„Fejlesztő partnerei leszünk mindenkinek, aki hajlandó a megye gazdaságát e célban segíteni”

Újabb négy évre kapott bizalmat kamarai elnökként a 2020. július 20-án lezajlott kamarai választásokon dr. Síkfői Tamás, aki korábban 27 évig titkárként, majd az előző ciklusban elnökként vett részt a megye gazdasága, valamint az itt működő vállalkozások képviseletében, menedzselésében, támogatásában. Elnöki interjúnkban nemcsak az eddig elért eredményekről, hanem a jövő kihívásairól, a kibontakozó lehetőségekről is kérdeztük.

– Mi volt a tétje a most lezajlott kamarai választásoknak? Milyen volt a vállalkozások aktivitása a választást illetően?

– A mostani volt a 10. kamarai választás az életemben. Tapasztalataim szerint kiélezett helyzetekben volt mindig jelentős a választási aktivitás. Ilyen volt az 1994-es köztestületi kamarai átalakítás kapcsán, vagy a 2000. évi rendkívüli választásokkor, és 2012-ben is, amikor egy budapesti érdekkör kívánta magának privatizálni a vidéki kamarákat. Egyébként a rendszerezett munka és elismertség miatt mindig nyugodt körülmények között folyt a választás. Kétségkívül az idei Covid-járvány miatt néhány hónappal kényszerűen előrehozott választásokon nem volt kiugró aktivitás, de szeretném azt gondolni, ebben a vírus, illetve a nyári könnyítések miatti nyaralási láz mellett az elmúlt évtized eredményei is benne vannak.

Valójában a kamarai választások teljesen különböznek a politikai rivalizálástól. Ott a konfliktusok, a lejáratás, az ígérgetések, a nagyot mondás, a mindenáron való győzelem áll a központban, míg egy köztestületnél, ha az jól működik, sok száz konzultáció, megbeszélés után alakulnak ki azok a csapatok, amelyek a kamarában egy-egy szakterület irányítását látják el a hivatal segítségével. A véleményeltéréseket a kölcsönös tisztelet jegyében beszélik meg a vállalkozók, senki sem akarja magát másokra ráerőszakolni. A feladat, a közös célok állnak a fókuszban. Szerintem ez is szerepet játszik a nyugodt választásokban.

– Elnökként ön újabb négy évre kapott bizalmat a baranyai vállalkozásoktól, tehát lehet folytatni az előző ciklusban megkezdett munkát. Milyen eredményeket értek el a most lezárt időszakban, miben sikerült előrelépni a megye gazdaságát, a vállalkozások érdekeit képviselve?

– A kamarában nem különülnek el a ciklusok olyan élesen, mint a politikában. Sokkal inkább építkezünk a korábbi eredményekre. Vagyis az elmúlt 4 év eredményeinek gyökerei bizony évtizedes aktivitásokra is visszanyúlnak. Nem könnyű a feladat, nagyon kevés forrással, hatalmas gondokkal kell megküzdeni, ráadásul úgy, hogy a megyére egyáltalán nem jellemző az a partnerség, amely a fejlett térségekben kialakult az entitások között. Vagyis az egyenként alacsony helyi forrásbázisok jórészt nem a versenyképesség növelésére fordítódnak, és az összefogás nélkül elforgácsolódnak.

Az elmúlt 4 évben igen komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy kialakuljon a szükséges partnerség. Sokszor voltunk igen-igen türelmesek. Próbáltunk példát mutatni a közélet más területeinek. Munkánkat ugyan elismertség övezte, de szerintem csak felemás eredmények születtek, azonban kétségtelenül kialakultak azok a formális együttműködések, amelyek előfeltételei minden hatékony fejlesztőmunkának. Sajnos a Covid-járvány okozta gazdasági válság és a kiéleződő helyi politikai ellentétek, valamint más személyi változások miatt ezt a folyamatot szinte újra kell indítani.

Ugyancsak előreléptünk a helyi gazdaság szervezésében, új klaszterek alakultak, és egyre hatékonyabban kapcsoljuk össze a vállalati fejlesztéseket, szervezzük a helyi céges együttműködéseket, a piacok és a források elérését, és erősítjük az innovációs folyamatokat. A HR-problémák jelentősek, nagyon komoly energiákat fordítottunk a vállalkozásokkal együtt e szakterületre, de ezek megoldásában egyelőre úgy tűnik, a szakképzés jelen átszervezése csak hátráltatni fogja a cégeket és a kamarát. A műszaki felsőoktatás fejlesztésében is még komoly adósságok vannak, egyelőre nem tudtuk meggyőzni intézményi partnereinket a szükséges mértékű és irányú intézkedések megtételére.

– A kilencvenes évek eleje óta dolgozik a kamarában, sokáig titkárként, most pedig elnökként. Hogyan változott a kamara szerepe ebben a 3 évtizedben és ma mire helyeződik a hangsúly?

– Hihetetlen sok minden változott, néhány nagyon fontos dolog viszont sohasem. Kezdjük az utóbbiakkal. A politika és az államigazgatás görcsösen tartózkodik attól, hogy a köztestületeknek megadja azokat a kompetenciákat, jogi hátteret és forrásokat, amelyek a hatékony munkavégzésük záloga. Az elmúlt 30 évben mindig eredményt követelt, miközben csak akadályozta őket.

