Nem lehet nem foglalkozni a Covid-19 világjárvány következményeivel, hiszen átrendezte mind a világ-, mind a helyi gazdaságot. A különböző szektorokban tevékenykedő vállalkozások egy része vagy kénytelen volt lehúzni a rolót (ha nem is végleg, de néhány hónapra biztosan), vagy szükségszerű volt stratégiát váltania, illetve új partnerek, megrendelők, vevők után néznie. Sokakban felmerült a külföldi (határokon túli) piacok megcélzása, de a nyelvtudás hiánya, a helyi ismeretségek nélkülözése, netán az információk meg nem léte eltántorította őket a következő lépés megtételétől. A kapcsolattartásban is felerősödött az internet szerepe, a személyes üzleti tárgyalásokat felváltották az online megbeszélések.
Ezekre az új helyzetekre reagálva indította el augusztusban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a kamarai Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája az ITT & MOST Nemzetközi Online Üzletember Találkozó Magyar Nyelven elnevezésű platformot, amely az üzleti ajánlatok közvetítése mellett tájékoztató fórumok által információkkal és tanácsadással támogatja a rendszerben már regisztrált tárgyalópartnerek és további vállalkozások jövőbeni üzleti együttműködését. Az ITT & MOST online felületen hetente más és más ország üzleti, befektetési lehetőségeit ismerheti meg a már eddig beregisztrált közel 330 vállalkozás (460 üzleti ajánlattal). Az élő adásban, moderátor segítségével zajló fórumokon egy adott szakterület vagy célország szakértői tartanak magyar nyelvű szakmai előadásokat és válaszolnak a feltett kérdésekre. Így a külföldi kapcsolatok kiépítése jelentősen leegyszerűsödhet. Összeállításunkban néhány környező ország jellemzőit mutatjuk be a kínálkozó gazdasági kapcsolódási lehetőségek tükrében.
Szlovénia: kiváló földrajzi helyzet, képzett munkaerő
Szlovénia egy fiatal állam, 1991-ben alakult, kereskedelmileg és földrajzilag kiváló helyen fekszik: 250 km-es távolságban négy főváros is található. Az ország pénzneme az euró, három hivatalos nyelve van: a szlovén, a magyar és az olasz. Az intézményekben kötelezően használható a magyar nyelv. A gazdaság bevétele 2,8 mrd euró volt a múlt évben. A magyarok lakta Muravidék központja Lendva, amelynek határában húzódik az autópálya, ez összeköttetésben áll Magyarországgal, Horvátországgal, Ausztriával és Szlovénia belső részeivel. Ezért akár a logisztika, akár az ipartelepítés szempontjából igen kedvező a város fekvése. Lendva környékén a következő ipari tevékenységek vannak jelen: fürdőszobai berendezések gyártása, gyógyszergyártás, kozmetikumok gyártása, olajipar, gépészet, textilipar, villamosság, turizmus, lakókocsi-gyártás, cipő, hegesztőberendezések gyártása. Igen fejlettek a határmenti kereskedelmi kapcsolatok, erős a bevásárlóturizmus. A koronavírus-helyzet Szlovéniában is érinti a gazdaságot, ezt különböző támogatásokkal, az adófizetések határidejének kitolásával, kedvezményekkel igyekszik segíteni a szlovén kormány.
Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium intézményeként teljes körűen a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. látja el. A CED 22 irodája közül az egyik Lendván található, szlovéniai befektetési lehetőségek kialakításában, a szlovén–magyar gazdasági kapcsolatok szervezésében, illetve tolmácsolásban, egyéb ügyek lebonyolításában is közreműködnek. A lendvai körzetben jelentős szerepe van a turizmusnak, a vendéglátásnak, korábban jelentős volt a borászat, amelynek dolgoznak a felfejlesztésén. A munkaerő képzettsége jó, a munkavállalók számára nem jelent gondot az angol és a német nyelv használata. Kis- és középvállalkozások, ill. nagyobb cégek számára is jó befektetési lehetőségek nyílnak a környéken. Azt viszont érdemes szem előtt tartaniuk a térségben vállalkozni szándékozó magyar cégeknek, hogy szlovén területű cégalapítással vagy szlovén céggel való partnerségi kapcsolat kialakításával lépjen be a szlovén piacra, mert így egyszerűbb lesz dolgoznia és a piaci elfogadtatása is sokkal kellemesebb lesz.
