényesíteni tudja a vevőjénél és realizálni a bevételében, az időben arrébb van. És ha az inflációs környezetet nézzük, ami tavaly Magyarországot jellemezte, akkor látszik, hogy a vállalkozások nagy része fut az eredmény után. Mire az év eleji inflációnak és a költségnövekedési tényezőnek érvényt tudott szerezni a követeléseiben, addigra a költségek további növekedése miatt újabb, 10–15%-ot kellene emelnie. Ez a vállalatoknál nagyon megnehezíti a tervezést is. Hallottam olyan mondatot: örülünk, ha az előjelet eltaláljuk, nemhogy a változások pontos mértékét – ehhez pedig nagyon nehéz alkalmazkodni. Nyilván vannak olyan cégek, amelyek hosszú távú energiaszerződéssel rendelkeznek, és azok nem mostanában járnak le, nekik azért egy kicsit egyszerűbb a helyzetük, mert az az elképesztő energiaár-növekedés, ami tavaly berobbant, akkor még nem érintette őket. Látható, hogy egy kicsit már alábbhagy az energiaárakkal kapcsolatos felfokozott hangulat, de még nem múlt el. Az árak nem mentek vissza a korábbi szintekre, de a pánik felár már mérséklődött.
– A háború, az infláció, az energiaárak elszabadulása idén is érezteti hatását a gazdaságban, és úgy tűnik, egy hosszabb időszakra kell berendezkedni e tekintetben. Az ezekből is adódó bizonytalanságokra miként tudnak felkészülni a vállalkozások? Milyen stratégiát érdemes követniük?
– 2023-ban egy komoly átrendeződés vagy konszolidáció várható a különböző piacokon, azt gondolom, sok cég nem biztos, hogy túl tudja majd élni ezeket a negatív helyzeteket. Rengeteg felvásárlás, összeolvadás lesz, kicsit így konszolidálódik majd a piac. Azok, akik fel tudtak készülni, és mondjuk kellő likviditásuk van, kiváló üzleteket fognak tudni kötni idén, mert számos cég válik eladóvá, mivel nem tudnak megbirkózni a kihívásokkal. Általánosságban azt gondolom, hogy a cégek számára 2023-ban véget ér a nagy rohanás, már nem lesz ingyen pénz, nem lehet újabb és újabb beruházásokat végigvinni. Inkább egy kicsit hátra kell dőlni, és végig kell gondolni, hogy miként tudunk racionalizálni, költséget csökkenteni, optimalizálni, és azt is meg kell nézni, hogy hol tudunk zöldülni. Ez utóbbi egy megkerülhetetlen téma. Ma már nemcsak az energiaárak miatt, mondjuk a megújuló energiaforrások keresése okán, hanem azért is, mert a bankok részéről is van egy olyan nyomás, hogy zöld projekteket kell finanszírozniuk, és a szűkülő finanszírozási forrásaikat egyre inkább zöld célokra fogják használni. Ebből pedig nem lehet kimaradni. És ez nem úgy működik, hogy egy cég eldönti: holnaptól „zöld” vagyok, hanem ennek van egy felkészülési ideje. Nem mindegy, hogy a cég milyen zöld programot tervez, mert ezek hosszú távú döntések, és minden programot érdemes úgy felépíteni, hogy az később észszerű energiával legyen fenntartható vagy riportolható. Sok esetben láttunk olyat, hogy cégek nagy lendülettel vittek végig egy zöld programot, mert éppen valamihez szükség volt rá, és kiderült, hogy olyan kritériumokat fogalmaztak meg, amiknek a rendszeres riportálása óriási energiákat igényelt/igényel.
Van még egy érdekes kérdés 2023-ra: hogyha marad ez az inflációs környezet, akkor érdemes a korábbi működési modellt is optimalizálni, és átgondolni, hogy a rendelkezésünkre álló likviditást minél jobban felhasználjuk. Adott esetben ne csak azzal próbáljunk meg túlélni, hogy költséget csökkentünk, hanem azzal is, hogy mondjuk hatékonyabban szedjük be a vevőinktől a kintlévőségeinket, és természetesen a mindennapi élethez szükséges likviditás fenntartása mellett nem a bankban tároljuk a pénzünket, hanem alapanyagba vagy termékbe fektetjük. Mert ilyen inflációs környezetben ma olcsóbban fogjuk tudni megvenni, mint egy hónap múlva. Viszont pont az infláció miatt egy hónap múlva drágábban fogunk eladni is.