Ettől elvonatkoztatva a 90-es évtized hőskorszakában egyre jobb lett a munkakapcsolat a helyi önkormányzatokkal a helyi gazdaságfejlesztési projektekben, az infrastruktúra-fejlesztési lobbiban, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. A helyi adópolitikában a kamarai javaslatokat fogadták el. Folyamatos formalizált egyeztetés alakult ki az országgyűlési képviselők bevonásával Baranya megye, Pécs és a városok, valamint a kamara között. A Regionális Fejlesztési Tanács kulcsszereplői voltak a kamarák, ekkor szerveztük meg az M6-os fejlesztési tanácsot, elindítva az útlobbit. Az OMFB-vel együtt közös műszaki fejlesztési alapot hoztunk létre, nagyon sok kkv fejlesztéseit segítettük. Eszéken a kamarai kirendeltségünk volt a kapocs az délszláv újjáépítés gazdasági kapcsolataiban, ekkor indult a pécsi iparipark-fejlesztés, a reptér, az Expo Center, valamint az átképzőközpont projektje is.

Az évtized végére azonban az országos politika 180 fokos fordulatot hajtott végre a kamarai szabályozásban, az eredmények jó része, főleg vidéken, eltűnt. A teljes újratervezést követően csak hosszú évek munkájával jutottunk vissza a korábban elért színvonalra.

A kamara egyes időszakokban inkább a gazdasági közigazgatás terén kapott feladatokat, majd a szakképzés került a fókuszba, mára egyértelműen a fejlesztéspolitika kérdésköre a meghatározó. Hisz meg kell állítani a megye fokozódó leszakadását, fejlesztési programokat kell kidolgozni, hozzá megszerezni az egyre központosítottabb forrásokat, majd menedzselni a vállalati fejlesztéseket.

– A mostani választás eredményeként jelentős változás történt a PBKIK alelnökeinek számában és személyében. Ez miként hat a kamarai munkára?

– Meglehetősen egyedi a pécsi kamarai modell, bár nem új, 2000 óta működik. A kamarai törvény megszabta szervezeti rendszer enyhén szólva archaikus, abban hatékony operatív munkát képtelenség folytatni. Kihasználtuk a szabályozás lehetőségeit és a vállalkozók számára fontos szakterületek problémáinak kezelésére hozunk létre szakértői testületeket, ezek munkáját egy-egy alelnök vezeti és a hivatal segíti. Így sokkal rugalmasabban és hatékonyabban dolgozunk, mint a legtöbb megyei kamara. A mostani választások után több elnök kolléga kért segítséget a mi modellünk meghonosításához, beleértve a projektgazdálkodást és az integrált irányítási rendszert is.

– A következő elnöki ciklusban melyek azok a célok, amelyek fókuszt kapnak mind az ön, mind pedig a testület részéről? Milyen eszközök, kapcsolatok, lehetőségek által lehet Baranya gazdaságát, a baranyai vállalkozások munkáját egy felfelé ívelő pályára állítani?

– Mint említettem, a kamarai ciklusok építkeznek egymásra, így a jövő, és nem csak a következő 4 év feladata a megye versenyképességének oly mértékű fejlesztése, amely lehetővé teszi a felzárkózást, majd a visszakerülést a fejlett megyék közé. Persze ez nem csak kamarai feladat. Ehhez minden térségi pozitív energia összekapcsolására, együttműködésére van szükség. Nem teszünk le arról, hogy ez kialakuljon. Ugyanakkor nem foglalkozhatunk csak ezzel a jövőt alapozó aktivitással, majdhogynem egyedüliként is segítenünk kell a helyi gazdaság, vállalkozások versenyképességét mind a HR, a szakképzés, a forrásszerzés, az innováció és a piacra jutás terén. Még akkor is, ha az ide érkező, erre címzett, mérsékelt központi források felett nem a kamara diszponál, és azok csak egy része jut a valódi célra. Kialakult a vállalkozások között az a kör, amely hajlandó a saját érdekkörén túl is dolgozni szűkebb hazájáért, klaszterekbe és más együttműködési rendszerekbe tömörülnek, gyakran kamarai segítséggel. E növekvő csapat aktivitása az egyik záloga annak, hogy a helyi gazdaság, a helyi vállalkozások az elégtelen állami, önkormányzati és egyetemi fejlesztési háttér ellenére is fejlődhessenek a térségben. A helyi forrásszűke a térségi jól fejlett agrártőke ipari, innovációs befektetéseinek inspirálásával is oldható, ne feledjük, 200 éve is a bortermelők, borkereskedők virágoztatták fel a helyi ipart. Emellett a kkv-szektortól a ma még nagyon idegen kompetenciák menti fúziók, kölcsönös és közös befektetések is gyorsíthatják a fejlődést. Ezt a megoldatlan tulajdonosi generációváltás is kikényszeríti a szektorban. A kereteket figyelve úgy látjuk, a következő néhány évben a helyi gazdaság csak önmagára számíthat. Vagy elszántan igyekszünk közösen megállítani a leszakadást, vagy a munka és a tőke egymással versengve fogja elhagyni a térséget. Mi hiszünk a megyében, ezért fejlesztő partnerei leszünk minden vállalkozásnak, klaszternek, vállalkozói szervezetnek, önkormányzatnak, intézménynek, minisztériumnak, amely hajlandó a megye gazdaságát e célban segíteni.

 

Nyolc kamarai bizottság tagjait, elnökeit választották meg a megyei vállalkozások a 2020. július 20-án. A bizottságok elnökei egyben a kamara alelnökei is, céljaikról, az előttük álló kihívásokról kérdeztük az új alelnököket.

A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős alelnök: Bogos Csaba

„Azzal nyerünk a legtöbbet, ha képesek vagyunk saját magunkra támaszkodni”

Bogos Csaba címzetes kamarai tanácsos, az előző kamarai ciklusban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kkv-fejlesztési Bizottságában vállalt aktív szerepet, mellette a Munkavédelmi Klub elnöki szerepét töltötte be, illetve a nemzeti kamara munkavédelmi bizottságában a baranyai üzleti közösséget képviselte.