A CED irodája különböző rendezvények szervezésében közreműködik, ezek közül a legjelentősebb az AGRA, amire minden évben magyar kiállítókat is visznek. Üzleti fórumokat tartanak a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamrával, illetve a Szlovén-Magyar Tagozattal, ugyan az idei decemberi fórum elmarad, de talán jövő februárban már meg tudják szervezni a személyes jelenlétet igénylő rendezvényt.
A szlovén piacra belépők számára hasznos lehet egy gazdaságfejlesztési platform, az e-conomy felkeresése. Ez az online felület a szlovén és a magyar határ két felén tevékenykedő vállalkozásoknak segít a gazdasági kapcsolataik kiépítésében, illetve tágabb piacszerzési lehetőséget is ad számukra. A platformot létrehozó projekt célja az, hogy pótolják a hiányzó együttműködéseket, megerősítsék a meglévőket, segítsék a kommunikációt és használják ki a hálózatos együttműködés minden előnyét.
Az e-conomyportal.com platform kétnyelvű, a határ két oldaláról összesen 34 intézmény segítette a munkát. A honlapon bemutatkoznak az egyes intézmények, és mind a vállalkozások, mind az intézmények számára lehetőség van regisztrációra. Ha egy vállalkozás ide felregisztrál, bekerül egy adatbázisba, ahol egy háttérben működő rendszer segítségével meg fogja tudni találni a partnerét az általa megadott keresési feltételeknek megfelelően. Az adatlap kitöltésével a vállalkozás bekerül egy adatbázisba, ezzel kereshetővé válik a többi vállalkozás számára is. A platform külső segítség nélkül is hasznára van a vállalkozásoknak. Az online felület kialakítói törekedtek arra, hogy minden olyan információt meg tudjanak osztani, amelyek egy vállalkozás életében szükségesek, fontosak lehetnek. Így híreket és a határmenti gazdasági eseményeket is megjeleníti, de álláshirdetéseket is fel lehet tenni. Tolmácsok, illetve ügyvédek elérhetőségeit is tartalmazza az oldal, akik cégalapításban, cégügyekben segíthetnek. Ugyanúgy elérhetők általa pályázati lehetőségek, és olyan szervezetek is, amelyek fontosak lehetnek a vállalkozások életében. A platform használatának nincs regisztrációs díja.
Horvátország: közös pályázatok, nyitott lehetőségek, személyes kapcsolatok
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat tagjaként a horvát–magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését támogatja a CED eszéki irodája, amely számos szolgáltatással segíti a Horvátországban gazdasági tevékenységet kezdő vállalkozásokat. Az iroda elsődleges profilja a klasszikus exportfejlesztés, sok éves tapasztalatukra és szerteágazó kapcsolatrendszerükre alapozva minden hozzájuk fordulónak igyekeznek segíteni. Lakossági fórumokat is szerveznek a térségben az Economica Hungarica Alapítvány által lebonyolított gazdaságfejlesztési programra pályázó potenciális pályázók számára, ezeken a fórumokon a magyarországi beszállítóknak lehetőségük adódik a közvetlen bemutatkozásra, akár már konkrét árajánlattétellel. Ezt eddig már számos magyar vállalkozás kihasználta.
