Energiakutatás témában nyert egy cégcsoporttal még februárban egy koncessziós tendert Horvátországban az NRG Vitae Plus Kft., de a jelenleg érvényben lévő határzár miatt az operatív tevékenységeket egyelőre mintegy fél évre felfüggesztették. Mint Gyermán István ügyvezető mondja, nem ez az egyetlen sikeres pályázatuk/munkájuk a közelmúltból.
– Az egyik egy energiakutatással és kitermeléssel kapcsolatos koncesszió, amelynek a nemzetközi tenderén egy csapattal vett részt a cégem, már meg is kezdtük volna a megvalósítást, de a járványhelyzet miatt későbbre tolódik a terepmunka elindítása. Várjuk, hogy lehetővé váljon és egyszerűbb legyen a beutazás Horvátországba. A másik két sikeres együttműködés esetében az egyik egy horvátországi pályázattal kapcsolatos, ami egy informatikai rendszer bevezetését teszi lehetővé. Az egyik horvátországi energiaszolgáltató által kiírt tenderre beadott sikeres pályázat előkészítésében vettem részt. A másik pedig egy energiamonitoring rendszer bevezetése a szerbiai piacon, amely egy hosszú távú együttműködés keretében valósul meg és legfőbb célja olyan műszaki-informatikai megoldásokat nyújtani vállalatoknak, amelyeknek köszönhetően jelentős energiamennyiséget tudnak megtakarítani. Itt is hasonló a helyzet, a járvány miatt egyelőre nehezen tudunk eljutni a célországokba, de elektronikus úton továbbra is tartjuk a kapcsolatot.
– Miként alakulnak ezek az együttműködések, hogyan szerez ilyen jellegű megbízásokat?
– Szerencsés helyzetben vagyok, mert eddig mindig megtalált a munka. 18 évet töltöttem az energiaipari vonalon, főleg a hazánktól délre eső piacokon mozgok. Ezek mind régi, hosszú távú üzleti vagy már szinte baráti kapcsolatok, amelyeket igyekszem ápolni és fejleszteni. Természetesen léteznek olyan, nem kifejezetten az energetikai szektorhoz köthető kapcsolatok is, amelyek a nemzetközi piacokon megvalósult együttműködésünknek köszönhetően évről évre magas szintre fejlődtek…
– Mi kell ahhoz, hogy sikeresen végezze a munkáját?
– Véleményem szerint nem szabad telhetetlennek lenni, tudni kell nemet mondani azokra a dolgokra, amelyek felülmúlják kapacitásainkat. A helyi üzleti és vállalati szokások, a kultúra ismerete, a kapcsolati tőke, a nyelvtudás – ezek mind fontosak ahhoz, hogy a tőlünk délre eső piacokon, de mondhatnám azt is, hogy a nemzetközi piacokon valaki jól boldoguljon. A megfelelő helyismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy sikert érjünk el akár céges, akár személyes vonalon.
– Miként látja a határmenti, a horvát-magyar üzleti kapcsolatokat?
– Sokan hangoztatják a határmenti léthez kapcsolható üzleti előnyöket, már számos határon átívelő együttműködés valósult meg. Viszont a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben az üzleti kapcsolatok eljutnak egy bizonyos fázisig, majd leállnak. Ez valószínűleg abból fakad, hogy a kezdeményezések zöme a személyes kapcsolatokra épül, és a felek nem egy rendszerben hajtják végre a projekteket, az együttműködéseket. Véleményem szerint sokkal több lehetőség rejlik a határon átívelő együttműködésben, mint amit a mai napig sikerült kiaknáznunk. Céges szinten sajnos az a tapasztalatom, hogy a vállalkozások sokszor nem veszik eléggé komolyan azt, hogy mivel is jár egy termék bevezetése egy adott piacra vagy egyáltalán egy adott piacra való bejutás. Gyakran nem akarnak sem időt, sem pénzt rászánni a folyamatra, ebből kifolyólag sok esetben nem is járnak sikerrel. A megoldás olyan emberek, vállalkozások bevonása lehet, akik ismerősek, jól tájékozódnak az adott piacon, ismerik a kultúrát, a nyelvet, gyorsan tudnak reagálni egy adott piaci helyzetre, lehetőségre. Nem elég megtenni az első lépést, felvenni a kapcsolatot és azt gondolni, hogy ezután minden automatikusan alakul. Rá kell szánni az időt és az erőforrásokat is.
– Van-e olyan szervezet, akár a kamara, amellyel üzleti vonalon együttműködik?
– A kamarán belül tagja vagyok a Horvát-Magyar Tagozatnak, ugyanígy működik a Nyugat-Balkán Tagozat is, ott is igyekszem aktívan részt venni munkában. Viszont meglátásom szerint a siker érdekében a tagok részéről nagyobb proaktivitásra, a vezetőség részéről pedig egyértelmű és elérhető célok kitűzésére van szükség. Ma már nem elég, hogy valaki elmegy egy üzleti találkozóra vagy megoszt néhány információt egy adott piacról, esetleg ellátogat a tagozat éves ülésére. Szükség van a b2b találkozókra, a konferenciákra, de a 21. században ennél több szükséges ahhoz, hogy még vonzóbb legyen a cégek számára a nemzetközi fellépés és üzletépítés, terjeszkedés többek között a Balkán irányába is.
Kis Tünde