– A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős alelnökként természetesen meg kell felelnem azokon a platformokon, ahol kikérik a véleményünket, de akkor is hallatnunk kell a hangunkat, amikor nem kérdeznek meg bennünket. Szeretném elnyerni a Kkv-fejlesztési Bizottság tagjainak támogatását ahhoz, hogy ismerjük meg alaposabban a megyében működő kis- és közepes vállalkozásokat. Baranyában számottevő a jelenlétük, de véleményem szerint nem láthatók eléggé. Akkor tudjuk kiaknázni ezt a potenciált, ha tudjuk, hogy mivel foglalkoznak, mire képesek, milyen a motiváltságuk. Ez egy komoly önkéntes küldetés lesz, és bizonyára rengeteg munkával jár majd. Tervezem, hogy sok vállalkozást meglátogatok, és gondolkodom egy értékelési szempontrendszer kidolgozásán is, amellyel a kkv-k számára nyújtanánk visszajelzést, illetve ez alapján tudnánk segíteni őket. Olyan elismerést szeretnénk nyújtani számukra, amelyre ők is büszkék lehetnek és mondjuk az ezt igazoló oklevelet örömmel helyezik el az irodájuk, az eladóterük vagy a műhelyük falán. Ezáltal azt érezhetik, hogy tartoznak valahová, nincsenek egyedül a küzdőtéren, másrészt a kamara súlyát, elismertségét is tudjuk erősíteni.

Fontosnak tartom, hogy változzon a vállalkozások szemlélete és egyre többen törekedjenek az önmegvalósításra. Illetve szeretném erősíteni a saját ötlet, saját termék vonalat. Jó példa erre Lengyelország, ahol több cég úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy az egyik egy bizonyos alkatrészt gyárt, a másik egy másikat, és ezek összekapcsolásával jön létre egy önálló, saját, lengyel termék. Ilyen együttműködéseket szívesen látnék a megyében. Legyen a mi kezünkben az egész értékteremtő láncolat. Meggyőződésem, hogy erre a magyar kkv-k is képesek.

– Melyek azok a problémák, amelyekre a kis- és középvállalkozások, akár a kamarával együtt, keresik a válaszokat, a megoldásokat?

– A kkv-knál rengeteg probléma adódik, de amit legnagyobbként látok, az az, hogy egyedül vannak. Minden feladatot egy személyben látnak el, nem tudják kivel megosztani a problémáikat, átbeszélni a döntéseiket, adott esetben nincs kitől tanácsot kérni. Ha érzik, hogy egy közösséghez tartoznak, szívesebben eljönnek olyan eseményekre, találkozókra, ahol tanulhatnak. Ezért tervezzük egy pódiumbeszélgetés-sorozat elindítását, amely által más vállalkozók életútjából nyerhetnek inspirációt. Azt tapasztalom, hogy aki egyedül dolgozik, főként magára számíthat, de egyszer csak elfogy az ereje, kétségei támadnak, nincs elismerés, ami továbbvinné. Fontos a pénzkeresés, hiszen az által tud megélni, de mellette sok másra is szükség van, hogy újult erővel legyen képes folytatni a munkát. Ha elmegyünk egy olyan rendezvényre, ahol meghallgatjuk mások történeteit, a jó megoldásait, és érezzük ennek a súlyát, a fontosságát, képesek vagyunk feltöltődni egy láthatatlan erővel, ami újabb lendületet ad a következő nehézségek, feladatok legyűréséhez.

– Milyen együttműködésekre, kapcsolatokra, lehetőségekre támaszkodhat az alelnöki munkájában?

– Elsősorban természetesen a kamarára, a bizottság tagjaira támaszkodhatok, hiszen csak közösen érhetünk el eredményt. Mindenképpen figyelemmel kell kísérnünk a hazai forrásokat, hogy azok segítségével Baranyában magunk is sok mindent meg tudjunk oldani. Azt gondolom, hogy azzal nyerünk a legtöbbet, ha képesek vagyunk saját magunkra támaszkodni, és amennyiben ehhez még bármilyen külső segítség érkezik, az még nagyobb sikerhez vezethet.

– Az eddigi cégvezetői munkájából, szemléletéből mit tud kamatoztatni az alelnöki munkában?

– Szeretnék bevezetni különböző protokollokat a bizottsági munkában és fontosnak tartom a következetességet. Másrészt a már a vállalkozásunkban sikeresen alkalmazott projektszemléletet, hogy a feladatainkat, a céljainkat projektekben valósítsuk meg. Mindig gondolkodjunk csapatban, és szervezzük úgy a munkát, hogy aki az egyik projektben vezető, az a másikban közreműködőként vegyen részt.

Emellett fontos, hogy jól megismerjük egymást a bizottság tagjaival, így tisztában leszünk azzal, hogy ki miben jó, milyen erőforrásokkal rendelkezik. Szeretném elérni, hogy láthatóvá váljon a munkánk a vállalkozások előtt, hogy értesüljenek róla, mivel foglalkozunk, így megteremtjük a bizalmat és később ők is nagyobb kedvvel csatlakoznak hozzánk.

 

Az innovációért felelős alelnök: Herbály István

„Ennek a ciklusnak talán a legfontosabb célja, hogy K+F projektek, termékfejlesztések induljanak a kkv-szektorban a megyénkben”

Herbály István 2016. előtt a kamara Innovációs Bizottságának társelnöke volt, majd 2016-tól pedig a bizottság elnöke, amely egyben kamarai alelnöki tisztséget is jelent. Mandátumát újabb négy évre meghosszabbították a most lezajlott választásokon.

– Milyen előnyöket lát a kamarával való kapcsolódásban?

