1380 euró fölösleges befizetését előzte meg a kamarai segítség. Az exkluzív díszítő faburkolat gyártását végző pécsi It’s Wood Kft. ügyvezetője, Verle Zoltán egy a valódihoz szinte mindenben hasonlító díjbekérő levelet kapott külföldről, és ha nem jár utána tartalma jogosságának a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) munkatársainak segítségével, akkor a megtévesztés eszközével nem kis összegtől „szabadították” volna meg.
– A PBKIK munkatársaival egy európai uniós védjegyoltalmi kérelmet nyújtottunk be a hivatalos módon, az európai hivatal által működtetett elektronikus felületen. Ezen az oldalon keresztül jött a fizetési értesítés is, minden szükséges adat pontos megadásával. Ezt az összeget be is fizettük, így ezzel elindítottnak tekintettük a védjegyoltalmi eljárást – kezdi a történetet Verle Zoltán. – Majd kb. egy héttel később postai úton kaptam egy levelet, és amikor kinyitottam a borítékot, igen meglepődtem. Az EU védjegyoltalmi hivatalának arculatára nagyon hasonlító, angol nyelvű levél volt a borítékban, 1380 euró befizetését kérték. Ez az összeg majdnem a duplája annak, amit korábban elutaltunk (850 euró volt a közösségi védjegybejelentés díja). Feltűnt, hogy a banki utalási adatok teljesen eltértek attól, ahová korábban befizettük a pénzt. Gyorsan utánanéztem, hogy elment-e az utalásunk, de a bank is megerősítette a tranzakció megtörténtét. Ezután felhívtam a kamarát, elküldtem az ottani munkatársaknak a levelet, hogy nézzék meg, miért küldhette a hivatal. Az ő utánajárásukra derült ki, hogy ez egy átverés.
– Hogyan juthattak az ön adataihoz?
– Miután benyújtanak egy védjegybejelentést, a hivatal meghirdeti a legfontosabb információkat (pl. az adatokat, a cég logóját) egy ún. közlönyben. Ez egy bevett eljárás, így kerülhető el, hogy valaki más meglévő oltalmát sértsük. A megtévesztésre építő cégek ezt a pillanatot használják ki. Letöltötték a logónkat, amelyet a postai levélben is használtak, ettől is hihetőbbé vált a küldemény tartalma, vagyis a fizetési felszólítás.
– Mi a tanulsága ennek az esetnek?
– Nagyon oda kell figyelni, még akkor is, ha hivatalos úton keresnek meg minket, márpedig a postai levél még mindig hivatalosnak tekinthető. Nem szabad kapkodni, megijedni, mert abból rossz döntés és anyagi kár is születhet. Addig ne csináljunk semmit – főleg, ha idegen nyelvű levelet kapunk –, amíg utána nem járunk, hogy ténylegesen mit akarnak tőlünk, és az jogos-e. Számunkra roppant nagy segítség volt a kamara közbenjárása, így megkíméltek bennünket egy drága kellemetlenségtől. Mivel nem utaltunk pénzt és nem ért kár bennünket, nem tettünk feljelentést az ügyben.
Dr. Liber Noémi, a kamara szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadója – aki Verle úr segítségére volt a közösségi védjegyoltalom igénylésére irányuló eljárásban – elmondta, hogy nem egyedi ez az eset. Sajnos léteznek külön, az iparjogvédelmi bejelentésekre szakosodott, megtévesztésre alapozó cégek, amelyek nemzetközi szinten űzik ezt a fajta tevékenységet. Jellemző, hogy olyan jogokhoz és kötelezettségekhez kapcsolódóan küldenek fizetési felszólítást az ügyfeleknek, amelyek ténylegesen léteznek és jelentőséggel bírnak. Jelen esetben a meghirdetési kötelezettséghez kapcsolódóan kívántak pénzt kiszedni a cégből, amelyet a hivatal addigra már – kötelességének eleget téve – megtett.
Erre a jelenségre egyébként mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, mind a magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a figyelmet, és elérhetővé tették az általuk ismert, a megtévesztéssel élő cégek listáját is (https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/misleading-invoices, https://www.sztnh.gov.hu/hu/figyelmeztetes-megteveszto-dijfizetesi-felhivasok).
Csak megerősíteni tudom Verle Zoltán javaslatát, mely szerint minden ilyen esetben az első lépés az legyen, hogy aki ilyen megkeresést kap, forduljon ahhoz a szakértőhöz vagy tanácsadóhoz, aki a területen a kellő jártassággal rendelkezik.
Kis Tünde
A vállalkozások szellemitulajdon-védelmi törekvéseit az Enterprise Europe Network támogatja.