Az új év új lehetőségeket is hoz a vállalkozások számára, mint ahogy bizonyára kihívásokra is lehet számítani. Milyen folyamatok zajlanak az egyes gazdasági területeken, ezekre milyen megoldásokat tudnak találni a kamara bizottságai, milyen tervekkel indulnak neki 2024-nek? – erről kérdeztük a bizottsági elnököket, egyben kamarai alelnököket. Elsőként dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rövid gazdasági értékelését adjuk közre.
Quo vadis?
A 2019-ig tartó aranykorszak alatt nem volt szembetűnő az uniós és hazai kohéziós politika teljes csődje. Még a perifériák is fejlődtek, pedig a felívelő periódusokban mindig a fejlett térségekbe áramlanak a közösségi és piaci források. Az elgondolkodtató Covid válság, majd a konszolidációt gyorsan követő háborúk és a gazdasági világháború erőltetése, a világgazdasági együttműködési rendszerek széttördelése, ezek gazdasági-társadalmi következményei azonban világossá tették a perifériák kiszolgáltatott helyzetét. Válságokban pedig minden rendű hatalmi központ a perifériákon akar költségeket megtakarítani.
Az unión belül végképp háttérbe szorult a kohéziós politika a háborúval megszerezhető új területek, a természeti és humán erőforrások, a végtelen energia- és termőföldtartalékok mögött. A Nyugat és a Kelet épp itt, e törésvonalon küzd a jövőjét szolgáló erőforrásokért. A magyar kormányok 30 éve képtelenek voltak megérteni, hogy egyre romlik a fejlődő térségekbe pumpált hatalmas közösségi források hatékonysága, egyre nő a pazarlás, miközben a perifériákon e források töredéke is nagyságrenddel nagyobb gazdasági és társadalmi hozamot jelentene országos szinten. A hazai kohéziós politikában viszont látható elmozdulás a perifériák érdekében.
A Dél-dunántúli Felzárkóztatási Modellprogram megteremtheti a szükséges infrastrukturális hátteret, kijelölheti az egyes kistérségek, városok gazdaságfejlesztési irányait, munkamegosztását, szakosodását, javíthat a periféria életminőségén, a humán erőforrások gyorsított elvesztését akadályozva. Ez lehet a vállalkozások fejlesztési aktivitásának regionális és lokális kerete. Figyelnünk kell a világban zajló gyorsuló technológiai fejlődésre, a paradigmaváltásra is. A mesterséges intelligencia, a felhőalapú IT, a virtuális kiterjesztett valóság, a robotika, az adattudomány és a biotechnológia azok a technológiai irányok, amelyeket felhasználó, fejlesztő vállalkozások számíthatnak sikerre. A felgyorsuló technológiai fejlődés, a háborúk, a gazdasági világháború át fogják rendezni a jelenlegi gazdasági struktúránkat.
Felgyorsul a verseny, a szelekció, az erőforrásokhoz a helyes válaszokat adó vállalkozások jutnak majd hozzá, ők tudják megfizetni azok egyre növekvő árát. A versenyképesség javítása az erőforrások, a tartalékok mobilizálását, innovációt, beruházásokat, új típusú gondolkodást igényel. Fontosak lesznek a közösségi és vállalkozói fejlesztések, a beruházások összehangolása és a gazdaságon belüli egyre szorosabb kooperációk, klaszterek, céges együttműködések, fúziók, az egyetemi tudáspotenciál bekapcsolása a gazdasági fejlesztésekbe, valamint a munkaerőpiacra optimalizáló oktatásügy. Mindennek leküzdésére nem kevés elszántság, tudás és partnerség szükséges. 2024. – Vennünk kell az akadályokat.