– Cégünk 2005-ös alapítása óta kamarai tag. Rónaszegi Lenke volt az, aki kalauzolt a köztestülettel való együttműködésben, és feltárta a kamarai kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségeket. Nagyon sok partnerünket, beszállítónkat, vevőnket a kamarai munka során ismertük meg. Egy induló cég számára igen fontos a jó networking, amihez a szervezet kiváló alapot biztosít. Ez persze az elmúlt 15 évben számos más előnnyel is kiegészült, elnökségi tagként már érdekképviseletre, szakmai lobbira is lehetőség nyílik.

– Az ön által képviselt innovációs terület, bizottság milyen kihívásokkal küzd a megyében, és ezeken miként lehet változtatni?

– Nemrég egy kamarai cikkben hosszasan boncolgattuk az innováció kihívásait és a lehetséges megoldásokat. Összefoglalva elmondható, hogy az innováció fontosságáról mindig sokan beszélnek, de kevés esetben jutunk el a konkrét akciókig. Az ortodox értelemben vett innovációra kicsi a hajlandóság, és valljuk be: a potenciál is. A két kezemen meg tudom számolni azokat a baranyai vállalkozásokat, amelyek képesek a valódi innovációra, és bele is tudnak, mernek vágni egy ötlet kidolgozásába, míg végül abból új termék születik. A kkv-szektor nagyon ritkán fejleszt pályázati források nélkül. A legfontosabb ezen források becsatornázása a vállalkozások felé. A jól működő, sokat fejlesztő, sikeres innovátorok esetében pedig a jó gyakorlatokat kell eljuttatni a vállalkozások felé, hogy minél többen kapjanak kedvet belevágni saját fejlesztésekbe.

– Mint a területért felelős alelnök milyen célokat szeretne megvalósítani a most induló kamarai ciklusban?

– Azt hiszem, az eredmények azt igazolják, hogy jó úton indultunk el az előző ciklusban. Ha például az NKFIH-val való együttműködést nézzük, sikerült egy olyan aktív és kétoldalú kamarai kapcsolatot kialakítani, melynek a kkv-szektor látja a hasznát. A korábban érdektelenségbe fulladt hivatali innovációs forrásokra az utóbbi években sokszoros túljelentkezés van, köszönhetően annak, hogy a hivatal meghallgatja a kamara véleményét, és be is építi javaslatainkat a kiírásokba. Az innováció egyik kulcsszereplője az egyetem kellene hogy legyen. Tettünk már lépéseket annak érdekében, hogy elmozduljon a PTE ebbe az irányba, de a valódi, gazdasági alapon nyugvó projektek elindítása még várat magára. Ennek a ciklusnak talán a legfontosabb célja, hogy K+F projektek, termékfejlesztések induljanak a kkv-szektorban a megyénkben, és ezekbe az egyetem aktívan kapcsolódjon be.

– Milyen együttműködésekre, kapcsolatokra, lehetőségekre támaszkodhat alelnöki munkájában? Milyen erőforrásokat tud mozgósítani a célok megvalósítása érdekében?

– Azt hiszem, olyan elnökség állt össze erre a ciklusra, amelynek tagjai nagyon hasonlóan gondolkodnak, így hatékonyan tudunk majd együtt dolgozni. Külön kiemelném Síkfői Tamás elnök urat és Rabb Szabolcs főtitkár urat, akik eddig is minden kamarai erőforrást biztosítottak az alelnöki munkához és az Innovációs Bizottság vezetéséhez, valamint az Innovációs Osztály működéséhez. Az Innovációs Bizottság munkáját Császár Gergely fogja segíteni, akivel régóta dolgozom együtt a kamarában, sok közös projektünk volt, és csak pozitív benyomásokat szereztem. Ezzel a támogató háttérrel, azt hiszem, minden feltétel adott a célok eléréséhez.

 

A fejlesztéspolitikáért felelős alelnök: Hoffmann Tamás

„Nem forradalmi ötletekre van szükség, sokkal inkább a helyi politikai és gazdasági szereplők közötti közvetlenebb, hatékonyabb párbeszédre”

Hoffmann Tamás évek óta résztvevője a kamarai rendezvényeknek, emellett a gazdasági, multinacionális környezetben szerzett tapasztalatával és kapcsolatrendszerével segítette a kamara tevékenységét.

– Külön megtiszteltetésnek vettem, amikor idén nyáron felkértek, hogy a munkát szervezett formában, alelnökként és bizottsági elnökként folytassam. A PBKIK számomra egy nagyon érdekes közeg, csupa értékes, a gazdaság fejlődéséért tenni akaró emberrel. Örömmel tapasztaltam, hogy az utóbbi időben kezdtünk egyfajta üzleti klubként is funkcionálni, ahol értékes információkat, tapasztalatokat tudunk egymással megosztani, kvázi hídként funkcionáltunk a megye egyes gazdasági szereplői között.  Ilyen helyzet volt például a Covid 19 kapcsán, amikor hasznosítani tudtuk a tagvállalatok jó gyakorlatait a vírus elleni védekezés kapcsán.

– Az ön által képviselt fejlesztéspolitikai terület, bizottság milyen kihívásokkal küzd a megyében és az ön véleménye szerint ezeken miként lehet változtatni?

– Baranya megye gazdaságának fejlesztése évtizedek óta a legnehezebb feladatok közé tartozik az itt élők körében. Véleményem szerint a problémák fő oka a tőke, a munkaerő és az infrastruktúra hiányára vezethetőek vissza. A jó hír az, hogy ezeket a problémákat megfelelő érdekérvényesítő képességgel és a gazdasági szereplők összefogásával orvosolni lehet.

– Mint a területért felelős alelnök milyen célokat szeretne megvalósítani a most induló kamarai ciklusban?

