Összefogás, az üzleti közösség tagjai közötti erős kapcsolat, a lehetőségek keresése és kihasználása – többek között ezek lesznek az idei év legfontosabb feladatai a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában működő bizottságok számára. Évindító cikkünkben arra kértük a bizottsági elnököket, hogy összegezzék, milyen fontosabb folyamatok zajlanak a gazdaságban az általuk elnökölt bizottsághoz kapcsolódó területen, illetve milyen tervekkel, célokkal indulnak neki 2025-nek. Ugyanígy az előttünk álló feladatok összegzését olvashatjuk a kamara elnökétől és főtitkárától.
2025 kulcsszava a megújulás
Dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Meglehetősen régóta foglalkozom cikkekben, interjúkban a világgazdasági folyamatokkal, azok európai és országos, valamint lokális és konkrét vállalkozásra lebontott hatásaival. Nem könnyű eligazodni e felgyorsuló folyamatok kölcsönhatásaiban. Látható, hogy a különböző globális, uniós és hazai hatalmi pontok és a vállalkozások is eltérő válaszokat adnak világunk elképesztő ütemű változására. Vannak, akik védekező pozícióharcot vívnak, ráadásul a dicső múlt önhitt talapzatáról. Vannak, akik keresik a válaszokat. De akadnak olyanok is, akik egyre dinamikusabban alkalmazkodnak a változásokhoz, új utakra lépnek.
A legfontosabb világszintű kihívásunk a Nyugat dominanciájának erodálása. Eddig a világgazdaság jó részét ellenőrizte, technikai, pénzügyi, politikai és hadi potenciáljára támaszkodva irányította a folyamatokat, gyarapította bevételeit és vagyonát. A globális Kelet és a globális Dél gyorsuló felemelkedése, világgazdasági, technológiai, politikai és hadi súlyának hihetetlen ütemű növekedése úgy tűnik, mindeddig hatékony válasz nélkül maradt részünkről.
Az Unióban nem a versenyképességünk, a K+F, az innováció, a tudásgazdaság fejlesztésével, a bürokrácia leépítésével, erőteljes piacszervezéssel, hanem ideológiai indíttatású belharcokkal, a bürokrácia esztelen növelésével, a gazdaság terheinek emelésével, társadalom-átalakító politikai projektekkel foglalja el magát a Nyugat. De az időnk egyre fogy. Ez persze némi pánikot okoz Európa vezetésében, és pótcselekvésként versenykorlátozó, „piacvédelmi”, valamint értékláncromboló intézkedéseket vezetnek be, gazdasági világháborút kezdeményeztek a világ mind erősödő feltörekvő hatalmai felé, egyre gyengülő helyzetünkben. Ez vesztes „stratégia”.
Itthon is még csak tanuljuk az új kihívásokra adható válaszokat, gyakran becsüljük alá azok mértékét és hatásait, értékeljük túl a saját képességeinket. A vállalkozásméret a válaszok kidolgozásában is meghatározó. A kkv-k döntő többsége a megszokott módon a külső kihívásokra külső segítséget igényel, jóval kevésbé akar a saját tudására és energiáira támaszkodni. Természetesen a kkv-szektor nem tudja a plusz költségeit, a bérek, az energia- és a nyersanyagköltségek drasztikus növekedését a beszállítóira és a társadalomra hárítani, mint a globális cégek. Tehát mindig is elkél a külső segítség. De az önmagában nem segít a fejlődésben. Ebben a környezetben igencsak felértékelődnek azok a vállalkozói szervezetek, klaszterek, szövetségek, kamarák, amelyek kereteiben egymás versenyképességét segíthetik a kisvállalkozások.
De a vállalkozókból álló szervezeteknek is meg kell újulniuk, az eddigieknél sokkal hatékonyabb, innovatívabb segítséget kell biztosítaniuk e szektornak. A baranyai kamarát mindig is az egyik leginnovatívabb szervezetnek tartották a kamarai rendszerben. Számos új szolgáltatás bevezetése, a feladatokhoz és kihívásokhoz igazított testületi és munkaszervezeti rendszer, vállalatirányítási rendszer alkalmazása, transzparens projektgazdálkodás, a szolgáltatási és uniós pályázati bevételek arányának kiemelkedő volta, az önkéntes tagdíjbevételek országosan dobogós nagysága váltotta ki ezt az elismerést.