Fejlesztéspolitika: fenntarthatóság, a hulladékgazdálkodás, a körkörös gazdaság
– A kamarai üzleti közösség meghatározza és alakítja is a térség vállalkozásainak attitűdjét, gondolkodását és a gazdaság mint tényező egyre erősebb helyi súlyát is. A kooperációban, együttműködésben és a stratégiai célokban való közös munka eredményes, ezt a tevékenységet a térséget meghatározó fejlesztési aktivitásokban is magas minőségben menedzseljük és képviseljük, a mérvadó cégekkel együttesen – mondja Hoffmann Tamás, a kamara Fejlesztéspolitikai bizottságának elnöke. – A Fejlesztéspolitikai bizottság a helyi cégek vezetőivel próbál megoldást keresni Baranya évtizedes problémájára, hogy hogyan tudnánk az ország fejlettebb régióihoz gazdasági értelemben felzárkózni. Rendezvényeken, rendszeres összejöveteleken kerestük az erővonalakat, térképeztük fel a lehetőségeket, miként tudjunk minél hatékonyabban eljutni a gazdasági és politikai döntéshozókhoz. Több workshopot is szerveztünk a témában, a legutóbbit egy nagyon érdekes gyárlátogatás keretben a Trust Hungary Zrt.-nél. További fontos mérföldkő volt a pogányi repülőtér fejlesztési lehetőségeiről, igényeiről tárgyalni az illetékes minisztérium szakembereivel. Ha választanom kellene, én Joó István, a HIPA vezérigazgatójának a látogatását nevezném a lobbitevékenység csúcspontjának. Idekívánkozik még megemlíteni a királyegyházi cementgyárban szervezett fenntarthatósági napokat, amelyre a kamara dolgozóit is meghívtuk.
A klímaváltozás itt van a nyakunkon, mindannyiunk közös felelőssége, hogy kicsit lassítsunk a folyamaton, úgy is mint cégvezető és úgy is mint magánember, ha csak a fogyasztási szokásainkat tekintjük. Ezért szeretném, hogy a fenntarthatóság, a hulladékgazdálkodás, a körkörös gazdaság filozófiája még nagyobb hangsúlyt kaphasson a gyakorlatban. Hiszem, hogy ez egy kitörési pont lehet a megye gazdaságának, hiszen világszínvonalú példákat láthattunk már Baranyában is megvalósulni, akár az építőanyag-gyártásban is. Emiatt is nagyon bízom a Cleantech projektben, hiszen a hidrogén energetikai felhasználása még nagy fejlődési potenciált jelenthet a térség számára. Több edukáció, előadások, terepmunka szükséges még a szélesebb körű felhasználáshoz, idén ezeken szeretnénk dolgozni.
Kisvállalkozásfejlesztés: kapcsolódás, jó gyakorlatok megismerése
– A Kisvállalkozásfejlesztési bizottság vezetőjeként – mint ahogy eddig is – továbbra is arra szeretném ráébreszteni a vállalkozásokat, hogy legyenek önállóbbak, ne mástól várják a problémáikra a megoldást, vegyék a kezükbe a sorsukat. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódtak a múlt évben a bizottság kihelyezett ülései, például a Mischler cukrászdában vagy a Techniq2000 Kft.-nél, ahol megismertük az adott vállalkozások működését és az évek során megélt tapasztalataikat. Szerintem mindannyiunk számára motiváló, hogy látjuk, ki honnan jutott el oda, ahol éppen tart – mondja Bogos Csaba, a kamara Kisvállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke. – A közös eszmecserék alapján elmondható: eljött az idő, hogy a kisvállalkozások vezetői az eddiginél tudatosabban tervezzék a vállalkozásuk működését, az elmúlt évek gazdasági eseményei is arra terelnek bennünket, hogy álljunk készen a kihívások fogadására. Legyen stratégiánk, vagy sajátítsunk el olyan képességeket, amelyek a változásokra való gyors reagálást tesznek lehetővé. A nehézségek egyben jó lehetőségek és inspirációk is, ezekben a helyzetekben el kellett gondolkodnunk azon, hogy miként tudjuk új pályára állítani azt, amit eddig fölépítettünk.
