2050-re Európában minden vállalkozásnak karbonsemlegesnek kell lennie. Ez a dátum még túl messze van – lehet erre a felvetésre a válasz, azonban egyre több vállalkozás már most hátrányba kerülhet egy-egy (külföldi) megbízás elnyerésekor, mivel a megrendelők az alacsony károsanyag-kibocsátású cégeket részesítik előnyben. De mit tehet egy baranyai vállalkozás a károsanyag-kibocsátásának csökkentéséért, mit jelent számára a fenntarthatóság, miként igazodhat el a rá vonatkozó hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási, humánökológiai kérdésekben, hogyan tudja átvinni ezeket a cégen belüli szervezet szintjére, az emberek szemléletébe? Többek között ezekben a témakörökben segít tájékozódni a novemberben alakult Kamarai Fenntarthatósági Klub (KFK), amely a jövőben kéthavonta tart klubülést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. A klub mindenki számára nyitott, szakmai előadásokkal, jó gyakorlatok bemutatásával, céglátogatásokkal, a hasznos információk megosztásával kívánja támogatni a vállalkozásokat. A klub elnökét, dr. Dittrich Ernőt, a PTE MIK Környezetmérnök Tanszékének oktatóját, kutatót, vezető tervezőt, műszaki szakértőt a KFK küldetéséről kérdeztük.
– A klub egyik legfontosabb küldetése, hogy olyan témákkal foglalkozzon, ami sokakat érint, és nem feltétlenül akar a szigorú klisékhez ragaszkodni. Terveink szerint minden klubülésen fölvetünk egy témát, ami aktuálisan a legjobban érinti a cégeket, a klub tagjait, és ezután a megoldásokra fókuszálunk. Azok a cégek, amelyeknek már adott témával kapcsolatban vannak pozitív tapasztalatai, meg tudják osztani azokat, akár előadást is tarthatnak, vagy a klubtagok között található szakemberek felkészülnek egy-egy speciális területhez kapcsolódó információkból és azokat megosztják. Annak a lehetősége is fennáll, hogy ha közülünk senki sem ért az adott területhez, akkor külső szakértőt hívunk. A lényeg, hogy előrevivő legyen a klubban való találkozás.
– Gyakorló szakemberként miként tapasztalja, milyen a cégek tájékozottsága a fenntarthatósággal kapcsolatban? És milyen attitűddel közelítenek a témához: fölösleges plusz tehernek élik meg vagy pedig látják benne a perspektívát, a saját hasznukat?
– Egyelőre abszolút nyűgnek tekintik ezt a területet, és nem is nagyon foglalkoztatja őket. Sajnos ez az egész társadalomra jellemző, így a kkv-k tulajdonképpen jól leképezik a társadalmi helyzetet. Hiába van tisztában a lakosság több mint 90%-a, hogy a klímaváltozás tény, azt az emberiség okozza, és jelenleg ez az emberiség legnagyobb problémája, mégis csupán a társadalom 1–2%-a tesz érte a mindennapjaiban és él ezen elvek szerint. Ugyanez az arány jellemző a cégekre is, fölösleges teherként élik meg, és mindössze szintén a vállalatok 1–2%-a aktív ezen a téren, ők azonban kimagaslóan. Utóbbiak két típusát tudom megkülönböztetni: egyrészt a nemzetközi, főként nyugat-európai tulajdonban lévő anyacéggel rendelkezőket, mert ott az ESG (az Environmental – környezeti, Social – társadalmi és Governance – vállalatirányítási aspektusokat taglaló jelentést a szervezet teszi közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról) és a karbonsemlegesítés kérdése már magas szinten van, ezért azzal kapcsolatban a magyar leányvállalatot is kötelezik a jelentésük összeállítására. És amikor már a magyar leányvállalat teljesíti az elvárásokat, maga is belátja azok fontosságát. A másik típusú cég, amelyek ezen a területen üzletileg érdekeltek, az ESG-tanácsadók, a környezetvédelmi szakcégek, számukra amellett, hogy azonosulnak a gondolatisággal, üzleti érdek is, hogy minél több cég elköteleződjön a fenntarthatóság mellett.
