Több, mint 8.000 gyermek és szülő vett részt 2022-ben valamilyen kamarai pályaorientációs programon. A baranyai 113 általános iskolából 103 iskolában jártak a kamara szakemberei. Az összes baranyai gimnázium kérte a kamarai pályaorientációs előadásokat. 9 éve tartó kitartó munka eredményeként már az általános iskolák és a középiskolák is tudják, ha pályaválasztás, akkor Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.
2023 márciusában zajlanak a kamarai szakmaismereti versenyek 2. fordulói. Az első fordulóra a tavalyinál is többen, összesen 210 csapatban 630 gyerek nevezett.
- A Villany-Ász versenyre 28 csapatban 84 gyerek,
- az AutóMániára 46 csapatban 138 gyerek,
- a Gép-ésszelre 21 csapatban 63 gyerek,
- az Ide-süss!-re 71 csapatban 213 gyerek,
- az Épít-ésszelre 44 csapatban 132 gyerek jelentkezett.
Az első forduló január utolsó napjaiban kezdődött és továbbra is szakmaismereti kérdőívet kellett kitölteniük a versenyzőknek az online térben. Az összetett, színes, játékos fejtörőket tartalmazó a kérdőívet 630 gyerek töltötte ki szinte hibátlanul, így nagyon sok csapat továbbjutott a második fordulóra. A kérdésekkel arra ösztönözték a gyerekeket, hogy kutassanak az interneten, sőt egy-egy kérdés megválaszolásához biztosan kellett nagyobb testvér, szaktanár segítségét is kérni.
A második fordulóban pályamunkát kell készíteniük a gyermekeknek iskolai/otthoni körülmények között. A Gép-ésszel versenyen pneumatikus targoncát, az Épít-ésszel versenyen kis házikót, építményt, a Villany-Ász versenyen napelemes körhintát kell összeszerelniük, az AutóMánia verseny pályamunkája pedig egy markológép. Az Ide-süss! vendéglátás versenyen Baranya megye gasztronómiájában kell elmélyedniük a versenyzőknek és egy menüsort összeállítani, valamint Baranya rejtett kincseiről is vártak fényképeket.
A feladat megoldásához a csapattagoknak fúrni, fűrészelni, csavarni, ragasztani, vágni, mérni, számolni kell, közben megismerkednek az elektronika, a gépészet működésének elveivel, az építőiparban és a vendéglátás területén használt alapanyagokkal, szabályokkal. A zsűri az értékeléskor a pályamunkák, építmények precizitását, szakmaiságát és az összeállítás esztétikus megjelenését egyaránt vizsgálni fogja.
Elképesztően nagy szükség van a jövőben szakemberekre
Gép-ésszel volt a legelső verseny, melyet 2009-ben alkotta meg a kamara szorosan együttműködve a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjaival, akik azóta is támogatják a vetélkedőt.
– Ennek az első versenynek az analógiájára alkottuk meg később a villamos szakmákra a Villany-Ászt, majd a többi versenyt – mondja Hirth Olivér, a szakmaismereti versenyek egyik ötletgazdája és azóta is támogatója, a KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetője. – A pályaorientáció és a szakmaismereti versenyek küldetése abban fogalmazható meg, hogy muszáj megmutatnunk a fiataloknak, milyen szakmák léteznek itt a környezetünkben, és melyek azok az ipari cégek, amelyek innovatívan gondolkoznak. Fontos, hogy az általános iskolások ne csak gimnáziumban gondolkodjanak mint továbblépési lehetőségben, hogy egy gyengébb átlaggal is a gimnázium legyen a cél, inkább tanuljanak szakmát, és abban találják meg a boldogulásukat. A szakmaismereti versenyek keretén belül üzemlátogatáson is részt vesznek a diákok, fontos, hogy megmutassuk nekik: ezek a szakmák ma nem olyanok, mint 50 évvel ezelőtt. Rengeteg mindent modernizáltak, automatizáltak, a jelenlegi munkahelyeken tiszta, rendes környezetben tudnak dolgozni a jövő szakemberei. A legtöbb cég, amely részt vesz ezeken a pályaorientációs rendezvényeken, egyben duális képzési helyek is, így arról is tájékoztatni tudjuk a hetedikes-nyolcadikos tanulókat, hogy a későbbiekben milyen gyakorlati képzőhelyeken tudják magasabb szinten elsajátítani ezeket a szakmákat.
– Ezek a szakmaismereti versenyek több éve zajlanak a kamarában, milyen hatásuk van a pályaválasztás előtt álló diákokra?
