2025-ben a korábbi évek tendenciájának megfelelően várhatóan 10–15% körüli minimálbér-emelésre kényszerülnek a hazai vállalkozások. Ha egy 12%-os növekedéssel számolunk, akkor 2025. január 1-jével a minimálbér a jelenlegi 266 800 forintról 298 816 forintra emelkedne, ez nettó 198 713 forintot jelentene. A garantált bérminimum emelése sokkal több embert érint, mint a minimálbéré, így ez várhatóan kisebb arányban emelkedik majd. Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a jelenlegi 326 ezer forintos bruttó bér mennyi lehet 2025. január 1-jével. Hogyan viszonyulnak ehhez a baranyai vállalkozások, elbírják-e a minimálbér-emelést? – tettük fel a kérdést cégvezetőknek.
Opauszki László: Az eddiginél rugalmasabb cégvezetésre van szükség a jövőben
A mikro-, kisvállalkozói réteg ki van feszítve, kénytelen lesz valamilyen formában továbbhárítani a minimálbér-emelést, ki milyen mértékben tudja – vélekedik Opauszki László könyvelő, adótanácsadó. – Ez a helyzet várhatóan nem fog megállni vagy „javulni”, tehát ez egy folyamatosan növekvő teher lesz a vállalkozások számára. Vagy hatékonyságnöveléssel vagy kapacitásbővítéssel kell felkészülni rá, ami többletet tud teremteni, esetleg áremeléssel. Cégenként változó, hogy kinek milyen piaci lehetőségei vannak.
– Egyes vállalkozások a szerződésükbe úgy építik be az áremelést, hogy a szolgáltatásuk díja annyival emelkedik, amennyivel a minimálbér is emelkedik.
– Régebben is volt erre gyakorlat, amikor nem volt ennyire hektikus a jegybanki alapkamat-változás, akkor például vagy ahhoz vagy a KSH árindexhez igazítottunk állandó szerződéseket. Most ez amiatt is nagyon nehéz, mert sajnos a valóság elválik a statisztikától. Lehet ez is egy megoldás, hogy a szerződésbe ezt a kitételt fogalmazzák bele, ez alku kérdése. A piac nagyon sokszínű ilyen téren, rengeteg függ attól, hogy ki milyen pozícióban van és milyen pozícióból tud tárgyalni. Mindenféleképpen praktikus valamifajta árindexnövelési opciót beépíteni a szerződésbe. Hogy pont a minimálbér lesz a jó megoldás, arról nem tudok nyilatkozni. Ha az elmúlt két-három évre visszagondolunk, hogy mi gerjeszt inflációt és jelent többletterhet egy vállalkozásnak, akkor láthatjuk, hogy ott volt az energia, az alapanyagok, az építőanyagok drágulása, tehát olyan extrém változások voltak, amiket nem fogunk tudni lekövetni a minimálbérrel. Azt gondolom, hogy ennél sokkal nagyobb rugalmasságra kell felkészülni, és lehet, hogy a szerződéseket folyamatukban felül kell vizsgálni. Sőt, akár egy olyan opciót beépíteni, amivel esetleg ki tudunk szállni egy hátrányos szerződésből.
Látható, hogy a következő évek sem lesznek egyszerűbbek, mint az elmúlt néhány esztendő. A háború, az ukrán konfliktus itt van velünk, és itt is lesz még szerintem a jövő évben is. Az izraeli konfliktus, a globális átalakulások, Kína megerősödése és a többi mind-mind hatással lesznek a hazai vállalkozások működésére, mert igen összetett és globális lett a világ, aminek teljes mértékben a részei vagyunk. Szerintem minden sokkal változékonyabb lesz, mint eddig volt. És akik már 10-20-30 éve a piacon vannak, máshoz szoktak, így fejben kell tréningezni magunkat arra, hogy sokkal gyakrabban kell döntéseket hozni, nem csak egy-egy szerződéskötésnél vagy egy-egy üzleti terv készítésénél, hanem akár negyedévente, havonta. A saját cégünk kontrollja, a hatékonyság elemzése egyre inkább fontos lesz.
