Rehabilitációs hozzájárulás csökkenése, szochó kedvezmény, szakképzési hozzájárulás alóli mentesség, kommunikálható társadalmi felelősségvállalás, erősebb csapatszellem, megújuló szervezeti kultúra, érzékenyebb munkavállalók. Csak pár a vállalatok számára előnyös következmények közül, amelyeket a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő emberek alkalmazása hoz magával.
Magyarországon évről évre nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, azonban még így is jóval az európai átlag alatt teljesítünk. Pedig a legtöbb fogyatékossággal vagy baleset következtében megsérült, akadállyal élő személy alkalmas lehet a legkülönfélébb munkakörök elvégzésére. Ráadásul a vállalatba való integrálásuk sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal.
Annak ellenére, hogy egyre több cég nyújt lehetőséget sérült emberek számára, a többség még mindig nem foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket. Pedig alkalmazásuknak anyagi és monetárisan nem mérhető, de kifizetődő (pl. márkaérték növekedése, fluktuáció csökkenése) előnyei is vannak.
A rehabilitációs hozzájárulást minden olyan cég köteles befizetni, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el a létszám 5%-át. A cég által befizetendő összeg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minimálbérének kilencszerese/fő/év. Ez azt jelenti, hogy –ha a 2020-as minimálbérrel számolunk– ez az összeg 1 449 000 Ft/fő/év. A teljes összeget a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata adja. A munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnak. Megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával a hozzájárulás mértéke csökkenthető vagy teljes egészében elkerülhető.
Ezen kívül a szociális hozzájárulásból is kedvezményt igényelhetnek a cégek, akik alkalmaznak olyan munkavállalót, akinek maximum 60%-os egészségi állapota van (vagy rokkantsági rehab ellátásban részesül). Valamint, ha a vállalat érvényesíti ezt a 17,5%-os mértékű adókedvezményt, akkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.
Számszerűsítve egyértelmű, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása mindkét fél érdekét szolgálja. Azonban a számokkal nem mérhető pozitívumok sem elhanyagolhatók.
A közös érdek megvalósulása a vállalat számára elkötelezett és motivált munkaerőt biztosít. Ezt bizonyítja az is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek élen járnak a ledolgozott napok számát illetően. Alapos felkészítés és betanítás után a termelékenységük ugyanakkora, mint a többi munkatársé. Mivel örömöt és kihívást jelent számukra a munka, sok esetben szívesebben, figyelmesebben, gondosabban végzik azt. Jóval nehezebben találnak munkahelyet, így, ha képességeiknek megfelelő munkát kapnak, erősen elköteleződnek, lojálisak lesznek a céghez, így csökken a fluktuáció. Szigorúan betartják a munkahelyi és védelmi előírásokat, monotónia tűrésük nagyobb, kevesebb munkahelyi balesetet okoznak.
forrás: ado.hu
Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel kérjük írjon a e-mail címre. Megfelelő számú érdeklődő esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.