A kamara hosszú életében többször kellett megújulnia, így a dualizmus gazdasági pezsgése kapcsán 1870-ben tartott egyetemes gyűlésükön, de 1990-ben és 2000-ben is ez történt. Most is hatalmas kihívások elé néznek az európai és a magyar vállalkozások, amelyek leküzdésében a kamarának nagy felelőssége van. Ezért az új országos vezetés a vállalkozást, a vállalkozót akarja a működés középpontjába állítani, és a versenyképességét segíteni mind a nemzetközi, mind a kormányzati, mind a helyi önkormányzati kapcsolatrendszerében és gazdasági színtéren.
Helyben Baranya és a régió nem túl rózsás, periférikus gazdasági helyzete az országos átlagnál messze nagyobb munkát igényel a különböző testületeinkben dolgozó több mint 200 megválasztott vállalkozótól. Most ehhez társul az országos kamara megújításának feladata. Persze egy jobban működő MKIK komolyan segíti a vármegyei kamarák hatékonyságát is.
Az egymással szolidáris és kooperációra nyitott üzleti közösség az egyik legfontosabb érték
Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára
Nem tévesztjük szem elől a közös célunkat. Baranya vármegye és a térség gazdaságának fejlődése a tét. Az október végi országos kamarai választás, az új elnök személye és meghirdetett reformprogramjai stratégiai céljaink elérését segíthetik, támogatják.
A helyben működő vállalkozások és kamaránk is még sokszor szembesül a partnerség hiányával; a különböző ígéretek évtizedes késéssel sokszor csak részben teljesülnek. A mérvadó nagy entitások egyre gyakrabban, de még nem elegendő mértékben keresik a kooperációs lehetőségeket, a térség egészét érintő ügyek mentén az összefogást. Ezeket az alkalmakat kell megragadnunk, hogy a közös célok mentén a különböző kompetenciákra építve közös aktivitásokat indítsunk és menedzseljünk.
A gazdasági szektor az azonosított problémák ellenére példamutató munkát végez. A vállalkozások fejlesztő tevékenysége, beruházásaik, a munkahelyek biztosítása, a befizetett adók többszörös multiplikátor hatásúak. Minden a gazdaságon múlik, az újraelosztási rendszer fenntartása is. Ennek a kulcsszerepnek a felismerése néhány partnerintézmény vezetője számára ma már relevancia.
A helyi vállalkozások mind kulcsszereplői a térség (lassú, de legalább megindult) fejlődésének.
A gazdaság, az egymással szolidáris és kooperációra nyitott üzleti közösség az egyik legfontosabb érték. Klasztereink, vállalkozói közösségeink, kamarai testületeink és bizottságaink, a szakmai klubok mind az értékek mentén történő közös munka és az abból kialakuló együttműködések „terepe”. A kollégáimtól feladataik mellett két ügy képviseletét kérem: egyrészt minden vállalkozást segítsék kihívásaiban és problémái megoldásában, kiemelten kezeljék a fejlesztési ügyeiket; másrészt támogassák az üzleti közösség együttműködését.
Szinte minden projektünkben (humánerőforrás, iparfejlesztés, innováció, nemzetközi üzleti kapcsolatok, pályaorientáció, perifériafejlesztés) sikerül a fenti két célt beépíteni és a vállalkozások igényeit, valamint érdekeit szolgálni.
Fejlesztéspolitika: Fontos változások jöhetnek ebben az évben
Hoffmann Tamás, a Fejlesztéspolitikai Bizottság elnöke:
Pécs és Baranya gazdaságáról, a jelen helyzetbe vezető folyamatokról és a fejlesztési lehetőségekről nagyon sokat szoktunk értekezni. Az érzés, hogy lassan elérkezünk a fordulóponthoz, minden évben egyre erősebb bennünk. Ezt támasztják alá azok a kormányzati ígéretek, egyeztetések, amik mind azt sugallják, hogy már csak a dél-dunántúli régiónak kell egy löketet adni ahhoz, hogy meginduljon a felzárkózás. Ennek hírnökei az olyan tervek, mint a PTE Science Park, valamint az Universitas Ipari Park Pécs határában. Jó volt látni a légiközlekedés fellendülését, ami, reméljük, idén is ki fog tartani. A beruházásösztönzések mellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk a térség versenyképességének javítására is. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia térhódítása, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság mind olyan témakörök, amikkel helyi szinten is foglalkoznunk kell.