– Mit érdemes megfontolniuk a vállalkozásoknak a működésüket tekintve?
– A rutin nem lesz elég, az eddiginél sokkal nagyobb nyitottsággal kell hozzáállni és jóval bátrabban kell hozzányúlni a vállalkozásnak az eszközeihez. Nagyon egyszerű példa a bankszámlaváltás. Számos ügyfelemnél azt látom, hogy 10–20 éve ugyanannál a banknál vannak, amit megszoktak, azonban most már jelentősek a költségek. Közben a nemzetközi online bankok gyakorlatilag nulla közeli költséggel működnek, és ugyanazt produkálják, mint az ismert bankok, a hitelezést kivéve. De ha nincs hitelem, akkor a költségek csökkentésében ez megoldást jelenthet. Vagy ott vannak a vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyre kisebb vállalkozói méretben is bevezethetők. Mind több cégnek az a problémája, hogy annyi kimutatást és táblázatot kezel, hogy már nem látják át. Nincsenek a folyamataik összehangolva, amelyeket már többségében automatizálni lehetne, ezzel rengeteg élő munkaerőt takaríthatnának meg.
– Értik, érzik a vállalkozások ezeket a kihívásokat?
– Nagyon sokáig a minőségi munka, a megbízhatóság lendülete elvitte a cégeket. Épp a közelmúltban elemeztünk egy vállalkozást, ahol a bérköltség egyre nagyobb hányadot képvisel a teljes működésen belül. Ez azt jelenti, hogy a hozzáadott értéket kell növelni, mert az anyagon már nem tud annyit fogni, a rezsije nagyjából állandó, viszont a megrendelésállományhoz évről évre mind nagyobb bérteher kapcsolódik. Ez nemcsak a minimálbért, hanem a fölötte lévő középvezetői szintet is érinti, ha a munkás egyszer csak 15%-kal többet keres, akkor a művezető is többet akar hazavinni. Minél nagyobb az alapbér, annál nagyobb az arra vetített növekmény is. A jövőben a kicsi vállalkozásoknál ez nem lesz annyira kardinális kérdés, mert egy iparos egy-két emberrel még eldolgozik, azonban ha már van tíz fő – ez valahol egy küszöb, ahogy én látom –, ott ez már nem működik. Ennél a létszámnál már nagyon fontos a feladatok delegálása, a folyamatok nyomon követése, a kontroll és a visszajelzés. Erre már nem lesz elég egy Excel-tábla, mert abból már nem állapítható meg, hogy mennyi pénzem van. Itt már a készletelemzéstől kezdve nagyon sok minden bejön, a cégvezetőnek tudnia kell, hogy van-e megtermelt többlete a vállalkozásnak, ha van, mit kezdjen vele. A lekötésnek szinte nincs betéti kamata, ha esetleg látja a piacon a tendenciákat, hogy érdemes alapanyagba befektetni, mert a jelenlegi inflációs környezetben az alapanyag 10–15%-kal növekszik, míg az infláció meg mondjuk 5%, akkor már ezen a különbözeten is keresett valamit. Tehát el kell kezdeni gondolkozni az alternatívákon.
– Hogyan tapasztalja az ügyfelei között, miként reagálnak a minimálbér-emelés előrejelzésére?
– Pánikot nem látok, sokkal inkább azt, hogy inkább küzdenek, hogy kitermeljék. Ez a tény már beépült a gondolkodásukba, hogy minden évben bekövetkezik ez az emelés. Van egy réteg, amelynél jóval a minimálbér fölött vannak a bérek, ott kevésbé érződik ilyen nyomás. Ahol viszont a kétkezi, egyszerű képzettséggel rendelkező dolgozók vannak többségben, ott érdekes lesz a helyzet, mert náluk megjelenik a bérfeszültség. Tehát azok a munkavállalók, akik ki vannak feszítve, napról napra vagy hónapról hónapra élnek, ott a minimálbér-emelés kardinális kérdés. És annál a vállalkozói rétegnél, amely velük dolgozik, általában a marzs is kisebb. Minél nagyobb hozzáadott érték van a termelésben, annál nagyobb a marzs és a mozgástér.