A bizottsági üléseken zajló beszélgetésekből az is kiderült, hogy sok vállalkozás egyedül küzd a hétköznapokban, pedig ha felismernék, hogy az összefogás, az üzleti közösséghez való tartozás megannyi előnyt jelenthetne mindannyiunk számára. Saját tapasztalat, hogy ha megismerjük más vállalkozások tevékenységét, gondolkodását, kiváló szinergiák jöhetnek létre. Ezt mindenképpen erősíteni szeretnénk a jövőben. Ezért is indítjuk el 2024-ben azt a programsorozatot, amelyben beleláthatunk a környezetünkben dolgozó multinacionális cégek működésébe. Ha nem is lehet egy az egyben átvenni e vállalatok napi gyakorlatát, belső irányítási rendszerét vagy kontrollját, de jó ötleteket meríthetünk a folyamataikból, a gondolkodásukból. Ez amellett, hogy a kkv-k működésére is hatással lehet, a kisvállalkozások és a multicégek esetleges partneri viszonyát is javíthatja. A bizottság idei feladatai között az egyik legfontosabb, hogy erősítsük a kommunikációt a vállalkozások között.
Szakképzés: pályaválasztás, újratervezés, utánpótlás-nevelés
– A vállalkozások számára a legfontosabb – amellett, hogy legyen elég megrendelésük – az, hogy rendelkezésükre álljon a megrendelések teljesítéséhez nélkülözhetetlen anyagi, szellemi, technológiai és emberi erőforrás. Jelenleg ez utóbbi képezi leginkább a szűk keresztmetszetet a számukra. Nemcsak hogy nem egyszerű a megfelelő, magasan képzett és gyakorlott munkavállalókat megtalálni, megtartani, de a vállalkozásoknak fontos gondoskodniuk is a folyamatos át- és továbbképzésükről. Mindehhez az is lényeges, hogy a munkavállalóknak is legyen igényük a folyamatos fejlődésre és megújulásra – mondja Várszegi Gyula, a kamara Szakképzési bizottságának elnöke. – A vármegyében még mindig negatív demográfiai folyamatok és az elöregedés tendenciái érzékelhetők és sajnos a visszajelzések alapján azt tapasztaljuk, hogy sok fiatal nem Baranyában képzeli el a jövőjét. Az elvándorlás jelensége eddig is jellemző volt a vármegyére, melyre válaszul a kamara 2018-ban elindította a #ajelenajövőd kampányt. Az országos statisztikákat alapul véve továbbá fontos kiemelni, hogy Baranyában kimagasló az inaktívak aránya, mely réteg megtalálása és munkaerőpiaci rehabilitálása komoly stratégiai cél a jövőre nézve. A humánerőforrás rendelkezésre állása és az utánpótlás-nevelés területén a pandémia több ágazatot is igen negatívan érintett. Különösen fontos a kamara szakképzési és pályaorientációs támogatása ezen ágazatok számára, hogy az elkövetkező években is biztosított legyen a működésük.
A humánerőforrás-fejlesztés területén a kamara a korábbi években kijelölt úton halad tovább és fejlődik. A szakképzési törvényben szabályozott szakképzési, felnőttképzési és pályaorientációs hatósági feladatok képezik a humánerőforrás-fejlesztési projektiroda alapszolgáltatásait. Alapfeladatunk a vármegyében a duális szakképzés felügyelete, a duális képzők nyilvántartásba vétele és hatósági ellenőrzése, valamint a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, könyvelőinek és oktatóinak folyamatos, naprakész jogi, pénzügyi, pedagógiai és adminisztrációs támogatása. A duális felnőtt szakképzés területén az utóbbi időben kiemelt jelentőségű a saját munkavállalók képzése, mely 2024-ben is így marad. A kamara pályaorientációs tevékenysége keretében minden évben új személyes és online szolgáltatásokkal állunk a pályaválasztás előtt állók, a szülők, a pedagógusok, illetve a karriertervezésben és újratervezésben támogatásra szorulók rendelkezésére. A tavalyi évben kiemelkedően sok egyéni tanácsadást biztosítottak a szakértő kollégák, mely tendencia idén is folytatódni látszik. Kiemelt területünk továbbá a gyakorlati oktatók és szakemberek továbbképzése a kamarai gyakorlatioktatói- és a mesterképzéseken. Cégre szabott felnőttképzési programokat is kínálunk az érdeklődő vállalkozásoknak. 2024-ben a mesterséges intelligencia területén is tervezünk workshopokat szervezni, hogy a jövőben egyre nagyobb teret hódító informatikai eszközök és megoldások megismertetésével is támogassuk a vállalkozásokat és a munkatársaikat. A Szakképzési bizottság aktivizálása és az idei évben történő megújítása is a terveink között szerepel.