Az Economica Hungarica Alapítvány a horvát gazdaságfejlesztési program lebonyolítója, azzal a céllal jött létre, hogy megteremtse a mezőgazdaság és a kisvállalkozások fejlődési feltételeit, ösztönözze a területek versenyképességét és fenntarthatóságát, oktatási és képzési tevékenységeket támogasson, amelyek mindezen célokat szolgálják a határ menti területeken. A pályázati felhívások legfontosabb célkitűzése a horvátországi magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának támogatása többek között a gazdasági tevékenységek, az üzleti hatékonyság növelése, a termelés és a szolgáltatások korszerűsítése a családi mezőgazdasági tevékenységek által. Pályázati felhívásokat tesz közzé, idén a mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó vállalkozásfejlesztésre, kapacitásbővítésre lehetett pályázatot benyújtani. Az eszközbeszerzési pályázatokon többször szerepeltek magyar beszállítók is. A pályázathoz való kapcsolódás a vállalkozások (beszállítók) számára remek lehetőség arra, hogy növeljék az arányukat a beszállítói piacon – ez az Economica Hungarica Alapítvány (EHA) és a CED irodájának együttműködésén keresztül lehetséges. A CED által szervezett lakossági fórumokon lehetőségük van megismerkedni a pályázóknak és a beszállítóknak, a személyes kontaktus elősegíti a bizalom létrejöttét a két fél között. Az ilyen típusú pályázatokon tipikusan eszközök és technológia beszállítására nyílik lehetőség. A beszállítók abban tudnak segíteni a pályázóknak, hogy igazolják a piaci árat, előny, ha az áfakörbe tartoznak, magyar vagy kétnyelvű ajánlatot tesznek, és feltüntetik a technikai jellemzőket, műszaki specifikációkat.
A két ország közötti kereskedelmi és üzleti kapcsolatok fejlesztését segíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozata, amelynek jelenleg 60 tagja van (Baranya, Somogy, Zala megye). Célja, hogy ápolja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, előmozdítsa tagjai gazdasági érdekeit, érdekvédelmet, szakmai támogatást nyújtson, valamint lobbierőt generáljon. Feladata, hogy személyre szabott tanácsadást nyújtson a vállalkozásoknak, tájékoztató rendezvényeket, szervezett kiállítás- és vásárlátogatásokat hozzon létre, üzletember-találkozókat szervezzen, valamint partnerlistákat állítson össze. Folyamatos kapcsolatban állnak a horvát területi kamarákkal, a horvát Enterprise Europe Network-irodákkal, a Közép-Európai Kereskedelemfejlesztési Hálózattal, a Horvát Köztársaság Főkonzulátusával, illetve Magyarország külképviseleti irodáival.
Emellett számos hazai közreműködő szervezet segít hasznos és naprakész információkkal a horvátországi külpiacra lépésben és a partnerkeresésben: az EXIM, a HEPA, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Nkft., a KKM külgazdasági kirendeltségei, a társult szervezetek, az MKIK területi és vegyes kamarái, a bilaterális tagozatok, az Enterprise Europe Network hálózat.
Idén számos rendezvény elmarad a koronavírus-járvány miatt vagy más módon rendezik meg őket. De 2020-ban biztosan elérhető az ITT & MOST, a beszállítási lehetőségek a horvátországi GFP pályázatok kapcsán, a Go Global Go Virtual – ahol a V4-országok lesznek a fókuszban.
Ausztria: előny, ha kereskedelmi ügynökkel hódítjuk meg az osztrák piacot
A koronavírus-járvány előtt az osztrák–magyar együttműködés tradicionálisan nagyon jó volt, a két ország évszázadok óta komplementer módon együttműködik. Kapcsolatukban nagy lépést jelentett hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása és a 2011-es piaci nyitás, ezt követően indult meg a magyar vállalkozásoknak az a törekvése, hogy minél több vállalatot hozzanak létre Ausztriában. Ezek kis tőkeigényű vállalkozások, jellemzően szállodák, panziók, éttermek, és van néhány nagyobb termelőcég is. De a magyarországi adó- és munkaerőpiaci környezet ebből a szempontból előnyösebb, így megmaradt az a tendencia, hogy a magyar vállalkozások határon átnyúló szolgáltatás keretében vannak jelen Ausztriában. Ausztria számára előnyt jelentett, hogy Magyarország, ill. a többi kelet-európai ország munkavállalói megjelentek az országban, de ez némi zavart is okozott az osztrák munkavállalói piacon: 2015-ben csúcsot döntött az osztrák munkanélküliség. Ennek következtében nagyon sok adminisztratív kötelezettséget rótt a kormány a külföldiek munkavállalására, és ezek meglétét a mai napig szigorúan ellenőrzik.