– Milyen stratégiát érdemes követniük a vállalkozásoknak ahhoz, hogy megtartsák a piaci pozíciójukat?
– Kezdjék el áttervezni a jövő évüket. Nézzék meg, hogy mi várható, és mindenféle árajánlatkészítésnél és egyéb tranzakciónál számoljanak a 15%-os emelkedéssel. Szerintem egyéb más területen is, pl. alapanyagokban is nyugodtan lehet egy plusz 10%-kal számolni. Aki készít tervet a jövő évre, az bőven kalkuláljon. Ha valakinek egy hosszú távú munkája van, akkor ott bizony bele kell számolni azt, hogy mondjuk a tizedik hónap végén nem annyit fog hozni az a projekt, mint az első hónap végén. Sajnos a munkaerőpiac deficitje nem a munkaadók malmára hajtja a vizet. Amikor a munkavállalók szabadon fölállnak és találnak maguknak másik munkahelyet, akkor a bértárgyalások is sokkal nehezebbek. Úgyhogy a vállalkozások próbálják megbecsülni a munkavállalóikat, és készüljenek arra, hogy változtatni kell az árazáson.
Anderson Group: Elindulnak a külföldi megrendelők felé
– Szerintem nagy gondot jelent a kisebb vállalkozások számára a minden évben 10% feletti kötelező garantált bérminimum-emelés – mondja Teszárik Zoltán, az Anderson Group Kft. ügyvezetője. – A mi vállalkozásunknál a költségek több mint 80%-át a bérköltség teszi ki, ha ezt minden évben 12–15%-kal megemelik, nem tudjuk ilyen mértékben hatékonyságnöveléssel kompenzálni. Az inflációkövetés pedig egy ezen felüli költség lesz még. Véleményem szerint komoly inflációt fog generálni ez a folyamat, minden cég áremelésre kényszerül, de egyelőre nem látható, hogy ez meddig tartható. Már úgy kapunk szerződéseket a beszállítóinktól, hogy minden év február elsején a garantált bérminimum emelkedésével növekszik az igénybe vett szolgáltatás díja. Tehát a cégek már nem az inflációhoz kötik az indexálást.
Azzal egyetértek, hogy emelni kell a béreket, de úgy gondolom, hogy az államnak kompenzálnia kellene az emeléshez kapcsolódó járulékok mértékével, így a vállalkozások számára sem lenne akkora a teher. Vállalkozótársaimmal beszélgetve többektől hallottam, hogy – főleg az idősebb cégtulajdonosok hangoztatták – lehúzzák a rolót, nyugdíjba mennek, mert nem tudják miből kitermelni a többletterhet.
– Önök milyen megoldásban gondolkodnak, mivel tudnak talpon maradni?
– Ahol lehet, emeljük a díjainkat, illetve külföldi piacra szeretnénk menni. Elkezdtük felmérni a lehetőségeinket, mert ott más árakkal lehet dolgozni, de ha mindenki így gondolkodik, akkor ki fog Magyarországra szolgáltatni? Emellett nyomon követjük a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket, és ahol lehet, kiváltjuk vele az élő munkaerőt. Épp ma is teszteltünk egy ilyen szoftvert. De bizonyos dolgokat nem lehet a végtelenségig automatizálni. Sajnos a kkv-k forráshiányosak, sok magyar kkv tulajdonosa nem tud évekre előre belerakni a vállalkozásába 100–200 millió forintot pluszban, hogy majd öt év múlva esetleg megtérül egy része. Jelen pillanatban pályázatok sincsenek, de amik esetleg elérhetők, azokon nem érdemes indulni, mert olyan feltételeket szabnak, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen teljesíthetők a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben. Azt látom, hogy a magyar kkv-k számára igen nehezen indul a 2025-ös év.