A klubnak az is feladata, hogy ezen az arányon változtasson, hogy jó gyakorlatokat, pozitív példákat mutassunk az embereknek, a világnak, a cégeknek, és ez a szemlélet úgy is tud működni, hogy közben a nyereségesség is megmarad. És akkor lehet, hogy egyre több cég, szervezet, illetve egyén döbben rá, hogy ez nemcsak hogy fontos ügy, de mindannyiunk önérdeke is – így állítható párhuzamba a fenntarthatóság és az önérdek is. Ezt igyekszem elültetni az emberekben és a cégekben is, azonban roppant nehéz, mert alapvető gondolkodási mechanizmusok szintjén kell változni, ami pedig senkinek sem könnyű. A klubban fontos szerepet kap a tudatformálás.
– Mi az a legfőbb indok, ami miatt a cégeknek érdemes a fenntarthatósággal foglalkozniuk?
– A házamat, bár nem vállalkozás, de ökotudatosra fejlesztettem az elmúlt években. Az összes havi rezsiköltségem kevesebb, mint az internetdíjam, pedig az általánosnál nagyobb alapterületű házban élünk. Mindig azt tanítottam az egyetemen is, és ezt mondanám a vállalkozásoknak is, hogy a megtérüléseket nem a jelenlegi, hanem a jövőbeni árakon kell nézni. Amikor tíz vagy öt éve kiszámolták például a napelem megtérülési árát, viszonylag magas szám jött ki. Akkor azt mondták, hogy milyen lassan térül meg a bekerülési ára, ezért nem is vágtak bele a beruházásba. A mostani energiaárak szintjén jó esetben akár 2 év alatt is megtérülhet a napelem. Csak most már nem veszik be szaldóba a megtermelt áramot a hálózatfenntartók, mert a nagy igény miatt nem tudják kezelni.
Korábban azt is elmondtam, hogy az energiaárak exponenciálisan fognak nőni, azonban senki nem hallgatott rám, mindenki a jelen értéken számolta a megtérülést. Azt el kell fogadni, hogy a klímaváltozás és a környezeti tényezők zsugorodása miatt egyszerűen minden, amit a környezetünkből veszünk el, exponenciálisan fog drágulni a következő 10 évben. Ezért ami ma kicsit megtérülő, az holnap közepesen, négy év múlva meg extrán megtérülő lesz. A megtérülési idők egyre rövidebbé válnak, és aki későn ébred, az lemarad. Az önérdek abban rejlik, hogy végre gondolkodjunk stratégiailag előre, és higgyük el, hogy meg fogja érni. Nézzünk előre, mert nagyon nehéz idők jönnek, de attól még működniük kell a vállalkozásoknak. Aki most nem fektet be a jövőbe, az elveszett.
Már ma is több vállalkozás került abba a váratlan helyzetbe, hogy a külföldi megrendelője azonnal kérte az általa gyártott termék teljes karbonlábnyom-számítását, tehát hogy egy darab előállítása fajlagosan mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár. Mivel nem tudta megmondani, a megrendelő reakciója az volt, hogy akkor 2025. január 1-től nem szállíthat neki. Ezért is fontos kezelni ezt a helyzetet. Ugyan jelenleg magyar jogszabály még nem kötelezi a vállalkozásokat a karbonlábnyomuk meghatározására, azonban a nyugat-európai cégek – mivel náluk van ilyen jogszabály – elvárják az összes beszállítójuktól. Tehát aki Nyugatra akar termelni, nyugati piacra akar vagy betörni vagy bent maradni, az ma már nem kerülheti el ezt a szemléletet. De mindez azzal is fokozható, hogy ha magas az adott termék szén-dioxid-egyenértéke, akkor meg azért veszti el a piacát, mert a török vagy a lengyel beszállító kétharmad olyan nagy szénlábnyommal tudja beszállítani ugyanazt a terméket, ezért őt választják, még akkor is, ha 10%-kal drágább. Tehát azok a cégek, amelyek most előregondolkodva pénzt áldoznak a karbonsemlegesítésre, nagyon sok konkurenciát ki tudnak ütni. Az, hogy fajlagosan a legkisebb szénlábnyommal állít elő egy terméket, azzal most be lehet törni Nyugat-Európába, és óriási piacot lehet szerezni.
– A Hidroconsulting Kft. vezetőjeként hogyan tudná megfogalmazni, hogy a vízzel kapcsolatban miként jelenik meg a fenntarthatóság, mire érdemes figyelniük a vállalkozásoknak?