A fenti kihívások köré 2025-ben is szeretnénk tovább építeni azt a jó hangulatú üzleti közösséget, amely immár egyre több tagot számlál. Idén is fontos lesz a tudás és az információ megosztása, amit a környékbeli cégeknél kihelyezett ülésekkel, üzemlátogatással fogunk izgalmassá tenni. Ebben az évben fontos változásokat várok. Remélem, hogy hamarosan véget érnek az értelmetlen és pusztító háborúk és meg tud kezdődni egy olyan érdemi fejlődés, amely pozitív kihatással lesz a mi helyi gazdaságunkra is. Ehhez kívánok mindenkinek sok erőt, kitartást és sikereket az új esztendőben!
Humánerőforrás: A megyében végbemenő fejlesztések a munkaerőpiaci folyamatoknak is kedvez
Kónya Dániel, a Humánerőforrás Bizottság tagja:
– Biztató hírek érkeznek a város és a régió gazdaságát illetően, amit természetesen üdvözítve fogad a HR Bizottság. Egyrészt nem érkezik hír cégektől leépítéséről, illetve bezárásáról sem, ellenben a BAT pécsi gyára 450 fővel tervez bővülni, amely természetesen hatással van a régió gazdaságára és munkaerőpiacára is. Kifejezetten üdvözítő a régió gazdasága szempontjából az UniNext Innovációs program, amit a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kezdeményezett, és amely program a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztéseket kapcsolja össze ipari park fejlesztésével és egy tudományos és innovációs park létrehozásával. Ezenkívül az infrastrukturális fejlesztések sorából a mohácsi Duna-híd megépítését és a hozzá kapcsolódó úthálózat bővítését sem szabad kifelejteni. Ezek mind olyan fejlesztések, amik vélhetően pozitív hatást hoznak Pécs és a régió gazdasági életébe, ezáltal természetesen a munkaerő-piaci folyamatoknak is kedvez.
A 2025-ös bizottsági évnek kettős céllal vágunk neki: egyrészt továbbra is dolgozunk a 2024-ben elkezdett stratégiai pontjainkhoz kapcsolódó akciókon, mivel hiszünk benne, hogy ezek naptári évtől független kezdeményezések. A vállalkozások HR-szemléletének formálása, illetve a munkaerő régióban tartása és régióba vonzása olyan örökzöld témák, amiken folyamatosan érdemes dolgozni.
Nemcsak az említett beruházások, de természetesen a régióban működő vállalatok aktuális helyzetéhez is igazítani kell a programpontjainkat, és épp emiatt örülök annak, hogy a 2024. júniusi újjáalakulása óta a HR Bizottság rendkívül aktív; a régió meghatározó vállalatainak HR-vezetői időt és energiát nem spórolva vetik bele magukat a közös munkába, amit mindenkinek ezúton is köszönök!
Idegenforgalom-fejlesztés: Szinergiák, az aktív turizmus fejlesztése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése
Puch Eszter, Benkő Bianka és Benovics Gábor Idegenforgalom-fejlesztési Bizottság tagjai:
2025-ben Baranya vármegyében új szálláshelyek és hotelek nyílnak, melyek nemcsak turistákat vonzanak, hanem a helyi szolgáltatók számára is növekvő bevételt biztosíthatnak. A régió turizmusának sikeréhez elengedhetetlen a szolgáltatók összefogása, a komplex élmények nyújtása és a progresszív gasztronómia fejlesztése. Az új repülőjáratok lehetőséget adnak a német piacon való láthatóság növelésére. Szükség van térségi turizmusstratégiára és a szakmai oktatásban való aktív részvételre, hogy felkészüljünk a változó piaci környezet kihívásaira.
Az aktív turizmus fejlődése új lehetőségeket és kihívásokat is hoz. A természetjárás iránti kereslet növekedése a szolgáltatók számára fejlesztési lehetőségeket teremt, különösen a MAKETUSZ és VIZITUSZ szervezésében. A régióban elérhető pályázati lehetőségek és az e-bike használatának elterjedése új célcsoportokat, köztük a silver (szépkorú) generációt vonzhatják. A Dráva térség bioszféra-rezervátumként különleges turisztikai potenciált jelent.