Mielőtt egy magyar vállalkozás Ausztriába érkezik, mindenképpen végig kell járnia, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak, milyen bérkötelezettségei lesznek. Ezekre vonatkozóan nagyon jó tájékoztató oldalak léteznek az interneten, illetve a bécsi magyar nagykövetség is a vállalkozók rendelkezésére áll, és össze tudja kapcsolni őket olyan szakemberekkel, akik el tudják magyarázni a vállalkozásoknak ezeket a szabályokat. Szinte minden gazdasági szegmensben van jó példa az együttműködésre, de a legjellemzőbb a fémipari, a gépipari beszállítás. Ausztriában húzóágazat a fémipar, a gépipar, az autóipar, általános, hogy egyes részegységeket, alkatrészeket magyar vállalkozások állítanak elő nagyon jó ár-érték arányban. A rendkívül kedvező infrastrukturális környezet lehetővé teszi, hogy az osztrák vállalatok könnyen hozzájutnak ezekhez a termékekhez, szolgáltatásokhoz. A másik ilyen terület az építőipar, ahol rengeteg magyar munkavállaló dolgozott, bár az utóbbi évek magyarországi építőipari konjunktúrája azért érezteti a hatását. A turizmusban is igen magas számban végeztek munkát magyarok Ausztriában.
A koronavírus-járvány jelentős változásokat hozott, 7,6%-os gazdasági visszaesést produkált Ausztriában, de az ország jobban reagált a válságra, mint az EU-s átlag. Ez annak volt köszönhető, hogy egy nagyon stabil gazdasági periódusban érte az országot ez a helyzet, illetve komoly állami átvállalásokkal próbálták olyan állapotban megtartani a gazdasági szereplőket, hogy a válság után újra tudják kezdeni a termelést. Sokáig abban reménykedtek, hogy a járványnak egy hulláma lesz, de lehet számítani a második hullámra, így Ausztria kétéves időtartammal számol, hogy addig együtt kell élni a koronavírussal. Ugyanakkor nincs rá lehetőség, hogy még egyszer teljesen lezárják a gazdaságot. A további működés érdekében ahol lehet, bevezetik a home office lehetőségét, ahol pedig elkerülhetetlen a személyes jelenlét, ott a munkavállalónak rendszeres ingyenes tesztelési lehetőséget fog biztosítani a vállalat. Több bizonytalansági tényező miatt csökkent a gazdaságban a megrendelések száma. Jelenleg még kivár az osztrák gazdaság, alapvetően a pesszimizmus a jellemző, a vállalkozások megtakarításra törekednek, nem most hajtanak végre eszközberuházást, a meglévő projektek még futnak, de az újakat csak az osztrák kormány által támogatott gazdaságösztönző programokkal indítják el.