– A klímaváltozás hatására az egész bolygó egyre szárazabbá válik, ez a tendencia Magyarországra is jellemző. Az őszi-téli periódusokban ugyan hasonló mennyiségű csapadék lesz, mint amennyi mostanában van, a nyári periódusokban azonban drasztikusan lecsökken majd. A jövőben megnő az aszályos periódusok száma, ami egy óriási ökológiai válságot jelent a magyar ökoszisztémában, és ez kihat a mezőgazdasági termelésre, az élő környezetre, akár a parkosításunkra is. Emiatt az egész vízgazdálkodásunkat át kell gondolni, méghozzá úgy, hogy a jelenlegi vízpocsékoló gazdálkodás helyett a víz újrahasznosítása, illetve a víz helyben tartása legyen a fő cél. Azt igyekszünk átadni az embereknek, a cégeknek tervezéssel, szolgáltatással, termékkel, hogy ezt az új szemléletet miként tudják a saját területükön a leghatékonyabban megvalósítani. A másik, amivel jelenleg is foglalkozom, az az, hogy a világ villamosenergia-fogyasztásának negyven százalékáért a szivattyúk felelnek, Magyarországon pedig rengeteg a rossz energiahatékonyságú szivattyú, amiket ajánlott lenne korszerűbbekre cserélni. A nagyobb energiahatékonyságú szivattyúk ára a villamosenergia-különbözetből kettő–négy év alatt megtérül, és nemcsak a villanyszámla egy része marad a zsebben, de a szén-dioxid kvótában is 20-30%-os megtakarítás érhető el, így közvetlenül csökkenthető a karbonlábnyom. Ezt a fajta előregondolkodást is szeretnénk meghonosítani a Kamarai Fenntarthatósági Klubban, ahová várjuk a baranyai vállalkozások képviselőit.
Z Elektronika Kft.: Amit tudunk, tegyük meg a környezetünkért
Egy termelőcég életében számos, a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal összefüggő kérdésre kell megoldást találni, amihez az esetek többségében nincs külső segítség. Ezért is tartja kiváló ötletnek a Kamarai Fenntarthatósági Klub létrejöttét a teljes körű elektronikai tervezéssel, fejlesztéssel, gyártással, sorozatgyártással foglalkozó pécsi Z Elektronika Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Dallos László, aki az első találkozón is részt vett.
– Alapvetően belső indíttatásból jön, hogy foglalkozzam a fenntarthatósággal, mivel számomra ez nagyon fontos terület. Azt vallom, hogy amit tudunk, tegyük meg a környezetünkért. Alapvetően maga az életvitelünk is jelentős energiafaló, sok hulladékot termelünk, ezért jó lenne, ha minél kisebb lábnyomot hagynánk magunk után. Egy cég felelős tulajdonosaként, vezetőjeként is roppant fontos számomra a környezetvédelem, a kollégákkal való korrekt bánásmód és a cég működésének a transzparenciája. Ezek az értékek összecsengenek ennek a klubnak a törekvéseivel, bízom benne, hogy újabb ötleteket kaphatok és kapcsolatokat építhetek e témával kapcsolatban. Nagyon örülök, hogy részt vettem az első klubülésen, amelyen tanácsadók és többféle kategóriájú, kis és nagyobb cégek képviselői is jelen voltak. Akadt, aki már tapasztalatokkal rendelkezik az ESG-vel kapcsolatban, ami számunkra egy újabb kihívást jelent majd a jövőben. Ennek a jelentésnek az elkészítése egy olyan tükör lesz számunkra, amelyben megláthatjuk, hogy mit is teszünk a működésünkért, a környezetért, a fenntarthatóságért. Érdekes volt az első klubesemény, tervezem, hogy aktív részese leszek ennek a közösségnek.
– Jelenleg milyen feladatok, kihívások vannak a Z Elektronika Kft. előtt a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel kapcsolatban?
– Azt gondolom, hogy ebben a témakörben mindig van feladat, még ha kis lépésekben is tudunk haladni. Biztosan találunk újabb lehetőségeket, amelyekkel például az anyagok újrafelhasználását segíthetjük. Az ESG egyre hangsúlyosabban megjelenik a vállalatok életében, még ha jelenleg hazánkban törvényileg nem is vonatkozik ránk ilyen előírás. A partnereink részéről azonban biztosan fel fog merülni igényként, hogy mi is számot tudjunk adni a környezettudatosságunk szintjéről. Az a célunk, hogy amennyire lehet, ezt az aspektust is behúzzuk a cég életébe, és ha nem is dokumentálva, de eszerint éljünk, és idővel ezt is vezessük majd be.