Innováció: a kkv-szektor innovációs szemléletformálása, edukálása és mentorálása
– Az innováció szempontjából a 2023-as évet a forráshiány jellemezte. Teljesen hiányoztak az EU-s pénzekből kiírt pályázatok. A közvetlen uniós kiírásokon nem szívesen látták a magyar indulókat, akkor sem, ha csak konzorciumi tagok voltak. A hazai források enyhítették a helyzetet, de azok is csak az év legvégén – mondja Herbály István, a kamara Innovációs bizottságának elnöke. – Szerencsére a 2022-es és ’23-as „aszályos” évek után idén javulni látszik a helyzet minden területen. Az év második felében megjelenthetnek végre a várva várt GINOP-kiírások. A közvetlen EU-s pályázatok értékelésével kapcsolatban is érkeztek év végén kedvező visszajelzések. A tavaly kiírt hazai forrásokat pedig idén remélhetőleg elbírálják és támogatják. Így mindenképp bizakodóak vagyunk.
2024 óriási előrelépést hozhat a kkv-k részvételét illetően az innováció területén. Nemcsak PBKIK innovációs bizottsági, de MKIK innovációs kollégiumi és országos kamarai hálózati szinten is. Az MKIK Vállalkozásfejlesztési Projektjének köszönhetően egy olyan programot tudunk végrehajtani, melynek középpontjában a kkv-szektor szemléletformálása, edukálása és mentorálása áll. Ennek a programnak a pilotja fog idén júliusig megvalósulni, ha sikeres, akkor pedig kibővítjük azt az egész kamarai hálózatra. Mivel a PBKIK élen jár az innovációban, ezért oroszlánrészt vállaltunk ezen programrész kidolgozásában, ami után felkértek annak koordinációjára is.
Fontos megjegyezni, hogy ez egy nagyon pragmatikus, konkrét akciókat, indikátorokat tartalmazó fejlesztési program, mely nem az íróasztalfiók számára készült, hanem végre is fogjuk hajtani. A tevékenységek egymásra épülnek. Az első lépés a vállalkozások innovációs felmérése. Ezt követően szakmai fórumokon szeretnénk ismertetni jó gyakorlatokat, kifejezetten termékfejlesztést sikeresen megvalósított kkv-k projektjeinek bemutatásával. Külső ismert előadókkal, népszerű témákkal (A.I., digitalizáció) szeretnénk mobilizálni a vállalkozásokat. Az érdeklődő és potens vállalkozásokkal személyre szabott tanácsadás és mentorálás keretében fogunk projekteket előkészíteni, segítve őket a szükséges pályázati vagy más források felkutatásában. Az innováció ügye rég nem látott lehetőséget kap ezzel a programmal.
Humán erőforrás: bérfejlesztés, hatékonyságnövelés, munkaerő-megtartás
– A kamara HR bizottsága és a szervesen kapcsolódó, Pernyéz Zsuzsa által menedzselt Humán Klub a tavalyi évben aktuális témájú és új szemléletet képviselő szakmai előadásokkal igyekezett a munkáltatók és a HR-vezetők munkáját segíteni. Jelentős esemény volt az 500 fős részvétellel megszervezett HR Fest, amely a térségi HR-vezetők kimagasló minőségű és tartalmú szakmai programja volt. A bizottság és a Humán Klub a program főszervezőkkel történő kialakításának, valamint a résztvevői és előadói kör megszervezésének is motorja volt – mondja Papp Judit, a kamara Humánerőforrás bizottságának elnöke. – Máig releváns kezdeményezésünk a #ajelenajövőd program, amelyben már 80 vállalat igyekszik a térségi szakember-elvándorlást csökkenteni, minőségi munkahelyeik és feladataik bemutatásával növelni a visszavándorlást. Az országos kampánysorozatnak érezhető és mérhető a hatása.