Ausztria export orientált ország, a gazdasági fellendülés attól függ, hogy a jövőben a Covid tekintetében milyen lesz a gazdasági kapcsolata Amerikával, Németországgal. Ezek a bizonytalansági tényezők egyelőre fékezik a gazdaságot, de nincs olyan terület, amely a magyar vállalkozások előtt elzárt lenne. Visszaesett a turizmus, különösen a városi turizmus, a vendéglátás, a luxusipar. Amit továbbra is konjunktúra jellemez, az az építőipar, a bútoripar és a gyógyszeripar, a gyógyszeripari alapanyaggyártás, az egészségipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar. Emellett minden, ami kutatás-fejlesztés és innováció, illetve ami összefügg ezekkel a tevékenységekkel. Látszik néhány trend, amelyet a koronavírus termelt ki, és amelyek hosszú távú lehetőséget teremthetnek a magyar vállalkozásoknak Ausztriában. Ezek egyike a regionalizáció. A koronavírus-járvány előtt alapvetően olyan koncepció érvényesült Európában, hogy a beszállítói láncokat teljes mértékben globalizálták. Ezek a sok általuk nyújtott előny miatt kezdték kiszorítani az európai piacokat. Most ismételten előnnyé válik a közelség, ez Ausztria és Magyarország tekintetében hosszú távú piaci előnyt jelent. Az a kérdés, hogy a vállalkozói pesszimizmus mikor vált át optimizmussá Ausztriában. A másik ilyen gyümölcsöző terület a felvásárlás lehet. Ausztriában sok cég ment csődbe a járvány miatt, ezáltal munkahelyek szűnnek meg. Az ország munkaerőpiaca jelentősen megsínylette a válságot, ezért olyan kormányzati döntés született, amellyel igyekeznek megmenteni a munkahelyeket. Tehát igen kedvező hitelkonstrukciókat nyújtanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek felvásárolják a csődbe menő osztrák cégeket azzal a feltétellel, hogy legalább két évig tovább alkalmazzák a meglévő munkavállalókat. Így a magyarok most sokkal nagyobb számban tudnak cégeket átvenni, mint korábban. Érdemes tehát ebben is gondolkodni, ha valaki Ausztriában szeretne vállalkozni. Vannak kifejezetten olyan szakemberek, akik a felvásárlással foglalkoznak, velük össze tudja kapcsolni a bécsi magyar nagykövetség a magyar vállalkozókat. A jövőre nézve érdemes tudni, hogy vannak területek, amelyeken Ausztria a világ élvonalába szeretne kerülni, ezek a kutatás-fejlesztés, az egészségipar, a digitalizáció, az innováció. Az, hogy bekövetkezett egy gazdasági válságot szülő egészségügyi válság, abba az irányba vitte el a folyamatokat, hogy ezeken a területeken kifejezetten keresik az együttműködéseket. Az ilyen profilú cégek számára komoly lehetőségek nyíltak Ausztriában.
Magyarország bécsi nagykövetségének külgazdasági irodája rengeteg segítséget tud nyújtani az Ausztriában vállalkozni szándékozóknak. Feladata, hogy támogassa a magyar és az osztrák vállalkozások közötti gazdasági kapcsolatokat. Egyik oldalról a magyarországi vállalkozásokat, amelyek Ausztriában szeretnének gazdasági tevékenységet végezni. A másik oldalról pedig azokat az osztrák nagyvállalatokat, amelyek Magyarországon terveznek beruházásokat, befektetéseket létrehozni, és ezáltal munkahelyeket teremteni. A külgazdasági iroda teljes körű ingyenes cégadatbázissal rendelkezik, kérésre készítenek céglistát az igények alapján. A külképviselet rendszeresen szervez ágazati üzletember-találkozókat, de sok és magas színvonalú üzletember-találkozót tartanak az osztrákok is, most már webinárium formájában is, ezekről szívesen nyújtanak tájékoztatást. A magyar cégek számára roppant előnyös lehet az osztrák közbeszerzéseken való indulás. A közbeszerzések értékhatára azonban jelentősen eltér a hazaiétól, sokkal alacsonyabbak. Már az egészen kis községek iskoláinak beszerzései is ide tartoznak. Ezeken el lehet indulni, nagyon sokan úgy érkeznek Ausztriába, hogy megpróbálnak egy ilyen tendert, megnyerik, és ez már megfelelő referencia számukra a továbblépéshez. Érdemes kereskedelmi ügynökök támogatását igénybe venni Ausztriában, amely egy komoly, jogszabály által szabályozott szakma. A nagykövetség a Covid-szabályokat naprakészen követi, ebben is tudnak segíteni a vállalkozásoknak, akár a kiutazásokra vonatkozóan is.