– Egyre többen jelentkeznek ezekre a versenyekre, mind nagyobb az érdeklődés. Tavaly egy olyan már végzett villanyszerelővel találkoztam, aki korábban a Villany-Ász vetélkedőn döntötte el, hogy ezt a szakmát választja. Elvégezte az iskolát, és a múlt évben már mint végzett villanyszerelő segítette a fiatalokat a Villany-Ász vetélkedőn. Hét évvel ezelőtt még ő is ilyen vetélkedőn szerepelt, ott szerette meg a szakmát. Szerintem ez is egy jelentős eredmény.
A pályaorientációs alkalmak lehetőséget teremtenek, hogy felkeltsük a fiatalok és szülők figyelmét, hogy elképesztően nagy szükség van a jövőben szakemberekre. Azok az iparágak, amelyekben a gépésztechnikus, a mechatronikus, a villanyszerelő dolgozik, hihetetlen dinamikával fejlődnek, és rengeteg szakembert szippantanak fel. Az ipar 4.0, az automatizálás már szinte minden vállalatnál jelen van, ez még csak fokozódik a következő évtizedekben, e technikák pedig olyan szakembereket igényelnek, akik meg tudják tervezni, le tudják gyártani és képesek felprogramozni a berendezéseket. Ebben rengeteg lehetőség van az elkövetkező húsz-harminc évben. Tehát akik ilyen irányú szakmákat választanak, azoknak ez egy biztos jövőkép. A hiányszakmákban az utóbbi években dinamikusan emelkedtek a bérek, már a képzés során is kiemelt ösztöndíjat kapnak a tanulók. Úgyhogy mindenképpen érdemes a gépész, a villanyszerelő vagy a mechatronikus a szakmákat választani.
„Nem lehet elég korán elkezdeni a szakmák iránti érzékenyítést”
Az AutóMánia szakmaismereti verseny fő támogatója a műszaki vizsgáztatással, eredetvizsgálattal, teljes körű gépkocsijavítással foglalkozó pécsi Suzi-Car Kft. Mint Schrempf József ügyvezető mondja, fontosnak tartja, hogy már általános iskolás korban megmutassák a gyerekeknek a szakmájuk szépségeit, és jó látni a vetélkedőn egy-egy sikeres feladatvégzés után a csillogó szemeket.
– Nagyon régóta kiváló a kapcsolatunk a kamarával, és amikor annak idején felkértek, hogy mutassuk be a műhelyünk működését, az autószerelő szakma szépségeit a gyerekeknek, rögtön igent mondtunk. Az üzemlátogatás mellett segítünk összeállítani a vetélkedőn megoldandó gyakorlati feladatokat is, illetve a sikeresen szereplők ajándékának egy részét is mi biztosítjuk. Azért támogatom ezt a vetélkedőt, mert nem lehet elég korán elkezdeni a szakmák iránti érzékenyítést. Évtizedek óta dolgozom a szakmában, találkozom ambiciózus gyerekekkel, akik nagyon ügyesek, belőlük talán lesz autószerelő. Viszont azt is látni, hogy a mai tizenévesek közül egyre kevesebben akarnak szakmát tanulni, inkább egyetemre, főiskolára mennének, de lassan nincs szakmunkás, autószerelő, lakatos, nincs kőműves, így nem tudom, hogy kikkel fogják majd pótolni a nyugdíjba menő korosztályt. A vetélkedő egyik célja, hogy megismertessük és megszerettessük a gyerekekkel a kétkezi munkát.
Részt veszek a szakmunkás-vizsgáztatásban, tíz emberből talán öt marad autószerelő, pedig ma már ez a szakma sem arról szól, mint 20–30 éve. Már érteni kell az elektronikához, a számítógéphez, ami a mai fiatalok számára is vonzó lehet. Nem beszélve arról, hogy egy biztos megélhetést jelentő életpályáról beszélünk.
– Kikből válhat jó autószerelő?
– Szükség van egyfajta érdeklődésre, ambícióra, hogy szeressenek szerelni, apró dolgokat építeni, összerakni. Senki sem születik autószerelőnek, de tanulással, érdeklődéssel, kitartással igenis jó szakemberré lehet válni. Egy jó autószerelő sok kuncsaftot tud hozni, mint ahogy a rossz szerelő miatt esetleg elpártolnak az ügyfelek. Akit pedig meg kell tartani, foglalkozni kell vele, az autó hibáját ki kell vizsgálni, nem lehet félvállról venni a hozzánk fordulók kérését. Mert egy ügyfél a szerviz jó hírét, de a rossz hírét is messzire viszi.
