Ez év július 1-jétől életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az Európai Unió hulladékpolitikája szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetniük – ezt nevezzük kiterjesztett gyártói felelősségnek, az angol elnevezés (extended producers responsibility) alapján EPR-nek. Az EU 20 termék, ill. anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását: ételtároló edények, flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások, legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolók, italtartó poharak, könnyű műanyag hordtasakok, nedves törlőkendők, léggömbök, dohánytermékek szűrővel, halászeszközök, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó papír, sütőolaj és -zsír, textiltermékek, bútorok fából. Mindennek célja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását. Az EPR-rel kapcsolatban számos kérdés merül fel a vállalkozások részéről – tudtuk meg Kiss-Bartos Rékától, az Öko-Trade Kft. ügyvezetőjétől, környezetvédelmi szakértőtől, akivel ezek közül igyekszünk néhányat tisztázni.
– Július 1-ig kellett regisztrálniuk az EPR-rel kapcsolatban érintett vállalkozásoknak a koncesszor MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) felületén, de az első ehhez kapcsolódó bevallást október 20-ig kellett beadni. Nagyon sokan kerestek meg bennünket az elmúlt hónapokban azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozásukat érinti-e az EPR, ha igen, mennyit kell fizetniük. Magunk is látjuk, akiknek több évtizedes tapasztalata van a hasonló adminisztrációval, hogy nehéz eligazodni a jogszabályi környezetben. Ráadásul az sem világos mindenki számára, hogy az eddig fizetett termékdíj helyett vagy mellett kell-e fizetnie az EPR-t. Vannak olyan termékcsoportok, amelyek ide is és oda is sorolandók, viszont nem kell duplán fizetni, az EPR a magasabb rendű – ez csak egy a sok kérdés közül, amiről érdemes egy szakemberrel konzultálniuk a vállalkozásoknak.
– Az EPR megfizetésére olyan vállalkozások is kötelezetté váltak, amelyeknek eddig nem volt a csomagolással, a környezetvédelemmel kapcsolatban ilyen teendője.
– Valóban, lehet, hogy valaki csak egyetlen csomagolóanyag miatt kerül bele az EPR-fizetési körbe, de a legkisebb cégtől a legnagyobbig ugyanazok az előírások vonatkoznak mindenkire. Fontos tudni, hogy az első forgalomba hozókat mindenképpen érinti ez a kötelezettség, de a legnagyobb különbség itt a termékdíjhoz képest, hogy nem mindegy: a vállalkozás csomagolóeszközt gyárt vagy csomagolást állít elő. A gyártók, a webshopok, a nyomdaipari cégek, mindennemű csomagolóanyaggal dolgozó vállalkozások is beleesnek a kötelezetti körbe.
– Az önök tapasztalatai szerint mi a legnagyobb bizonytalanság a vállalkozásokban az EPR-rel kapcsolatban?
– Sokan már azon a felületen elakadnak, ahol a regisztrációt meg kellett tenni vagy a bevallásokat elkészíteni. Olyan kérdésekre kell válaszolni vagy olyan információt szolgáltatni, amelyek meghaladják az ő kompetenciájukat. A második akadályt azoknak a termékköröknek a megjelölése jelenti, amelyek a tevékenységükön belül érintettek, és amelyekről nyilvántartást kell vezetni, majd minden tárgynegyedévet követő 20-án be kell vallani. Mivel bevallás, sokan a könyvelőjüktől várják el annak benyújtását – aki a termékdíjbevallást is intézte –, ám azt is látni kell, hogy ez már végképp nem az ő szakterületük.
– Mi történik, ha egy vállalkozás úgy ítélte meg, hogy nem érinti őt az EPR, de mégis is kiderül, hogy van vele teendője? A regisztrációról már lekésett.
– Jobb később, mint soha, biztosan lehet pótlásokat benyújtani. Az első negyedéves bevallások után még nem látjuk, hogy mennyire veszik szigorúan a határidőket. Az biztos, hogy valamiféle szankcióval számolnia kell annak, aki elmulasztja regisztrálni magát vagy benyújtani a bevallást. Ezért mindenkinek érdemes szakemberhez fordulnia, és legalább annyit megtudni tőle, hogy érintett-e vagy sem. Megértem, hogy ez óriási teher a cégeknek, nemcsak adminisztrációs, hanem pénzügyi teher is, nyilvánvalóan a szakértői díjat is ki kell fizetni, ám ez még mindig kevesebb lehet, mint az esetleges büntetés összege.
– Mégis hosszú távon mi lehet a haszna a vállalkozások vagy a társadalom számára az EPR bevezetésének?
– Évek óta sok szó esik a fenntarthatóságról, így mind jobban fókuszálnunk kell a hulladékokra, azok újrahasznosítására. A hazai újrahasznosítás szervezése a MOHU-hoz mint a koncesszori jogosultságot birtokló céghez került, és ahhoz, hogy a gyártói kötelezettség és a gyártói finanszírozás működni tudjon, szükséges valamiféle hozzájárulást adniuk a gyártóknak is. Ezzel előtérbe helyezzük a hulladékkezelés megszervezését, és igyekszünk biztosítani az újrahasznosítást.
K.T.