A fenntarthatóság kiemelt szerepet kap a baranyai turizmusban. A fenntartható turizmus minősítéseinek bevezetése segíti a szolgáltatókat a versenyképesség növelésében. A helyi és regionális szintű hálózatok fejlesztése, valamint a fenntartható megoldások népszerűsítése fontos a sikeres marketingstratégia kialakításában. A kisebb települések értékeinek bemutatása és egyedi brandek kialakítása hozzájárulhat a régió fenntarthatósági céljainak eléréséhez.
Információtechnológia: A hazai vállalkozások számára sürgető a digitalizáció
Lengvárszky Szabolcs, az Információtechnológiai Bizottság elnöke
Az informatika és digitalizáció gyors fejlődése alapvetően meghatározza a gazdaság versenyképességét. Az EU digitális fejlettségi indexe (DESI) alapján Magyarország a 22. helyen áll, így a hazai vállalkozások számára sürgető a digitalizáció. A legalapvetőbb digitális megoldások – korszerű weboldal, IT-alapú adatkezelés, vállalatirányítási rendszerek és felhőszolgáltatások – ma már elengedhetetlenek a hatékonyság növelése érdekében. A digitalizációt mellőző vállalkozások könnyen versenyhátrányba kerülhetnek. Csak hogy egy példát is említsek. Melyik cég lesz a hatékonyabb? Ahol szinte azonnal elérhető egy adott vállalati összegzés a digitális megoldások segítségével, vagy ahol órákat, esetleg napokat töltenek azzal, hogy innen-onnan, kollégáktól bekért riportokból, szerződésekből, kockás füzetekből (jobb esetben Excelből) „összehorgásszák” az adatokat ahhoz, hogy döntést tudjanak hozni egy adott témában? A válasz szerintem triviális.
Különösen fontos szerepet kap az új technológiák között a mesterséges intelligencia (AI), amely gyorsabb döntéshozatalt és automatizált folyamatokat ígér. Hozzátéve, hogy az előttünk álló időszak érdekes lesz abból a szempontból, hogy a technológia fejlődésének akadályait (pl. nyelvi adatbázis plafon) hogyan lehet leküzdeni, valamint a szűk AI (konkrétfeladat-szintű AI) át tud-e lépni az általános mesterségesintelligencia-szintre (AGI), ahol komplex feladatokat tud elvégezni. A digitalizáció területén pályázati források is elérhetők jelenleg, amelyek segítik a vállalkozásokat ezen az úton. Ugyanakkor a folyamatos adatnövekedés és kitettség miatt elengedhetetlen a kiberbiztonság kiemelt kezelése.
Bizottságunk három fő területen tevékenykedik: a kkv-k digitalizációjának támogatása, az IT-munkaerőpiac megerősítése és a szakmai közösség összefogása. A vállalkozások támogatása érdekében bizottságunkkal AI workshopot tervezünk indítani, ami gyakorlati útmutatót nyújt a mesterséges intelligencia alkalmazásához. Emellett folytatjuk az „Okos megoldások” konferencia fejlesztését, ahol a legújabb digitális technológiákat ismerhetik meg a helyi cégek. Az informatikaiszakember-hiány enyhítésére tovább folytatjuk az „IT és Ti” programsorozatot, amely középiskolások számára nyújt betekintést az informatika világába. Emellett a „TanIT díj” ösztöndíjat is fenntartjuk az IVETÁR-ral közösen, aminek keretében elismerjük a kiemelkedő teljesítményt nyújtó baranyai informatikatanárokat, ösztönözve a magas színvonalú oktatást. A régió IT-közösségének együttes megjelenítése érdekében egy webes platformot tervezünk létrehozni, amely a helyi IT-cégeket és az általuk képviselt kompetenciákat, az „IT-erőt” mutatja be, megkönnyítve az üzleti együttműködéseket. Emellett szorosabbá szeretnénk tenni az együttműködést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy országos szinten a régió érdekeit képviselhessék.
Innováció: A kínálkozó lehetőségekkel idén több évnyi innovációs lemaradást hozhatunk be
Herbály István, az Innovációs Bizottság elnöke:
2024-ben megalakult a Vállalkozói Innovációs Tanács, amelynek Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter úr mellett társelnöke vagyok. Ez nagyon jó lehetőség a pécs-baranyai kamarának és a pécsi cégeknek, hogy az innovációval kapcsolatos kérdéseik, problémáik, észrevételeik, javaslataik artikulálva legyenek a döntéshozók felé. A GINOP 2.1.3-24 pályázatoknál ez már meg is valósult, nagyok sok javaslatunkat elfogadták és beépítették a kiírásokba. 2025-ben ennek keretében több tízmilliárd forint lesz pályázható, így fontos, hogy a kkv-k igényeit minél jobban lefedő keretek legyenek. K+F fronton még ezen kívül is lesznek elérhető források, így több évnyi lemaradást lehet majd idén behozni ezen a területen. A Kulturális és Innovációs Minisztériummal nagyon jó a kapcsolat mind miniszteri, mind Bódis László helyettes államtitkárral operatív szinten, ami tavaly kifejezetten sikeres közös rendezvényekben is megmutatkozott. Ezeket idén folytatni szeretnénk.