– A külföldi munkák elnyerésénél már lehet jelentősége a környezettudatos működésnek. A partnereik részéről találkoztak ilyen elvárással?
– Nem, egyelőre még nem fogalmaztak meg velünk szemben ilyen elvárást, azonban számítunk rá, hogy akár a közeljövőben is kaphatunk ilyen jellegű kérdéseket.
– Milyen kérdésekre szeretne választ kapni a KFK által, mire kíváncsi?
– Ugyan még nem tudtam feltenni, de majd a következő alkalommal megfogalmazom a többiek felé a kérdést az anyagok újrahasznosításával kapcsolatban. Biztosan más vállalkozásoknál is dolgoznak olyan csomagolóanyagokkal, amelyekből hulladék keletkezik, azonban jelenleg nincs lehetőség az újrahasznosításukra. Ebben szeretnék majd partnert találni, esetleg a klubtagságon keresztül eljutni olyan céghez, intézményhez, tanácsadóhoz, akinek vannak ötletei, megoldásai erre vonatkozóan. Biztosan nem vagyunk egyedül ezzel a feladattal, a nagyobb termelővállalatoknál jelentős mennyiségben képződik olyan csomagolóanyag-hulladék, amelynek gondoskodni kell az elhelyezéséről. Ha mi erre találunk jó megoldást, akkor az adaptálható lehet más cégekre is.
– A magyar cégek többsége jelenleg egyfajta teherként éli meg azt, hogy a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra is figyeljen. Önnek mi a tapasztalata ezen a téren?
– Sajnos igen sok mindent „kényszerítenek” ránk a hatóságok, nem egyszer én sem értek velük egyet. A Z Elektronikánál már elértük azt a méretbeli nagyságot, hogy külön személyeket tudunk dedikálni a környezetvédelmi, fenntarthatósági kérdésekre, és első számú vezetőként nem nekem kell foglalkoznom ezzel. De azoknál a vállalkozásoknál, ahol erre nincs munkatárs, ezek a feladatok plusz teherként rakódnak a vezetőre. Bár hozzáteszem, hogy a hulladékkezeléssel nem csak amiatt kellene foglalkozniuk a cégeknek, mert jogszabályok kötelezik rá őket, ennek sokkal inkább belső indíttatásból kellene jönnie. Igaz, az is tény, hogy Magyarországon nagyon nehéz a rengeteg szabályozónak megfelelni, és a vállalkozások sokszor nem látják, hogy ezeknek milyen pozitív hatásuk lehet rájuk.
Fenntarthatósági jógyakorlatok Baranyában – Beyond Zero kerekasztal beszélgetés
A Design Pécs programsorozat és a CURIOST projekt fenntarthatósági figyelemfelkeltő kampányának részeként került sor a „Beyond Zero” című egyedülálló dokumentumfilm vetítésére az Apolló moziban.
A vetítés bevezetőjében a Sustainova globális üzleti fenntarthatósági platform társalapítója és vezérigazgatója Tomas Svoboda köszöntötte a résztvevő kkv vezetőket és diákokat. Kiemelte, hogy mekkora hatást gyakorolhat akár egy ember is a környezetre. Bemutatta a filmben is megjelenő “The ecology of commerce” című könyvet, mely elindította Ray Andersont, az Interface alapító elnökét a fenntarthatóság felé vezető útján, amiről a film szól.
Cserna Klára, ProInterier Kft. (a filmben szereplő Interface szőnyegek kizárólagos magyar forgalmazója), kereskedelmi igazgatójától a beszélgetés elején megtudtuk, hogy az Interface szőnyegek vevői az intézményi beruházók köréből kerülnek ki: leggyakrabban irodaház építések, felújítások alkalmával keresik ezt a magas minőségű termékcsaládot. A környezetbarát módon előállított termékek iránt a leendő bérlők részéről merül fel általában az igény. Az a tény, hogy a terméket fenntartható módon gyártják, versenyelőnyt jelent, mivel az építési beruházások műszaki dokumentációjában már szempontként szerepel ez az elvárás, így a környezetterhelő módon gyártott szőnyegekkel nem is felelnek meg a műszaki feltételeknek.