– Tehát ez azt jelenti, hogy egyfajta szemléletváltásra is szükség van a vállalkozásoknál, végiggondolni a saját működésüket, ebbe energiát is fektetni, hogy ne csak a napi rutin vigye őket előre, hanem legyenek sokkal tudatosabbak.
– Igen, az a gazdasági környezet, amiben a vállalkozásoknak létezniük kell, várhatóan nem fog megoldódni az egyik napról a másikra, és ilyen körülmények között a tudatos működés a kulcs. A korábbi olcsó források lehetővé tették azoknak a cégeknek a működést, amelyek klasszikus piaci hitelekkel nem biztos, hogy életben tudtak volna maradni, mert nem lettek volna képesek kitermelni a hitel árát. Vagy azért, mert olyan alacsony profitrátával dolgoztak, vagy mert nem hatékonyan működtek. Most ez megváltozik, és azok a cégek fognak akár középtávon, akár már rövidtávon is talpon maradni, amelyek ezekre odafigyelve a hatékonyságot helyezik előtérbe.
– A hazai vállalkozások vezetőinek egy része az elmúlt években egyre inkább hisz a közösség erejében, az összefogásban, az egymástól való tanulásban, a vállalati kapcsolatok erősítésében, ezért szakmai csoportokhoz, mastermind-klubokhoz kapcsolódik. Ez is lehet egyfajta megoldás a „boldogulásra”?
– Abszolút ezt látjuk mi is. Azt szoktam mondani, hogy Magyarország nagyon sokáig az ezermesterek országa volt, itt mindenki mindenhez értett, és nagyon nehezen fogadott el külső tanácsot. Viszont azt látom, hogy az utóbbi időben ez jelentősen változik, a cégvezetők rájöttek arra és elfogadták azt, hogy nem tudnak és szükségszerűen nem is kell mindenhez érteniük. Nem szégyen, hogy a náluk tapasztaltabbaktól vagy olyanoktól, akik az adott problémán már sikeresen túljutottak, tanulnak és jó ötleteket fogadnak el. Erre egyre több cégvezető részéről van nyitottság, és nyilván a jelenlegi gazdasági helyzet is ezt erősíti. Persze lehet próbálkozni egyedül a viharban, csak eljön az a pont, amikor mindenkinek döntenie kell, hogy most vagy egyedül elsüllyedek, vagy kérek segítséget, és akkor lehet, hogy túlélem a vihart. Mi is azt tapasztaljuk, hogy a kapcsolódások működnek, és tényleg egyre többen nyitottak az ilyen típusú beszélgetésekre, kooperációkra.
– Az elmúlt években lezajlott vagy éppen folyamatban van egy generációváltás a cégeknél, a fiatalabb generációk már más szemlélettel vezetik a céget, mint az elődeik.
– Azt tapasztaljuk, hogy aki harminc vagy húsz év alatt gyakorlatilag a nulláról felépített egy céget, már nem objektív a saját vállalkozásával, egy kicsit úgy viselkedik vele, mint az ember a gyerekével. Ő a legszebb, a legokosabb, és nagyon nehezen fogad el építő jellegű kritikát is. Merthogy azt mondja: 20 éve én csinálom és működik, akkor minden így jó. De lehetne jobban is, viszont nem tudja/akarja elfogadni a kívülről érkező segítséget. A generációváltást követően azok a fiatalok, akik nemrég kerültek a cég élére, sokkal nyitottabbak az építő jellegű kritikára, könnyebben elfogadnak külső tanácsokat, javaslatokat, és ezeken el is gondolkoznak. Ők látják és el tudják képzelni, hogy még hatékonyabban, még jobban lehet működtetni a vállalkozást. Ezért is hódítanak egyre nagyobb teret a mastermaind klubok. Ami adott esetben felgyorsíthatja egy cégnél a fejlődést.
Gazdasági helyzetkép a társasági adó bevallások adatai alapján
A szokásos kerékvágásból nagyon kizökkent a piaci gépezet 2021-ben. Az általános folyamatokat, valamint a megbízhatóan követhető és értékelhető trendeket merőben eltérő, rövidebb időszakok gyors egymásutánisága váltotta fel. Az év elején még a pandémiás sokk, illetve az újabb hullám keltette válsággazdálkodás volt a fő mozgató, majd a második negyedévben a korlátozások feloldása és a gazdasági nyitás vette át a főszerepet, ami kiemelkedő számokat produkált. Mindeközben a túlfűtöttség egyre súlyosbodó kapacitásproblémái, a kínálati lemaradás és az ezek nyomában megjelenő infláció réme találkozott az újraindítást célzó fiskális lépésekkel, és egyéb kormányzati ösztönzőkkel. A makro szintű végeredményt már tudjuk: a gazdasági növekedés történelmi mértékű volt, a GDP 7,1 százalékkal múlta felül a 2020-ast.