Az Innovációs Tanács támogatja egy kockázatitőke-platform létrehozását, mely még kidolgozás alatt van, de idén szeretnénk megvalósítani. Szerencsére minden résztvevő (11 szervezet alkotja a tanácsot) nagyon lelkes, motivált, és az erőforrások mind kamarai, mind minisztériumi oldalról adottak a projektek megvalósításához.
Kamaránknál mindig is nagy hangsúlyt kapott az innováció. Azzal, hogy az MKIK új vezetése is a tudás alapú kamara létrehozását tűzte a zászlajára, ez a terület kiemelt figyelmet kap. A pécsi kamarai biztosság célja az országos ügyek előkészítése és támogatása mellett a helyi projektek felkarolása. Ezért is vettünk részt tavaly több ötletversenyen és ítéltünk oda kamarai különdíjakat, illetve szakmailag is támogattuk az ötletgazdákat. Ezt idén tovább szeretnénk vinni, és kiterjeszteni, hogy minél több innováció kapjon mentorálást és valósulhasson meg.
Iparfejlesztés: Helyi együttműködések erősítése, nemzetközi kapcsolatok, fenntarthatóság
Kleisz Zoltán, az Iparfejlesztési Bizottság elnöke:
Az iparfejlesztés célja általában az, hogy segítse a gazdasági növekedést és a versenyképességet, valamint új munkahelyeket teremtsen, azonban számos kihívással kell szembenézni. A bizottság a 2024-es helyi kamarai választások után szinte változatlan felállásban működik tovább. A cél a vállalkozások közötti együttműködések előmozdítása és a kapcsolatok kihasználása, az életképes, bizonyított vállalkozások fejlesztése. Mindez természetesen a vármegyei és országos fejlesztési stratégiák mentén célszerű. Szorosabb együttműködést tervezünk a kamara Fejlesztéspolitikai Bizottságával is. A tavaly év végén bejelentett egyetemi ipari park egy jó lehetőség, és a bizottság a rendelkezésére álló minden eszközzel azon lesz, hogy a kivitelezés minél gyorsabban megvalósuljon, a helyi vállalkozások minél szélesebb köre válhasson a betelepülő cégek beszállítójává, ezzel is erősítve az ipari kooperációt a térségben.
Az idei év adminisztratív újdonságai (TEÁOR’25, építőipari kötelező felelősségbiztosítás stb.) mellett fontos beszélnünk a rendelkezésre álló új fejlesztési forrásokról, így például a Demján program nyújtotta lehetőségekről. A jelenlegi kihívások mellett elengedhetetlen, hogy a vállalkozások minél rugalmasabbak, ellenállóbbak legyenek. Ennek egyik eszköze az oly sokat emlegetett digitalizáció. Egy másik kihívás a minden szempontból fenntartható működés. A Kamarai Fenntarthatósági Klub kéthavonta tartott ülésein hasznos tudással vértezhetik fel magukat a vállalkozások képviselői, a kamarai hivatal munkatársai pedig felmérésekkel és tanácsadással is segítik a vállalkozásokat mindkét területen. Az iparfejlesztés elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése nélkül. A kamara hivatala az Enterprise Europe Network tagjaként ezen a területen is támogatni tudja a régió vállalkozásait.