Szerbia: Vajdaság és az ország többi része is nyitott a magyar vállalkozások számára
Mielőtt Szerbiában, közelebbről a Vajdaságban tervezünk vállalkozást indítani vagy gazdasági kapcsolatot kiépíteni, érdemes tájékozódni a gazdasági helyzetről. Vajdaságban a kivitel 2018-ról 2019-re 8,6%-kal nőtt, mértéke 6,1 mrd euró volt. A fő kiviteli piacok az EU-s országok, a CEFTA-országok és Oroszország voltak, a legnagyobb mennyiségben élelmiszer, ital, gépjármű- és pótkocsi-alkatrészek, illetve mezőgazdasági termékek találtak vevőt külföldön. Az állam által alapított Vajdasági Fejlesztési Ügynökség öt okot nevezett meg, amelyek miatt érdemes befektetésben gondolkodni a Vajdaságban: kiváló minőségű munkaerő áll rendelkezésre versenyképes költségekkel, alacsonyak az üzemeltetési költségek, gyors és könnyű a hozzáférés a világpiachoz (Szerbia az utóbbi években aláírt szabadkereskedelmi egyezményeket az EU-val, az EAEU-országokkal, az EFTA-országokkal, Törökországgal és az USA-val), kedvező adórendszer a nyereség növelésére, és kiváló ösztönzők állnak rendelkezésre. A vajdasági és a szerb kormány nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, a nyelvoktatásra. A középiskolai és az egyetemi képzés követi a munkaerőpiaci igényeket, a fiatalok a legmodernebb technikával és technológiákkal ismerkednek meg. Az állami ösztönzőket a külföldi befektetések növelésére hozták létre, ezek a gyártási, a nemzetközi szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság szektorában használhatók. Az elnyert ösztönzők 50-70%-ot tesznek ki, a befektetett összeg vagy a kétévi bruttó fizetés alapján. Három kormányzati szint létezik Vajdaságban: önkormányzati, tartományi és állami szint. A befektető cégek e három szinten pályázhatnak különféle ösztönzőkre. Az állam támogatja a beruházásokat gyártási, mezőgazdasági és a nemzetközi szolgáltatások szektorában. Az ösztönzők vagy pénzügyi-, vagy adószüneti-, vagy infrastrukturális beruházás formájában kaphatók, de állami szinten a három forma kombinációjában is. A tartományi kormány támogatja az új foglalkoztatást, új eszköz vásárlását és a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységét pénzügyi formában. Az önkormányzatok zöldmezős telephelyeket kínálhatnak a hazai és a külföldi cégeknek ingyen vagy a piaci ár alatt, illetve helyi adókedvezményeket is.
A létező erőforrások és az elérhető előnyök miatt Vajdaságban három kulcsfontosságú szektort azonosítottak: az agráriumot, az autóipari szektort és az ICT szektort. Ezekben a szektorokban történtek meg a legnagyobb befektetések, mind tőkében, mind az alkalmazottak számát tekintve. Vajdaságnak kiváló agrárlehetőségei vannak, ezért ebben a szektorban dolgoznak a legtöbben és az utóbbi években itt történt a legtöbb befektetés is. A Vajdasági Fejlesztési Ügynökség minden évben beszállítói napot szervez B2B formában, ezen olyan szerbiai és külföldi feldolgozóipari vállalkozások vesznek részt, amelyek valamilyen nagy kereskedőláncba szeretnének bejutni. A vajdasági gazdasági kamarához is köthetők hasonló rendezvények, ők kérésre partnerlistát is készítenek a vállalkozások számára. Az ügynökség honlapján is található egy céglista szektorok szerint.