MM-Catering: A minimálbér-emelés közvetve mindenkire hat
– Vállalkozásunkban nem jellemző a minimálbéren való foglalkoztatás, kollégáink fizetése meghaladja a minimálbért és a garantált bérminimumot is. Az emelés azonban egy olyan folyamat, amely minden vállalkozásra hat. Nekünk például ennek hatására emelnünk kell a béreket, hogy a minimálbér és a kollégáink fizetése közötti különbség továbbra is megmaradjon. A kisebb cégek a szolgáltatásaik árának megemelésével reagálhatnak majd az intézkedésre, és ez rendkívül rossz hatással lesz saját magukra és a gazdaságra is. Ők már most is nagyon nehéz helyzetben vannak a szűk kereslet miatt, és ha tovább emelik az árukat, még inkább szorulni fog a saját nyakuk körül a hurok. Persze dönthetnek az elbocsátás mellett is, vagy esetleg lenyelik a bérnövekményt, ezzel a jövedelmezőségük csökken. Úgyhogy ez egy rendkívül nehéz szituáció lesz, bár még nem látjuk az emelés pontos mértékét. Jelenleg az az információ kering, hogy 4-5%-os reálbérnövekedést szeretnének elérni, amit én úgy értelmezek, hogy ez a 4-5%-os infláción felül valósulna meg, így a vállalkozások számára ez egy 8–10%-os bérnövekedést fog jelenteni, ami szerintem egy elég tetemes összeg – vélekedik a cukrászdákat, bisztrót és kiskereskedelmi áruházat működtető MM-Catering Kft. ügyvezetője, Miszler Miklós.
– Hogyan hat az önök vállalkozásának működésére az, ha mások a minimálbér-emelés miatt magasabb árakon értékesítenek?
– Ezzel egy nagyon nehéz helyzet áll majd elő, mert a piac jelenleg nem tűri el az áremelést, mégis muszáj megtenni. Most is látom, hogy több alapanyag tekintetében is jelentősen nőttek az árak, amely folyamat részben a világpiaci események hatására is alakul. Például nálunk a cukrászatban számottevően drágult a csokoládé ára, de ugyanez mondható el a tejtermékekről, a vajról, a tejről, a túróról. Ez a mi működésünkre is érezhető hatást gyakorol.
Évekkel ezelőtt a több lábon állás stratégiája mellett határoztuk el magunkat, a vendéglátásban és a kereskedelemben is több egységet üzemeltetünk. Az elmúlt 10 évben többszörösére növekedtünk létszámban, árbevételben stb., és ez nyilván nagyobb mozgásteret ad számunkra. Viszont rengeteg kisvállalkozó működik két-három fővel, akik nem feltétlenül tudnak vagy akarnak ilyen jellegű fejlesztéseket megvalósítani, hanem csak egyszerűen életben akarnak maradni, és tisztességgel ellátni a napi szintű tevékenységüket. Sajnos az intézkedések sok esetben a kisvállalkozások ellen hatnak, ezáltal egyre nehezebb és rosszabb helyzetbe kerülnek. Ezért zárnak be a kisebb üzletek, mert nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal. Egy nagyobb vállalkozás könnyebben képes kezelni egy a minimálbér-emeléshez köthető szituációt is.
MATRO Kft.: Az automatizálás és az átszervezés lehet a megoldás
– Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a munkabéreket fel kell zárkóztatni a nyugati bérszínvonalhoz, azonban azt gondoljuk, hogy ehhez nagyon óvatosan kell viszonyulni egy olyan időszakban, mint a jelenlegi, ami dekonjunktúrába hajlik. A jövő évi minimálbér-emelés ugyanis a cégeknél igen jelentős problémát okoz, mert veszítenek a versenyképességükből. Nyilvánvalóan ez elsősorban az alacsonyabb hozzáadott értékű termelésekre igaz, azonban a magyar gazdaság gerincét még a jelenben ez adja – fogalmazza meg a forgácsolással előállított alkatrészek és szerszámgépekhez szerszámbefogó egységek, gépalkatrészek gyártásával foglalkozó MATRO Kft. gazdasági vezetője, Nagy Attila Kornél.