Persze, ezek csak a tanulmányokban később következnek, de az AutóMánia versenyen is meg lehet látni a tehetséget a versenyzőkben. Jó látni, amikor sikeresen megoldanak egy gyakorlati feladatot, hogy csillog a szemük, mennyire boldogok. Azt nem tudom, hogy később hányan választják a szakmánkat, de remélem, hogy a sikerélmény, a lelkesedés hozzájárul a döntésükhöz.
A pályaorientációban a PBKIK által menedzselt klaszterek is aktívan részt vesznek.
Aki elsajátítja valamelyik építőipari szakmát, több módon is boldogulhat
– A pályaorientációs tevékenység célja a jövő munkaerőjének a megteremtése. A pályaválasztás előtt álló gyerekek abból az információból tudnak gazdálkodni, amit vagy egymás között cserélnek, vagy amit a szüleik mondanak nekik. Ez elég szűk szelete a valódi munkaerőpiacnak. Azért is fontosak a pályaorientációs napok, mert ezeken meg tudnak ismerkedni a gazdasági szereplők jó részével, azokkal a cégekkel, amelyek potenciális munkaadóik lehetnek a jövőben – mondja Molnár Gábor, az Építőipari Technológiai Klaszter elnöke, az IMG Építő Kft. projektvezetője.
– Az Építőipari Technológiai Klaszterben a pályaorientációval kapcsolatban milyen aktivitásokat folytatnak?
– Mint klaszter évek óta részt veszünk a pécsi ANK Általános Iskolában rendezett pályaorientációs napon, ahol tavaly például előadást tartottam a gyerekeknek az építőipari ágazatról, az építőiparban rejlő lehetőségekről. Tulajdonképpen egy jövőképet mutattam meg nekik, hogy mint munkavállalók előtt milyen lehetőségek kínálkoznak ezekben a szakmákban. Egyrészt a tanulás folyamatát vettük végig, hogy milyen iskolák elvégzésével milyen szintre tudnak eljutni az építőiparban, és nagyjából a kereseti szinteket is meg tudtuk határozni. A jövőképben az is benne van, hogy aki elsajátítja valamelyik építőipari szakmát, hányféle szakma birtokosa lehet, később akár szélesebb körben rugalmasan tud váltani, esetleg vállalkozóként dolgozni, vagy cégekben vezetőként. Ezeket a karrierutakat igyekeztem megmutatni, illetve a klaszterünk által létrehozott ágazati képzőközpontunkat is megismerhették. Magam is meglepődtem, hogy az előadás végén erős tapsot kaptam, ami azt igazolja vissza, hogy megértették az üzenetet és látják az építőiparban a lehetőséget.
A klaszterben összegyűjtöttük azokat az iskolákat, amelyekből eddig a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégiumba érkeztek a gyerekek, ezekbe az intézményekbe egytől egyig el fogunk látogatni szülői értekezletekre vagy osztályfőnöki órákra, és az ötödik osztálytól kezdve minden évben információkat adunk a lehetőségekről, beszélgetünk a gyerekekkel. Ennek a munkának 3-4 év múlva lesz eredménye.
Ami viszont már most látszik, az az, hogy két évvel ezelőttig csökkenő tendenciát mutatott a Pollackba érkező gyerekek száma. Amióta elkezdtük a pályaorientációt és a szakmai versenyt, az Épít-Észt, és megpróbáljuk bevonni a feladatokba a gyerekeket, évről évre növekszik a jelentkezők száma. Ezt a mi munkánk mellett bizonyára az oktatási törvényben meghatározott nagyobb mértékű anyagi ösztönzés is segítette. A törvény megváltoztatásával a Szakképzési Centrum, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a klaszter létrehozta a Pécsi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft.-t, ezáltal az országban egyedülálló módon közvetlenül a jövőjüket jelentő cégeknél végezhetik a teljeskörű szakmai ismereteiket a tanulók.
– A klaszter milyen szerepet vállal a kamarai szakmaismereti versenyben?
– A klaszter tagjai részt vesznek a verseny pályamunkáinak bírálóbizottságban, amely a beérkezett pályaművekről dönt. De a győztesek ajándékának egy részét is mi biztosítjuk. A több fordulós verseny remek lehetőséget teremt a gyerekekkel való személyes találkozásra, akár már az 6-7. osztályosok megismerkedhetnek a nálunk dolgozó szakmunkásokkal, mesterekkel. A vetélkedőn különböző kisebb építőipari feladatokat oldanak meg, amelyekhez szükség van kézügyességre és számolási képességre is. Úgy alakítjuk ki a feladatokat, hogy játékosan, élvezettel tanulhassanak.