Az autóipart tekintve Vajdaságban régi hagyománya van a fém, a gumi és műanyag feldolgozásának, ez jelentős előny az autóipari cégek számára, mert potenciális beszállítót is könnyen találhatnak. Az autóiparban is meghatározó befektetések történtek az elmúlt években, e szektorhoz kapcsolódóan is rendeznek évente B2B beszállítói napot, ahol a belföldi, valamint a külföldi kis- és középvállalatok a nagy TIR beszállítókkal és autógyártókkal találkozhatnak. A harmadik kulcsfontosságú szektor az ICT, Újvidék az utóbbi években igazi ICT hub lett Szerbiában, egyrészt a kiváló műszaki egyetemnek, a kis ICT-vállalatoknak és az ismert nagy nemzetközi cégeknek köszönhetően. Fejlettek az ICT inkubátorok és működik ICT klaszter is. A Vajdasági Fejlesztési Ügynökség számos szolgáltatással áll a szerbiai és a magyar vállalkozások rendelkezésére, együttműködik az állami, a tartományi és a községi irodákkal, a különböző hazai és nemzetközi irodákkal, az üzleti inkubátorokkal, így a partnereiknek teljes körű szolgáltatást tudnak kínálni, mindezt ingyenesen.
A szerbiai, közelebbről a vajdasági vállalkozás elindításában, működtetésében két CED-iroda is segíti: Újvidéken és Szabadkán. De a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja a Magyar–Szerb Üzleti Tanács is, amelyet a 2000-es évek közepén azok a nagy magyar zászlóshajónak nevezhető cégek hoztak létre, amelyek akkortájt nagybefektetőként megjelentek a balkáni piacon. Az elmúlt évek során a működést kiterjesztették Montenegróra és Bosznia–Hercegovinára is. A tanács alapvető feladata a kormányszintű lobbizás, de az utóbbi években az önkormányzatokkal is együttműködnek. A szervezet tagja a kormányközi vegyes bizottságoknak, ezek határozzák meg a középtávú stratégiai fejlesztési irányokat, képviselik a magyar gazdaság szereplőinek az érdekeit. Az utóbbi időben a Magyar–Szerb Üzleti Tanács intenzíven foglalkozik a tagvállalataik egyéni menedzselésével is.
Tapasztalataik szerint komoly érdeklődés mutatkozik a szerb piac, a szerb gazdaságba való bekapcsolódás iránt. Ami a politikai környezetet illeti, az elmúlt években erőteljesen fejlődtek a két ország politikai kapcsolatai, elmondható, hogy semmilyen politikai tartalmú probléma nem nehezíti, és nem hátráltatja a gazdasági kapcsolatok építését. A magyar vállalkozások igen jelentős befektetéseket hajtottak végre Szerbiában az elmúlt években. A kétoldalú árucsere-forgalom évente 2 mrd euró, amelyben még mindig a magyar áruk és szolgáltatások dominálnak. A tőkekihelyezés is ilyen egyoldalú, szerb befektetések egyelőre nem jelentek meg Magyarországon. Egyre több a közepes nagyságú magyar tulajdonú, de szerb jogi személyiségű vállalat, amelyek ugyanolyan feltételekkel tudnak működni Szerbiában, mint a helyi vállalkozások. Amennyiben egy magyar vállalkozás komoly érdeklődést mutat a szerb piac iránt, a Magyar–Szerb Üzleti Tanács tagjai is szívesen segítenek a kérdések megválaszolásában. Azonban azt érdemes szem előtt tartani, hogy Szerbia nem csak a Vajdaságból áll, a Belgrádtól délre eső térségek még inkább szomjazzák a tőkebefektetést. Ott még rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, a helyi hatóságok, valamint a központi kormányzat pedig számos kedvező lehetőséget kínál a szubvenciókkal és egyéb támogató eszközökkel.
Kis Tünde