Kisvállalkozás-fejlesztés: kapcsolódás, jó gyakorlatok megismerése
Bogos Csaba, a Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottság elnöke:
– A tavalyi év fókusza a 2025-ös évben sem veszti el aktualitását. A Kisvállalkozásfejlesztési Bizottság vezetőjeként – mint ahogy eddig is – továbbra is arra szeretném ráébreszteni a vállalkozásokat, hogy legyenek önállóbbak, ne mástól várják a problémáikra a megoldást, vegyék a kezükbe a sorsukat. A közös eszmecserék alapján elmondható: eljött az idő, hogy a kisvállalkozások vezetői az eddiginél tudatosabban tervezzék a vállalkozásuk működését, az elmúlt évek gazdasági eseményei is arra terelnek bennünket, hogy álljunk készen a kihívások fogadására. Legyen stratégiánk, vagy sajátítsunk el olyan képességeket, amelyek a változásokra való gyors reagálást tesznek lehetővé. A nehézségek egyben jó lehetőségek és inspirációk is, ezekben a helyzetekben el kellett gondolkodnunk azon, hogy miként tudjuk új pályára állítani azt, amit eddig fölépítettünk. A bizottsági üléseken zajló beszélgetésekből az is kiderült, hogy sok vállalkozás egyedül küzd a hétköznapokban, pedig jó lenne, ha felismernék, hogy az összefogás, az üzleti közösséghez való tartozás megannyi előnyt jelenthetne mindannyiunk számára.
Az idei célok között szerepel, hogy a Demján Sándor kkv-fejlesztési programról tartanánk ismeretátadási előadást. „A Demján Sándor Program célja a kkv-k méretének megduplázása, az export ösztönzése és a hazai vállalkozások beruházásainak, befektetéseinek előmozdítása, nemzetközi versenyképességük növelése.” Előadás-sorozatot szeretnénk megvalósítani, melynek keretein belül bemutatnánk a Magyar Tőzsde működését, továbbá a kkv-k tőzsdéhez való kapcsolódási pontjait. Saját tapasztalat, hogy ha megismerjük más vállalkozások tevékenységét, gondolkodását, kiváló szinergiák jöhetnek létre. Ezt mindenképpen erősíteni szeretnénk a jövőben. Ezért már a tavalyi évre is kilátásba helyeztünk egy programsorozatot, amelyben beleláthatunk a környezetünkben dolgozó multinacionális cégek működésébe. Ha nem is lehet egy az egyben átvenni e vállalatok napi gyakorlatát, belső irányítási rendszerét vagy kontrollját, de jó ötleteket meríthetünk a folyamataikból, a gondolkodásukból. Ez amellett, hogy a kkv-k működésére is hatással lehet, a kisvállalkozások és a multicégek esetleges partneri viszonyát is javíthatja. A bizottság idei feladatai között is az egyik legfontosabb, hogy a vállalkozások között erősítsük a kommunikációt. Programunkban egy előadás-sorozatot szerveznénk, ahol előadásonként egy-egy multinacionális céget kérnénk fel, hogy mutassák be a működésüket.
Szakképzés: Magasabb szintű együttműködés a cégekkel
Várszegi Gyula, a Szakképzési Bizottság elnöke:
A gazdaságban folyamatosan teret nyer a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, melyre szükséges reagálni, és felkészülni az alkalmazására. A szakképzés, az oktatás, a cégek kapcsolatrendszere erre a kihívásra még csak kis mértékben áll készen. Erre mindenképpen reflektálni kell, amely a Szakképzési Bizottság egyik fontos feladata. Elsősorban a tájékoztatás, az ismertetés, szakemberek segítségével előadások megtartása, amelyeken gyakorlati példákon keresztül mutatják be mindennapi használatukat, és az az által elért eredményeket. Emellett fontosnak tartjuk a pályázati lehetőségek ismertetését, valamint a pályázatok benyújtását támogató segítségnyújtást is.
Az új kamarai vezetés programja szerint és az eddigi munkák alapján több tervet és célt határoztunk meg a bizottság számára, amelye mentén szeretnénk végezni a munkánkat. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a felnőttképzést és a szakképzést, erősítve az innovációval. Magasabb szintre akarjuk emelni a cégekkel történő együttműködést, és erősíteni az intézmények–gyártók–kereskedők–kamara együttműködését, illetve javítani, megoldani a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kihívásokat. Mindenképpen támogatni kívánjuk a vállalkozások önképzését, annak megszervezését, amely a vállalkozások aktivizálásával, ösztönzésével érhető el. További cégek, intézmények bevonásával ebben az évben is nagy hangsúlyt helyezünk a pályaorientációra. Folytatjuk a mestervizsgáztatást, annak megszervezését, és 2025-ben a korábbinál nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni a PR-munkára, a kamarai hálózat erősítésére. Terveink között szerepel a tanulmányutak rendszeressé tétele, valamint a bizottság munkájának erősítése.