– Szeretném felmérni a lehetőségeket, szintetizálni az eddig felhalmozódott ötleteket, projekteket. Ha tudunk találni egy megfelelő struktúrát, amiben kijelöljük a célokat, rendszerezzük a feladatokat, akkor biztos vagyok benne, hogy képesek vagyunk eljutni a döntéshozókhoz, akik a forrásokat össze tudják kapcsolni az igényekkel. Véleményem szerint nem feltétlen forradalmi ötletekre van szükség, hanem sokkal inkább a helyi politikai és gazdasági szereplők közötti közvetlenebb, hatékonyabb párbeszédre.

– Milyen együttműködésekre, kapcsolatokra, lehetőségekre támaszkodhat az alelnöki munkájában? Milyen erőforrásokat tud mozgósítani a célok megvalósítása érdekében?

– Elsősorban a helyi gazdasági szereplőket szeretném összehozni a város és a megye vezetőivel a kamarai keretek között, úgy érzem, itt találkozhat a gazdaságélénkítés területén a kereslet és a kínálat. Világosan látszik, hogy az érdek közös, a kapcsolatok megvannak, minden rendelkezésünkre áll, hogy folytassuk a munkát. Közös erővel, szerepvállalással fejlesszük a megye gazdaságát.

 

Az iparfejlesztésért felelős alelnök: Kleisz Zoltán

„Támogatni kell a cégeket abban, hogy ők is lendüljenek mozgásba”

Kleisz Zoltán a Pécsi Tudományegyetem konzisztóriumának elnökeként, a megyei képzési és fejlesztési bizottság elnökeként, illetve kamarai tisztségei révén elkötelezetten és sikeresen segítette az elmúlt ciklusban is a baranyai gazdaságfejlesztési projekteket.

– Mint az iparfejlesztésért felelős alelnök egyelőre kis témákban, kis projektekben gondolkodom, ugyanis úgy vélem, hogy nem lehet egyszerre, rövid idő alatt hatalmas változásokat generálni. Alapvetően a hálózatosodásban látok potenciált, erre szeretném ösztökélni a vállalkozásokat és minden érintettet, akit be lehet vonni a közös munkába. Partnerként gondolok a városra, az egyetemre, nyilvánvalóan a vállalkozásokra, és tapasztalataim szerint a kisebb aktivitásokban, mint például az együttműködésekben rengeteg lehetőség rejlik.

– Milyen feladatokat lát maga előtt alelnökként, milyen változásokat szeretne elérni?

– Azt gondolom, ki kellene nyitni a cégek szemét, hogy meglássanak olyan lehetőségeket, amelyek előre visznek. Mindig zavar a megoldást nem kereső mentalitás, véleményem szerint az, hogy a családi vállalkozásunk, a Matro Kft. sikeres, annak a hozzáállásnak is köszönhető, amit képviselünk. Minden cégnek vannak problémái, külső behatások, pl. törvényi, piaci változások érik, és ezek közül sokra nincs befolyása. De a problémák leküzdésére szükség van egyfajta megoldás orientált gondolkodásra. A problémák ösztönöznek arra, hogy megoldásokat találjunk, persze, nem biztos, hogy mindig az ideálist leljük meg. Sok cégnél nem érzem ezt az attitűdöt, de azt gondolom, hogy ilyen esetben felerősödhet a kamara szerepe.

Az üzleti találkozók és rendezvények mellett fontosak a személyes kapcsolódások, az azok alapján megvalósult eredmények. Például magától értetődően igyekezni fogok, ameddig bent vagyok a Pécsi Tudományegyetem konzisztóriumában, hogy erősítsem az egyetem és a kamara által képviselt vállalkozások közötti kapcsolatot. Viszont ahhoz olyan szintű megfogalmazott igények, felvetések, felkészültség is szükséges, amelyekben mindkét fél potenciált lát. A cégek jelentős részének is fejlődnie kell ahhoz, hogy képesek legyenek az egyetemmel való együttműködésre.

– Melyek az iparfejlesztés területén a legfontosabb teendők a megyében?

– Az elmúlt években több cég is megtelepedett a megyében, igaz, egyik sem alkalmaz több ezer munkavállalót. Évekig munkaerő-problémával küzdöttünk, ha jött is volna valaki mondjuk egy 2000 fős igénnyel, akkor jó eséllyel nem tudtuk volna kiszolgálni. Azt gondolom, hogy az elmúlt években látott irányt kell tovább vinni, az én szememben a közepes vállalkozások jelentik a célpontot. Tudom, hogy ezek idetelepülését nem hozzák címlapon az újságok, viszont nagyobb a realitása annak, hogy ilyen nagyságrendű cégeket ide tudunk csábítani. Ebből a szempontból kiváló projekt a Déli Ipari Park létrejötte.

Jó megoldásnak tartom, hogy a már itt lévő cégek más vállalkozásokat vonzzanak a megyébe. A magunk példáját említhetem, a telephelyünk melletti telken 2016 óta működik egy német partnerünk gyára. A beszállítói voltunk ennek a cégnek, és egyszer felvetettem nekik, hogy mi lenne, ha itt gyártanák bizonyos termékeiket. Tehát egy vevőmet győztem meg arról, hogy Magyarországon, Pécsett hozzon létre egy gyártóegységet. Ehhez semmilyen politikai kapcsolatrendszer, sem támogatás nem kellett. Azt gondolom, hogy ilyen jellegű potenciállal sok cég rendelkezik, még mindig vannak olyan nyugat-európai középvállalkozások, amelyek most kerültek olyan helyzetbe, hogy izgalmas lehet számukra egy közép-európai beszerzés.

– Hogyan tudja azt a fajta tudást, tapasztalatot kamatoztatni ebben az új pozícióban, amit cégvezetőként szerzett?