A bizottság elnökeként szorosan együttműködőm a kamarai hivatal kollégáival, egyeztetjük az alapvető HR-fejlesztési stratégiai irányokat. A közös munkát tanácsokkal és javaslatokkal segítjük alelnöktársammal, dr. Kleisz-Bális Eszterrel együtt. Jelentős és aktív támogatást kaptunk a PTE Állam- és Jogtudományi Karának munkaügyi professzorától, dr. Berke Gyulától. Ezen együttműködés sok esetben megkönnyítette a munkajogi és egyéb munkáltatókkal kapcsolatos új jogszabályok értelmezését, a gyakorlatba ültetését.
A vállalatvezetőknek és szakembereknek az idei év egyik legnagyobb kihívása a folyamatos bérfejlesztési igények és elvárások teljesítése, a kapcsolódó és szükséges hatékonyságnövelés, továbbá a megfelelően képzett munkaerő megtalálása lesz. Előtérbe kerül a generációk közötti kapcsolat kiértékelése, az utódlás kérdése is. Ezért a jövőben is fontosnak tartom a kamara Szakképzési bizottságával való szoros együttműködést, a közös eszmecseréket. A bizottság a 2024-es évben is igyekszik tagjaival követni és lereagálni a térség gazdasági eseményeit és szaktudásával segíteni a régió vállalkozóit.
Idegenforgalom-fejlesztés: költségoptimalizálás, specializálódás, uniós fejlesztési támogatások
– Az idegenforgalmi ágazat a Covid után egy „túlélő” időszakát éli, mivel az energiaárak és az infláció aránytalan terheket rótt az emberekre, akik vásárlóereje erősen érinti a vendéglátást. A SZÉP-kártya nyártól való kiterjesztése hideg élelmiszer vásárlására, 15–20%-os árbevétel-csökkenést is jelenthetett szálláshelyenként. Emellett az egyik legkiemelkedőbb probléma a szakképzett munkaerő hiánya, ami negatív hatással van a szolgáltatások minőségére és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint a pihenésre szánt jövedelem csökkenése. A külföldi turisták alacsony száma tovább súlyosbítja a helyzetet a régióban, hiszen az ő fajlagos költésük a sokszorosa a hazai látogatókénak – összegzi az ágazat helyzetét Kollár László, a kamara Idegenforgalom-fejlesztési bizottságának elnöke.
A kamara igen nehezen tud segíteni ilyen mérvű piaci helyzetekben, de a szakmai szervezetekben olyan párbeszédek történtek, amelyek által a költségek optimalizálásától a specifikusság felé „terelésével” lehet javítani a fennálló állapoton. Részemről tagja vagyok egy 14 tagú országos kamarai szakmai kollégiumnak, amelyben a törvényalkotókkal folyik párbeszéd, és ebből születtek a szakma számára említést érdemlő könnyítések.
A 2024-es évre elsődleges feladatnak a megjelenő uniós fejlesztési pénzek szakmailag megalapozott felhasználásának való megfelelést látom, és ebben fontos szerepünk lehet. A kormány előtt van egy baranyai komplex fejlesztési koncepció, amely meghatározhatja a következő éveinket. Sok munka van a megyei önkormányzat, illetve a kamara részéről ebben a tervezetben, és komoly esélyt adhat, amelyre sok éve várunk. Bizottságunk az idei turistaszezonban nagy hangsúlyt fektet a turisztikai kínálat színesítésére és a programok összehangolására. A látogatói élmény fokozása szintén elengedhetetlen, és ebben nagyon fontos, hogy a gyengébb helyeket felhozzuk egy olyan nívóra, amely az összképben egy jó élményt tud adni. A digitális platformok és applikációk fejlesztése is prioritást élvez, hogy a turisták könnyen megtalálják az információkat és az újdonságokat.
