Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hangozna el, gond van a szakember-utánpótlással. Ma már alig van olyan területe a gazdaságnak, ahol ez ne lenne igaz, különösen a középkorosztály hiányzik, akiknek át kellene vennie a stafétabotot a lassan nyugdíjba vonulóktól. A szakképző intézményekben egyes szakmákból évek óta nem indult osztály, mert nem választotta senki. A szakmai szervezetek, a kamara és az iskolák számos módon próbálnak változtatni ezen a helyzeten.
– Már több éve nem indul minden épületgépész szakképesítésben osztály, de ebben az ágazatban a technikus képzés sem folyamatos már több éve – mondja Vasáros Zoltán épületgépész mérnök-tanár, aki 2006.óta foglalkozik épületgépészek képzésével, s tagja a szakmai záróvizsgabizottságnak is. – Tapasztalataim szerint nemcsak erre a szakmára igaz ez, hanem szinte mindegyikre, néhány divatosat kivéve. A fiatalokat nem vonzza a kétkezi munka, a szülők is azt szeretnék, ha gyermekeik gimnáziumban tanulnának tovább, diplomát szereznének.
Vallja, szemléletváltásra lenne szükség, vissza kellene szerezni a szakmák becsületét, hiszen egy jó szakember ma már akár egy mérnöknél is többet kereshet. A cégek is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a tanulóképzésre, korszerű tanműhelyeket hoznak létre, igyekeznek magasan képzett oktatókat alkalmazni és az adott szakma minden szépségével megismertetni a tanulókat. Mindent megtesznek azért, hogy megszerettessék velük a kétkezi munkát. Szinte versengenek a gyerekekért.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy nem tud a szakképzésben szerzett immár több, mint egy évtizedes tapasztalattal a háta mögött receptet adni arra, miként lehetne a gyerekeket arról meggyőzni, hogy egy jó szakma biztos megélhetést jelent, mint például az épületgépész ami magában foglalja a víz-, gázvezeték- és készülék-, valamint fűtés- és klímaszerelést. A szépsége pedig abban van, hogy az épületgépész az, aki életre kelti a házat és megfelelő komfortos életteret hoz létre.
Szólt arról is, hogy jelenleg a végzettek többsége a szakmunkás bizonyítvány megszerzését követően nem a szakmájában helyezkedik el, hanem teljesen más területen kezd el dolgozni. Vannak ugyan olyanok is, akik egy újabbat tanulnak, vagy leérettségiznek, esetleg továbbtanulnak, de ők vannak kevesebben. Azok azonban akik a Szakma Sztár versenyen részt vesznek, s azon jó eredményt érnek el, ők nagyrészt egy életre elkötelezik mellette magukat.
– A szakmák népszerűsítésére jó alkalmat teremtenek az immár évek óta megrendezésre kerülő nyílt napok, amikor a fiatalok megismerkedhetnek az egyes szakmákkal, látogatást tehetnek cégeknél – folytatja tovább beszélgetésünket. – A szakmai versenyek is nagyban hozzájárulnak ehhez, mint például a Gép-Ésszel. A Magyar Épületgépészek Szövetsége a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen pedig a szakemberhiány enyhítésére egyedi, felnőtteknek szóló képzést indított útjára, amelynek keretében egyes részterületek elsajátítására van lehetőség. Azonban mindennek az alapja a szakmai hitelesség, hogy olyanok foglalkozzanak a jövő szakembereinek képzésével, akik maguk is magas színvonalon művelik a szakmájukat, s emellett a tudásukat képesek is átadni. A tanulók ugyanis maguk között folyamatosan kicserélik a tapasztalataikat, hogy hol követelik meg a pontosságot, azt, hogy részt vegyenek a munkában, s hol nem. A gyakorlati helyen sok minden múlik, mert ahol jól érzik magukat, ahol azt tapasztalják, hogy valódi feladatokat kapnak, részesei a mindennapi munkának, ott biztos, hogy a szakmát is megszeretik. S, aki egyszer ráérzett az épületgépészet igazi „ízére”, az egy életre elkötelezi mellette magát.
Szalai Kornélia