– Azt tapasztalom, hogy a cégek között vannak kevésbé innovatívak, kevésbé kockázatvállalók, és vannak a megoldást keresők, a fejlődni vágyók. Úgy vélem, támogatni kell a cégeket abban, hogy ők is lendüljenek mozgásba. Mi is mindig azon dolgozunk, hogy megszerezzük egy adott termék gyártását, esetleg elhozzuk egy másik beszállítótól. Sosem lehet megállni egy szinten, egy árbevételnél, egy létszámnál, mert a mi tevékenységi körünkben, de valószínűsíthetően bármely gazdasági ágazatban a vevők igénylik és keresik azokat a beszállítókat, amelyek hajlandók velük menni és növekvő pályát járni. Talán ezt a nézőpontot az alelnöki munkámban is kamatoztatni tudom.

 

Az idegenforgalom fejlesztéséért felelős alelnök: Kollár László

„A gondolkodás a megoldás”

Kollár László évtizedek óta szoros együttműködésben áll a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, több alkalommal az idegenforgalommal és vendéglátással, a turizmussal kapcsolatos bizottságokban vállalt aktív szerepet. A kamara vezetésével, így a jelenlegi elnökkel, dr. Síkfői Tamással együtt mintegy 15-20 éve igyekeznek elfogadtatni a régióban a turizmus szereplőivel azt a nézetet, hogy „egységben az erő”. Hogy ezt az iparágat ne az jellemezze, hogy mindenki csak a saját vállalkozásával foglalkozik – e véleménye, hozzáállása mellett Kollár László az elmúlt évtizedekben mindig határozottan ki is állt.

– Az idegenforgalom milyen kihívásokkal küzd a megyében és milyen területen lehet változtatni? Miben tud előrelépni az Idegenforgalmi Fejlesztési Bizottság?

– Az országra, így a régióra is jellemző, hogy még mindig kevésbé fogadják el: a turizmus ugyanolyan szakma, mint a péké. Ott is az egyik pékségbe bemegyünk kenyeret venni, a másikba pedig nem. A vállalkozásunk, azaz a bikali Élménybirtok a „világ végén” az elmúlt 15-20 évben elérte – ami látható a számokon –: Pécs és Harkány után Baranya megyében, a Dél-Dunántúlon a leglátogatottabb helység. Bikalon, ahol egy szálloda van, a megyében a legmagasabb vendégéjszaka-számot produkáljuk. Mára eljutottunk odáig, hogy a szektor szereplői kíváncsiak olyan szakember véleményére is, aki bizonyítottan sikeres, hogy miként érte el ezt az elmúlt 20 évben.

A siker nagyon fontos része a fejlesztés, hogy koncepcionálisan és következetesen fejlesztjük-e a megye turizmusát. És szerintem ennek a folyamatnak mindig eredményorientáltnak kell lennie. Ehhez pedig egy sok oldalról átgondolt, koncentrált fejlesztési tervre van szükség, amit végig is menedzselünk. Olyan koncepcióra, ami helyben születik. Emellett elengedhetetlen a szereplők együttműködése, olyanra gondolok, minthogy az egyik szállodában ajánljuk a partnervállalkozás borát, adjunk vouchereket, amelyek a másik turisztikai szereplő szolgáltatására, attrakciójára hívja fel a figyelmet. Ezzel a fajta együttműködéssel lehet egy régióban eredményt elérni. Én ezt képviselem. Akik felkértek az alelnöki pozícióra, tudják rólam, hogy ezt képes vagyok megértetni és elfogadtatni a különböző érdekcsoportokkal.

– Van-e olyan konkrét cél, amelyet kitűzött önmaga mint bizottsági elnök, alelnök elé?

– A legfontosabb azzal foglalkozni, hogy ha a koronavírus miatt még egyszer megáll 2-3 hónapra a vendéglátás, akkor mi történik. Kérdés, hogy az állam vállal-e ebben bármilyen szintű szerepet, mert ha nem, akkor a piac nagyon komolyan átrendeződik. A második lépés pedig az lesz, hogy a megyei iparkamara és a megyei közgyűlés miként tud együttműködni a következő öt-hétéves európai uniós ciklusban. Fontos, hogy legyen egy olyan tervünk, amelyre adott esetben pályázni tudunk. Itt is elsősorban az összetartásra, az egymással való kapcsolódásra gondolok. Én ezt tűztem ki célul. Azt mondtam a kamara vezetésének, hogy amennyiben úgy látom, hogy a szereplők, akik nem lesznek elég aktívak a célok megvalósításában, helyett megkeresem az aktív partnereket, legyenek ezek tulajdonosok, üzemeltetők vagy a megye vezetői, és velük fogok dolgozni. Akik nemcsak beszélnek a célról, hanem tenni is szeretnének érte.

– Milyen együttműködésekre, kapcsolatokra, lehetőségekre támaszkodhat a bizottság a munkája során?

– Én csak módszertant szeretnék és aktív embereket, semmi mást. Nézzük meg, elemezzük a kész modelleket, ismerjünk meg újakat, mérjük fel, hogy hiszünk-e bennük, és valósítsuk meg azt, amelyet jónak látunk. Nem a pályázatokban és a pénzben hiszek, azok csak eszközök, amelyek a célok eléréséhez kellhetnek, de nem ezek jelentik a megoldást. A gondolkodás a megoldás.

 

A humánerőforrásért felelős alelnök: Papp Judit

„Célom, hogy a bizottság tagjaival közelebb hozzuk a keresletet a kínálathoz, elősegítve a régió erősödését gazdasági és humán területen”

Papp Juditban családi kötődése kapcsán és cégvezetői munkája miatt érlelődött meg évekkel ezelőtt az elhatározás, hogy szakmai kapcsolatba lép a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. Dédnagyapja a második világháború előtt jogász létére ügyvezető titkárként tevékenykedett a kamarában. Cégvezetőként pedig a szakmunkásképzés előtérbe kerülése erősítette Papp Judit kapcsolat felvételi szándékát, hisz a kamara munkatársai segítségével jutott hozzá minden fontos szakmai információhoz és gyakorlati útmutatáshoz. A most lezajlott kamarai választások óta pedig a humánerőforrásért felelős alelnökként végzi kamarai munkáját.