Iparfejlesztés: digitalizáció, nemzetközi kapcsolatok, ellátási láncok
Az iparfejlesztés célja általában az, hogy segítse a gazdasági növekedést és a versenyképességet, valamint új munkahelyeket teremtsen, azonban számos kihívással kell szembenézni. A bizottság alakuló ülésén már deklaráltuk, hogy nem a nagy projektek, nagy befektetők idevonzása, hanem a kkv-méretű vállalkozások betelepítésének előmozdítása az elsődleges feladatunk. A cél a vállalkozások közötti együttműködések előmozdítása és a kapcsolatok kihasználása. A bizottság feladata nem a bajba jutott vállalkozások megsegítése, hanem az életképes, bizonyított vállalkozások fejlesztése. Mindez természetesen a vármegyei és országos fejlesztési stratégiák mentén célszerű. Ezek mellett azonban kidolgoztuk a Baranyai Iparfejlesztési Programot is, amiben számos vállalkozás fejlesztési projektjét gyűjtöttük össze. Azt látjuk, hogy a kétezres években megalkotott Pólus stratégia még mindig releváns – mondja Kleisz Zoltán, a kamara Iparfejlesztési bizottságának elnöke.
A jelenlegi kihívások mellett elengedhetetlen, hogy a vállalkozások minél rugalmasabbak, ellenállóbbak legyenek. Ennek egyik eszköze az oly sokat emlegetett digitalizáció. A kamarai hivatal felmérések, és tanácsadás formájában ezen a területen is tud segítséget nyújtani a vállalkozásoknak. Egy másik kihívás a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása. Az iparfejlesztéshez szükség van képzett és motivált munkaerőre, ezért fontos, hogy a fiatalokat szakmai képzésre és a technológiai területeken való szakértelmük fejlesztésére ösztönözzük. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalkozások versenyképesek maradjanak és lépést tartsanak a digitális transzformációval.
Az iparfejlesztés elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése nélkül. Nem titok, hogy a magyar, így a baranyai kkv-k is több, szoros szállal kötődnek a német gazdasághoz. Egy másik fontos kérdés az ellátási láncok biztonsága, rugalmassága. Az utóbbi idők eseményei minden cégvezetőt gondolkodásra késztetnek. A kamara hivatala az Enterprise Europe Network tagjaként ezen a területen is támogatni tudja a régió vállalkozásait. Áprilisban ismét megrendezzük az Open4Business-t, ami kiváló lehetőséget nyújt majd a nemzetközi kapcsolatok építésére.
Információtechnológia: fókusz a repülőtér, az ipari parkok fejlesztésén
– Kamarai tisztségviselői vállalásom kezdete, azaz 2016 óta az Információtechnológiai bizottságot vezettem. Tavaly nemcsak az informatikai szakma népszerűsítésében szervezett programjaink, de a partnerségek mentén a legjobb informatikaoktató támogatásával is dinamizáltuk az ágazat vállalkozóit, a fiatalokat és a tanárokat is. A Körber új ügyvezetői és egyetemi feladataim mellett a bizottság vezetését átadtam Lengvárszky Szabolcsnak, aki idén januártól elnökként folytatja az elmúlt években alelnöki minőségében végzett feladatait. Biztos vagyok benne, hogy jó kezekbe került a kamara ICT közössége! – mondja az Információtechnológiai bizottság leköszönt elnöke, Zalay Buda.
Az idei év kamarai feladataihoz és az elnökség munkájához most már nem a szűken értelmezett informatika mentén kapcsolódom. A régió egyik legnagyobb nagyvállalatának vezetőjeként nagyobb rálátásom van a helyi gazdaság kihívásaira és fejlesztési lehetőségeire. Ezt a szélesen értelmezett fókuszt, a nagyvállalati tapasztalatot és vállalati kultúrát képviselve segítem az elnökség és persze új ötletekkel és javaslatokkal a kamarai hivatal munkáját is. A legnagyobb kihívásaink között a pogányi repülőtér járattal történő megtöltése, az ipari park(ok) fejlesztése és a helyi tudásközpontok gazdasági orientációjának dinamizálása foglalnak el előkelő helyet, ezek biztosan az én idei évi fókuszterületeim lesznek, ezek mentén fogom kifejteni aktivitásaimat az összetartó térségi üzleti közösség érdekében.
K.T.