Idén január 1-jétől regionális szervezetté váltak a békéltető testületek, így a Tolna, Somogy és Baranya vármegyei fogyasztók ügyeiben a pécsi székhellyel működő Baranya Vármegyei Békéltető Testület jár el. A szervezet dr. Gőbölös Réka személyében új elnökkel kezdte a munkát, ami korántsem ismeretlen a vezető előtt: majd’ másfél évtizedet töltött a Baranya Megyei Kormányhivatalban jogtanácsosként, ahol több évig látta el a fogyasztóvédelmi ügyek képviseletét, majd ezzel párhuzamosan 2021 januárjától lett tagja a békéltető testületnek, de az építési jog és a műszaki biztonság területén is szerzett tapasztalatot.
– A fogyasztóvédelem tulajdonképpen nagy szakmai hobbimmá vált, egyfajta „kitüntetésként” élem meg, hogy egyben ez lett a munkám, a hivatásom. Jelentős kihívás, egyben nagyon izgalmas feladat egy három megyés rendszer kiépítése. A földrajzi, azaz az illetékességi területünk növekedésével az ügyek típusát tekintve azt gondolom, nem lesznek változások. A három megye közül eddig is Baranyában volt a legnagyobb ügyszám, talán itt láthattuk a legjobban, hogy milyen típusú viták rendezésére veszik igénybe a békéltető testületeket.
– Ismerik-e, tudják-e a fogyasztók, a vállalkozások, hogy milyen ügyekkel foglalkoznak a békéltető testületek?
– Sajnos nincs annyira köztudatban a működésünk, mint amennyire szükség lenne rá. A békéltető testületek egy ingyenes eljárás keretében nagy segítséget nyújthatnak a kis értékű ügyek rendezésében. Sokan nem ismerik a békéltető testületek munkáját, ezért akkor is a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak, amikor nem ők, hanem mi lennénk az illetékesek. A jövőbeni feladataink közé tartozik a nagyobb láthatóság elérése, ezt most a kormányzati kommunikáció is segíti.
– Milyen jellegű problémák rendezésében tudnak segíteni a békéltető testületek?
– Vannak klasszikus ruházati, cipő, de bármilyen hétköznapi használati cikkek vásárlásával kapcsolatos ügyek, mint ahogy a több százezer forintot képviselő nagy értékű műszaki cikkekkel összefüggő megkeresések is. Ezek mellett foglalkozunk szolgáltatási szerződésekkel, közszolgáltatókkal kapcsolatos fogyasztói bejelentésekkel, megfordulnak előttünk építési beruházással, vállalkozási szerződésekkel, gépjárművek vásárlásával, szerelésével összefüggő problémás ügyek is, de utazási szerződésekhez kapcsolódó bejelentésekkel is megkeresnek bennünket. A mi feladatunk elsősorban egy egyezség létrehozása, azt igyekszünk elősegíteni, hogy mind a két fél elégedetten távozzon a tárgyalóasztal mellől. Ha ez nem működik, akkor a jogszabályok alapján kell eldönteni az ügyet. Mivel a fogyasztók oldalán nincs meg a kellő tudás a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban, a vállalkozóknál pedig ott van a szakértelem, az apparátus, a bejáratott módszerek és eljárásrendek, ezért a békéltető testületek elsősorban a fogyasztói jogok érvényesítését hivatottak elősegíteni. A sikerünket abban is mérhetjük, hogy viszonylag nagy arányban kötnek egyezséget előttünk a felek.
– Elnökként milyen ambíciói és lehetőségei vannak a békéltető testület működését illetően?
– A régiós szervezet felállásával már látszik, hogy nem tudunk olyan mértékű személyes jelenlétet biztosítani minden vármegyeszékhelyen, amit a személyes tanácsadások megkövetelnének, ezért az online, a telefonos vagy e-mailes tanácsadást helyezzük előtérbe. Továbbra is fontos számunkra az ügymenet gyorsítása, eddig is viszonylag hamar reagáltunk a fogyasztói panaszokra, nagyon rövid időn belül kitűztük a személyes meghallgatások időpontját. Ezt továbbra is igyekszünk tartani. Bár a jogszabályok szerint 90 nap áll rendelkezésre az ügyek elintézésére, mi ennél jóval rövidebb idő alatt lezárjuk őket. Természetesen ez az ügyszámtól és az ügyteher nagyságától is függ a jövőben. A gyors reagálást mindenképpen szem előtt akarjuk tartani, mert ez a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak is fontos.
– Változik-e a békéltető testületek hatásköre azzal, hogy regionális szervezetekként működnek a jövőben?
– Talán kiemeltebb szerepkörhöz jutnak. A 200 ezer forint ügyértéket meg nem haladó esetekben kötelezést adhatunk ki, amelyek már végrehajtható döntések lesznek. Ez azt jelenti, hogy ha az ilyen ügyértékű ügyekben a vállalkozások nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a békéltető testületek döntését, akkor – egyezség hiányában – végrehajtható kötelezést kaphatnak. Ezért megnő a felelősségünk. A szakmaiságra eddig is és eztán is kiemelt figyelmet fordítunk, emellett európai uniós, illetve kormányzati elvárás, hogy ahogy lehet, tehermentesítsük a bírósági rendszert. Mindemelett kiemelt cél, hogy azok a fogyasztók, akiknek kis értékű ügyeik vannak és amivel nem éri meg bíróságra menni, azok is jogorvoslatra leljenek.
K.T.