– Az elmúlt 4 évben bizottsági tagként dolgoztam a kamara Szakképzési Bizottságában. Az együttgondolkodás során képet kaptam a régió munkaerő-utánpótlását érintő szakképzési problémákról, lehetőségekről. Beleláttam Pécs városa és a megye településeinek emberierőforrás-gazdálkodásának nehézségeibe, kihívásaiba. Ez év őszétől pedig lehetőséget kaptam egy új bizottság vezetésére. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában a HR-fejlesztési Bizottság egy teljesen új bizottság, amely terület a fokozódó kihívások okán szerveződött önálló testületté. A kihívás lényege a régió humán erőforrásának feltérképezése a már működő vállalkozások és potenciális befektetni szándékozó vállalkozások igényeinek figyelembevételével. Feladata az emberi erőforrások gyengeségeinek és erősségeinek feltárása, illetve ezen vizsgálatok eredményeinek publikálása a döntéshozók és piaci szereplők felé.

– Milyen kihívások jelentkeznek a humán erőforrás területén a megyében és miként lehet ezen változtatni?

– Baranya az egyik legmagasabb munkanélküliségi ráta mellett egyben a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő megyék között is jelen van. Ennek a paradox helyzetnek többek között a kistelepülési szerkezet, a munkába járás nehézsége, a képzettség szórtsága és hiánya az oka. Az utóbbi években megnőtt a lakosság elvándorlása is. A megye korfája drasztikus elöregedést mutat. Mindezek rossz hatást gyakorolnak a régió munkaerőpiacára. Ugyanakkor a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban kiváló szakemberek képzik a fiatalokat, akik jelentős hányada a tanulmányuk befejezése után nem marad a régióban. Így Baranya megye és Pécs városa munkaerőpiacán, úgy tűnik, hogy sok esetben nem találkozik a kereslet a kínálattal sem szaktudásban, sem bérezésben, sem mobilitásban, sem információáramlásban, sem képzésben, sem közös érdekekben.

– Milyen célokat határozott meg alelnökként a következő négy évre?

– Célom, hogy a bizottság szakmailag képzett és alapos gyakorlati háttérrel rendelkező tagjaival elemzéseink, együtt gondolkodásunk és projektjeink eredményeként közelebb hozzuk a keresletet a kínálathoz, mint ahogy a kínálatot a kereslethez, elősegítve a régió erősödését gazdasági és humán területen egyaránt. Az ezekhez kapcsolódó operatív feladatokat a HR Bizottság alakuló ülésén a tagokkal egyeztetve fogalmazzuk meg. Fontosnak tartom, hogy a bizottság a többi kamarai testülettel együttműködve végezze a munkáját, hisz a humán erőforrás horizontálisan minden vállalkozás jelenét és jövőjét meghatározza.

– Esetleg személyes célt is meghatározott a kamarai munkájához?

– Cégvezetőként, büszke pécsi polgárként célom, hogy a munkámmal támogassam a régió fejlődését.

 

A szakképzésért felelős alelnök: Várszegi Gyula

A valós igények alapján koncentrált figyelem a szakképzésre, a felnőttképzésre

A korábbi kamarai ciklusokban a humánerőforrás-fejlesztéséért felelős alelnökként dolgozott Várszegi Gyula. Azonban jelentős változás történt ezen a területen, így újraválasztott kamarai elnökként a szakképzésre koncentrál a következő négy évben.

– A kamarai stratégiában is azért vált ketté a szakképzés és a humán erőforrás fejlesztése, a humánerő-gazdálkodás, mert annyira sokrétű, szerteágazó ez a terület, hogy egy bizottság ezen nem képes hatékony munkát kifejteni. Ráadásul az ellentétek is rányomták a bélyeget az eddigi munkára, mert mindkét terület mást-mást képvisel. Ezért úgy gondoltuk, hogy a szakképzés témában kimondottan a fizikai és az egyéb szakképesítésekkel foglalkozunk, illetve a felnőttképzéssel, az átképzésekkel, a mesterképzésekkel. De ide tartozik a pályaorientáció ismertetése, terjesztése is. A jövőben szeretnénk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara oktatási központjában még inkább úgy alakítani a felnőttképzést és a különböző oktatásokat, hogy azok minél inkább megfeleljenek a gazdaság igényeinek, akár a kisebb vállalkozásoknak, de természetesen a nagyobb cégeknek is. A nagy cégek ugyanis egészen más képzési elvárást fogalmaznak meg, más munkaerőt foglalkoztatnak, mint a kkv-k vagy az egyéni vállalkozások. Tehát a szakképzés a korábbinál egy kisebb tortaszeletet jelent, de teljesen markáns belső átalakulással. Ezért is választottuk ki és kértük fel a bizottsági tagokat úgy, hogy a szépségipartól egészen a fotózásig, a művészetig mindenféle területet képviselni tudjunk. Hogy az igényeknek megfelelően dolgozzuk ki az új stratégiánkat, és ez alapján nyújtsunk segítséget a különböző törvénykezések, javaslatok tekintetében.

– Milyen kihívásokkal küzd a szakképzés a megyében és hogyan lehet ezen változtatni? Milyen célokat határoztak meg?

