A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az előző bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.

Az állami fenntartó által fenntartott szakképző intézmény ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.

Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.

Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.

A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető.

Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.

A felnőttoktatásban tanuló tanulószerződéses tanulók után érvényesíthető havi normatívákról és a tanulók számára kifizetendő havi juttatás mértékéről

A 2015/16-os tanévtől kezdődően a 25. életévüket betöltött első, illetve a második szakképesítésüket megszerző államilag támogatott felnőttoktatásban esti, vagy levelező munkarendben tanuló tanulószerződéses tanulók után is érvényesíthetnek a gazdálkodók havi normatívát.

A felhasználható normatíva éves mértéke – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – az alábbiak szerint kalkulálható:

• az esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a vonatkozó kormányrendelet II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

• a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének:
a) 100%-a, a nappali oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén,
b) 60%-a, az esti oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén,
c) 20%-a, a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.

További kérdéseikkel kapcsolatban forduljanak szakképzési osztályunk munkatársaihoz.