Kijelenthető, hogy Baranya vállalatai tevékenyen kivették a részüket a fellendülésből. A TOP100 cégek fő rangsorolási kritériuma, az értékesítés nettó árbevétele térségi összesítésben már az 1 700 milliárd forintos határt ostromolta, ami egy 14,6 százalékos növekményt takar a megelőző időszakhoz mérten. Ráadásul ebből a fejlődésből minden szektor kivette a részét. Fontos, hogy fokozni tudták az export-teljesítményüket a vállalkozások, 16,3 százalékos növekedéssel immár 300 milliárd forintot meghaladó baranyai termék vagy szolgáltatás talált gazdára az országhatáron kívül.
A TOP100 vállalkozás esetében még dinamikusabb fejlődés történt, hiszen 18,7 százalékkal növelték az árbevételüket, ezzel a megyei többlet kétharmadát adva, összességében pedig már a teljes forgalom csaknem 54 százalékát biztosítva. A három legmeghatározóbb szektor továbbra is a feldolgozóipar, a kereskedelem és az energiaipar volt. Az export közel 30 milliárd forinttal bővült a kiemelteknél, de érdemes megemlíteni, hogy a kisebb cégek 2021-ben intenzívebben növelték a külpiaci forgalmukat.
Fontos kiemelni, hogy mind az adózás előtti, mind az adózott eredmény 30 százalék feletti fejlődést tudott felmutatni. A legsikeresebb szektor meglepő módon az ingatlanügyletek lett, melyet az építőipar, majd szinte azonos eredménnyel a feldolgozóipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység követett. 2021-ben már minden ág pozitív szaldóval zárta az évet. A bevallást beadók közül 6 372 cég pozitív eredményről adott számot, míg 3 413-an vallottak veszteséges időszakról. A legjövedelmezőbb szektor továbbra is a feldolgozóipar (25,3 MrdFt) és a kereskedelem (23,4 MrdFt) volt.
Éles kontrasztot mutat, hogy az adózás előtti eredmény növekedése teljes egészében a TOP100-n kívül képződött. A legnagyobbak korábbi eredményessége mintegy 4 milliárd forinttal (7,2%-kal) esett vissza.
A baranyai gazdálkodók mérlegfőösszege 241 milliárd forinttal (+13,4%) javulva, 2 042 milliárd forint fölé hízott. A vállalkozások tevékenységének köszönhetően létrehozott bruttó hozzáadott érték 15,5 százalékkal, 419,5 milliárd forintra nőtt.
A tőkebefektetési kedv újra növekedésnek indult, és bár nem tért vissza a 2019-es szintre, de a tárgyévi beruházások értéke meghaladta a 124 milliárd forintot. A „százaknál” az invesztíció 12 milliárd forinttal (közel 30%-kal) haladta meg a 2020-ast. Ellenben a kisebb vállalkozások nem tudták, vagy a bizonytalanabb helyzetben nem szándékozták megismételni az előző évi kiadásaikat, esetükben a beruházások értéke 6,6 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal csökkent.
A TOP100 cég esetében egy dinamikus felfutás történt a foglalkoztatottak számában. A könyveikben 640 fővel magasabb adat szerepelt, így összesen már 16 424 magánszemélynek adtak munkát. A legnagyobb foglalkoztató mindkét rétegben továbbra is a feldolgozóipar maradt (28,7%-kal), mely azonban abszolút értékben és arányaiban is vesztett a súlyából. Vele szemben, a legszámottevőbb előretörés az adminisztratív és szolgáltató tevékenység ágban történt (+420 fő).
Az országos trendeket követve, közel 13 százalékkal emelkedett a megyei munkáltatók által elszámolt bérköltség. A legnagyobb adózók 12,2 a többiek 10 milliárd forinttal növelték ez irányú kiadásaikat.
Hogy mennyire konzerválódott a meghatározó cégek szerepe, az a fenti számokból is nagyon jól látszik, ám az előnyüket még nyomatékosabban érzékelteti a tény, miszerint az elitbe belépő vagy visszatérő új vállalkozások 2021-ben csak 13-an voltak, javarészt a 80. helytől hátrafelé, ráadásul az első tízben is csak helycserék történtek, közéjük betörni senki nem tudott.
Kivonat a “TOP 100 NAV Baranya helyzetkép” összeállításból