Turbéki Judit, Holcim Magyarország Kft., kommunikációs igazgatója bemutatta, hogy a királyegyházi cementgyárában a technológia környezeti lábnyomának csökkentése érdekében már évek óta használnak települési szilárd hulladékból származtatott fűtőanyagot, ill. az építés és bontási hulladékot, mint másodlagos nyersanyagot tudják hozzákeverni a bányászott alapanyaghoz. Ez meglehetősen drága, kiegészítő beruházásokat feltételez a gyáregységben, ugyanakkor csökkenti a tüzelő- és alapanyag beszerzés költségét mindamellett, hogy környezeti és társadalmi hasznot is hoz. A Királyegyházi Cementgyár célkitűzése az, hogy 2040-re elérjek a nettó karbonsemleges működést. A környezettudatos szemlélet kialakítása egyaránt fontos a cementgyárnak mind a saját munkavállalóik, mind a környéken élők és a beszállítóik esetében. Mindegyik célcsoport számára szerveznek rendszeres szakmai előadásokat, konferenciákat, szemétszedési és faültetési akciókat.
Az EON Hungáriát a lakosság leggyakrabban a villamos hálózat üzemeltetőjeként azonosítja. Ebben a minőségében a lakossági és ipari, megújuló alapú energiatermelő erőművek hálózatra kapcsolásával támogatja a fenntarthatóságot, de emellett saját megújuló alapú energiatermelő egységekkel is bír a társaság. Azon túl, hogy energetikai tanácsadást és e-flotta kezelést biztosít cégeknek és önkormányzatoknak, az EON Hungária zöld tanúsítvánnyal rendelkező villamos energia beszerzésével és tovább értékesítésével segíti a vevőit karbonsemlegességi céljaik elérésében. A németországi anyavállalat három stratégiai irányt jelölt ki a cégcsoport egészére; ezek a növekedés, a fenntarthatóság és a digitalizáció, melyek egymással szorosan összefüggenek, fejtette ki Pethő Gergely üzemirányítási és távközlési vezető.
A Pécsi Tudományegyetem negyedik éve az ország legzöldebb egyeteme, mely egy nemzetközi, közel ezer pályázó egyetem között felállított rangsorból derül ki. Dr. Pánovics Attila, PTE Zöld Egyetem Program képviseletében elmondta, hogy a napelemes rendszerek, a víz- és energiafelhasználás észszerűsítése, a zöldfelületek nagy aránya adják a pályázatban az infrastrukturális alapot. Ezt egészíti ki a fenntarthatósági témák megjelenése az oktatásban, kutatásban és a hallgatók bevonásában is. A jó helyezés megtartásához minden évben fejlődni kell, ezért is fontos egy ún. energiaközösség létrehozása, melyben a számos nagyfogyasztóval bíró PTE is részt vesz, illetve a több ezernyi dolgozó és a kb. húszezer hallgató szemléletformálása, motiválása a lehetőségek kihasználására, amihez a korábbiaknál hatékonyabb kommunikációs módszerek alkalmazására lesz szükség.
A Beyond Zero azt jelenti, hogy még a klímasemlegességnél, vagy karbonsemlegességnél is tovább megy az amerikai székhelyű szőnyeggyártó cég: nem csak a negatív hatások minimalizálása a cél, hanem arra törekszik, hogy bármennyit is vesznek el a környezettől (pl. víz, nyersanyag, energiahordozó formában), annál is többet adjanak vissza neki, hogy összességében pozitív nyomot hagyjon, „karbonnegatív” legyen a működése.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a vezetői példamutatásnak kritikus jelentősége van. Ennek hiányában a fentről jövő direktíva csak egy teljesítménycélként fog létezni, de nem lesznek elkötelezettek a dolgozók. Észszerű az a hozzáállás, hogy amit elkövettünk az elmúlt évtizedekben – évszázadokban, azt nem lehet egy nap alatt helyre hozni.
Köszönjük Vér Csabának (PTE MIK) a beszélgetés moderálását és a beszámoló elkészítését
További információ a projektről: https://pbkik.hu/portfolio/curiost/