– A célok meghatározása egyelőre még várat magára, azokat majd az alakuló ülésen közösen fogalmazzuk meg, mint ahogy a munkarendünket, az SZMSZ-t stb. is akkor fogadjuk el. A magam részéről azonban már vannak elképzeléseim, pl. mindenképpen a korábbinál szélesebb körben keressük meg a cégeket, a gazdasági vállalkozásokat és megpróbálunk az interneten, a médiában egy másfajta megszólítással élni. Emellett, azt gondolom, fokozni kell a személyes megkeresések intenzitását, akár a különböző fórumokon keresztül vagy a valóságos találkozások által, ahol fel tudjuk mérni a tényleges igényeket, hogy valós információk, adatok alapján dolgozhassunk. Igyekszünk továbbra is szoros kapcsolatot tartani a mestercentrummal, a képzőhelyekkel, az iskolákkal, az intézményvezetőkkel, mindenkivel kiépíteni egy olyan kapcsolatrendszert – akár online formában –, ahol folyamatos tájékoztatást tudunk adni és kapni. Ezeknek a terveknek a hogyanját és mikéntjét egyeztetjük az első ülésünkön, illetve meghallgatjuk a gazdaság a képviselőinek a javaslatait, hiszen a saját szakterületükön biztosan jó ötleteik vannak, amelyeket érdemes megvalósítani.

– Alelnökként van-e személyes célja, amely kiemelt figyelmet kap majd a következő négy évben?

– Konkrét személyes célom nincs, egyedül az az elvárásom magammal szemben, amit az elmúlt 4 ciklusban eddig is próbáltam elérni: hogy a kamara a gazdaság érdekeit képviselje mindenhol, minden fórumon, minden eseményen, és ez a jövőben is megvalósuljon. Nem egyéni csoportok, személyek, egy-egy vállalkozás érdekeit nézni, hanem mindig azt, hogy miként tudunk minél többet segíteni a vállalkozásoknak, a gazdaság szereplőinek ebben a megyében. Ez a támogatás szinte mindent jelenthet a szakképzéstől kezdve a különböző információk adásáig, a pályázatokig. A vállalkozások igényeit, elvárásait igyekszünk tolmácsolni, a többi kamarával összefogva fordulni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, majd velük közösen megfogalmazni a kéréseinket a kormány felé. Sajnos kissé megtépázták a kamara jogköreit, így annál erősebben kell képviselni azt, ami megmaradt. Nagyon jó kapcsolatot kell kiépíteni Péccsel, Baranyával, a különböző hatóságokkal, amelyeknek adott esetben befolyásuk lehet a vállalkozások mindennapjaira. Emellett fontosnak tartom, hogy a gazdaság időben fel tudjon készülni a jövő kihívásaira, ez is részben a mi felelősségünk.

 

Az információtechnológiáért felelős alelnök: Zalay Buda

„A szakma népszerűsítése mellett a munkaerőpiaci szereplők együttműködését támogatni szeretném a jövőben is”

Zalay Buda 2012. óta ápol szorosabb a kapcsolatot a kamarával, eleinte igénybe vett szolgáltatások terén, majd önkéntes alapon az ICT Bizottság vezetésével, illetve a működés területén elnökségi tagként vette ki részét a munkából. Az Információtechnológiai Bizottság elnökeként, a területért felelős alelnökként dolgozik a következő négy évben is.

– A kamarában tömörülő cégeket aktív közösségnek látom, amelyeknél a közös pont a gazdasági érdekek felett a város és a régió szeretete, a lokálpatriotizmus. Ez a habarcs, ez köt minket össze, ez könnyíti meg az együttműködést!

– Az ön által képviselt információtechnológiai terület, bizottság milyen kihívásokkal küzd a megyében és az ön véleménye szerint ezeken miként lehet változtatni?

– Az ICT Bizottság az információtechnológiai és telekommunikációs cégek platformja. Ez a szektor sem különbözik nagyban a többi területtől a problémákat tekintve: a minőségi munkaerő megszerzése és megtartása a legnagyobb kihívás. A megoldás kulcsa itt is az együttműködés lehet, ami a „fogadó oldalról”, úgy gondolom, létrejött. Az elmúlt időszak legnagyobb sikerének tekintem, hogy egy rendkívül szoros és jó együttműködést sikerült kialakítani a i2k Klaszter tagvállalatai, az IVeTár informatikai szakemberei és a Kamara ICT Bizottsági tagsága között. A „küldő oldal”, azaz a PTE informatikát oktató karaival kell még szorosabbra fűzni a szálakat, ami a következő ciklusnak biztosan feladata lesz!

– Mint a területért felelős alelnök milyen célokat szeretne megvalósítani a most induló kamarai ciklusban?

– Az ICT Bizottság új céljait együtt fogjuk kitűzni a tagsággal az alakuló ülésünkön a következő hetekben, de a szakma népszerűsítése mellett a munkaerőpiaci szereplők együttműködését biztosan támogatni szeretném a jövőben is. A több mint 20 éves nagyvállalati tapasztalatommal pedig általában is szeretném segíteni az elnökséget a hatékony működésben.

– Milyen együttműködésekre, kapcsolatokra, lehetőségekre támaszkodhat alelnöki munkájában? Milyen erőforrásokat tud mozgósítani a célok megvalósítása érdekében?

– Ahogy említettem, egy nagyon erős közösség alakult ki a régióban ICT területen az elmúlt évek munkájának eredményeképpen: a nagy multitól kezdve, a kkv-szektor szereplőivel bezárólag 50 vállalkozást tudunk megszólítani és mozgósítani, ha a cél és az eredmény közös hasznot tud hozni. Jó példa erre a nemrég elindított, nonprofit jelleggel működő itpecs.hu weboldal, ahol naprakész információkat adunk a régióban működő IT cégekről és az aktualitásokról.

Kis Tünde