Amennyiben jó döntést tudnak hozni pályaválasztáskor, az motiválja őket a tanulásra
– Fontos, hogy tudatosan válasszanak a gyerekek szakmát. Sok esetben találkozunk olyannal, hogy miután elkezdődik a szakmai oktatás, kis idő elteltével elmondják, hogy ők igazából nem is szakácsok szeretnének lenni, hanem informatikusok. Ilyenkor feleslegesen mennek el az energiák, mind a tanulók, mind az oktatók oldaláról pedig egy kudarcélménnyé válik a folyamat. Amennyiben egy jó döntést tudnak hozni pályaválasztáskor, körbejárva a szakmai képzéseket és a jövőbeni lehetőségeket, kialakulhat egy olyan jövőkép, ami motiválja őket a tanulásra – véli Teleky Zoltán, a Baranyai Gasztronómiai Klaszter elnöke.
– A klaszterben milyen aktivitások vannak jelen a pályaorientációval kapcsolatban?
– A kamarával közösen elindítottuk az „Ide-süss!” versenyt, ami általános iskolásoknak szól. Több baranyai iskola diákjai versenyeznek főzésben és tálalásban. Célunk, hogy ne engedjük el az itt lelkesen készülő diákok kezét és motiváljuk őket arra, hogy a továbbtanulásnál válasszanak vendéglátós szakmát. Szeretnénk együttműködni a szakképzési iskolával, hogy a versenyen jól szereplő diákok mint szakmai érdem plusz pontokat érjenek el a felvételi eljárásnál.
– A kamarai szakmaismereti versenyek miért lehetnek hasznosak a gyerekek pályaválasztását tekintve?
– A versenyekre történő felkészülés saját érdeklődésükből indul. Ez a motiváció mindennél erősebb. Egy kis betekintést nyernek a szakma szépségeibe és megtapasztalják a munka rejtelmeit. A tavalyi évben zsűritagként voltam jelen az „Ide-süss!” versenyen és jó volt látni, milyen lelkesedéssel vesznek részt a gyerekek a versenyen. Igazi élmény volt mindannyiunk számára. Kreatívak, innovatívak, precízek voltak, igényes munkákat láttunk, némelyikük már most jobb teljesítményt nyújtott, mint sok jelenleg a pályán lévő szakember. Szeretnénk még sokáig fenntartani ezt a versenyt.
Ösztöndíj-pályázatok, szakmai rendezvényeken való részvétel
– A pályaorientációs tevékenység egy hosszútávú folyamat, eseti alapon nem működik. A pályaorientációs döntés meghozatala egy folyamat eredménye, nem pillanatnyi hangulat döntése, hanem hosszú évek alatt felgyűlő tapasztalatokon alapulva kialakuló eredmény. A szakember-utánpótlás kihívásai miatt ennek a tudatosságára, tervezettségére még fokozottabban szükség van – fogalmaz Csirke Balázs, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke.
– A klaszterben milyen aktivitások vannak jelen a pályaorientációval kapcsolatban?
– A legfontosabbak számomra a klaszter oktatói ösztöndíj-pályázatai – a DDGK jelentős összeggel támogat egy olyan oktatót, aki a legeredményesebben tudja bevonni intézménye diákjait üzemlátogatásokon való részvételbe –, illetve az üzemlátogatások – rengeteg üzemlátogatási lehetőséget kínálnak a tagjaink. Emellett van tanulói ösztöndíjunk is: a klaszter szintén jelentős összeggel támogat egy tanulót, aki kiemelkedően teljesít az általa választott gépészeti, elektronikai vagy járműipari területen. Itt számít a tanulmányi eredmény, részt kell vennie minimum 3 üzemlátogatáson valamelyik DDGK tagvállalatnál, és erről a tanulónak az üzemlátogatást követően szakmai beszámolót kell készítenie. A pályázatnál többletpontok szerezhetők az országos szakmai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért, valamint további üzemlátogatásokért. Van még egy különleges, egyedülálló ösztöndíjunk, a ,,DDGK Ösztöndíj”, amit a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter ad a BMSZC Zipernowsky Károly Műszaki Technikumának Lőrincz Alapítványával és a KSZC Nagyatádi Ady Endre Technikum Pro Futuro Nagyatád Alapítványával együtt. Az egyszeri, 100 000 Ft értékű ösztöndíjat a gépiparban kiemelkedő eredménnyel tanuló végzős diákok részére adjuk át immár több éve. Klaszterünk emellett számos pályaorientációs rendezvényen, programon – Mi a pálya? Hovatovább, TechCsajok stb. – is részt vesz.
– A kamarai szakmaismereti versenyek miért lehetnek hasznosak a gyerekek pályaválasztását tekintve?
– Mert a résztvevőknek betekintést és motivációt, az érdeklődőknek információt jelent, és viszonylag jó a promóciója, azaz egész jól eljut a célközönséghez.
Kis Tünde