– Miként érinti ez a változás az önök vállalkozását?
– Az olyan versenyző piacokon, mint például az autóipari beszállítói piac, amelyen a MATRO is jelen van, kiélezett verseny zajlik, folyamatos az igény az árcsökkentésre. Nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk érvényesíteni a vevőink felé a költségemelkedést. Drasztikusan nőnek a bérköltségek, ami egy ilyen cégnél, mint amilyen a miénk, ahol sok élő munkát igényel a gyártás, a kiadások legjelentősebb részét teszik ki. Azt gondolom, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű termeléseknél a vevők átgondolják, hogy olyan országból szerezzenek be ilyen termékeket, ahol a miénknél még alacsonyabb a bérszínvonal, és ahol még kisebbre tudják szorítani az árakat. Ha marad a jelenlegi tendencia, az előbb-utóbb ahhoz vezethet, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű termelést, gyártást végzők vagy csődbe mennek vagy átalakulnak, esetleg olyan szintű automatizálásba kezdenek – ami persze tőkeigényes, de –, amivel meg tudják spórolni a létszámnövekedéssel párhuzamos folyamatos bérnövekedést.
Igyekszünk minden kihívásnak megfelelni, rengeteg új projektet elnyerni, hogy azt a mértékű visszaesést, amit magunk körül tapasztalunk az autóipari beszállítóknál – ez esetenként akár 30–40%-os is lehet –, el tudjuk kerülni. Ha ezt nem tudjuk megtenni, az jelentős problémát jelentene, mert a 10–12%-os minimálbér-emelés nemcsak az alacsonyabb bérszinteken dolgozókra hat, hanem végig kell mennie – ha nem is ekkora mértékben – a bértáblán is.
– Mivel reagálnak a jövő évi minimálbér-emelésre? Egyáltalán meg tudják-e osztani másokkal az aggályaikat, az esetleges megoldásaikat?
– Természetesen látjuk, hogy ez egy olyan gazdasági folyamat, amivel valamilyen szinten számolni kell, és kalkuláltunk is vele. A MATRO igyekszik minél nagyobb lépést tenni az automatizálás irányába, amely eredményeként növekszik a hatékonyságunk, a termelékenyebb gépekkel kordában tudjuk tartani a bérköltség-emelkedést és a létszámot. Továbbra is azt gondoljuk, hogy sajnos a cégek nagyon úgy tűnik, hogy magukra maradtak ebben a kérdésben. Ha kitekintünk Németországba, ott azt látjuk a partnereinknél, hogy ugyan most nincs Covid, de egy gazdasági visszaesés esetén az állam támogatja a béreket. Ez a magyar gazdaság történetében egyszer fordult elő: a Covid idején. Pedig az ilyen megoldások átmenetileg segíthetnek az amúgy rövid időre bajba jutott, nem strukturális problémákkal küszködő cégeknek.
– A MATRO jobbára nem Magyarországon értékesít, ez hogyan hat erre a helyzetre?
– Gyakorlatilag 95–98%-ban direkt exportra vagy reexportra dolgozunk, tehát beszállítjuk valahová a termékeinket, és máris megy külföldre. Sajnos ha nem tudjuk érvényesíteni a vevőink felé ezt az áremelkedést, márpedig nagyon valószínű, hogy nem fogjuk tudni, akkor eltűnik a jövedelmezőségünk, elkezdünk veszteséget termelni, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezért két dologban látjuk saját magunk szempontjából a megoldást: felgyorsítjuk és tovább folytatjuk az automatizálási projekteket, valamint átszervezésekkel próbálunk a jelenleginél még hatékonyabban dolgozni, hogy az adott teljesítményt kisebb létszámmal is el tudjuk érni. Ez nem jelent feltétlenül létszámleépítést, inkább azt, hogy ha sikerül új projekteket elnyerni, akkor azt ugyanakkora állománnyal képesek leszünk ellátni, mint korábban a kisebb volument.
Kis Tünde