Szentlászló főutcáján található a Pasztorek asztalos-műhely, amelyben fél évszázada készítenek magas minőségben egyéni megrendelésre jelentős részben kézi megmunkálással egyedi, épület- és bútor asztalosipari termékeket készítenek. A műhelyt Pasztorek Lajos a nagyapa alapította, tőle vette át a fia, Pasztorek József vette át, a harmadik generáció, az unokák is ezt a mesterséget választották. Jelenleg két műhelyépületben együtt dolgozik apa és fiai.
– Párhuzamosan dolgozunk, mindegyikünknek megvan a saját egyéni vállalkozása egy telephelyen – kezdi beszélgetésünket Pasztorek Zoltán. – Az én vállalkozásom most egy kicsit háttérbe szorult, ugyanis megválasztottak Szentlászló polgármesterének, s időnként nem egyszerű feladat a két tevékenységet összehangolni. E mellett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Bizottságának, a Kézműves Tagozatnak, valamint a szigetvári elnökségnek is a tagja vagyok.
Pasztorek Zoltán gyerekként is sokat volt a nagyapjánál a műhelyben, figyelte, ahogy dolgozik. Egyértelmű volt számára, hogy az általános iskola után Kaposváron faipari szakközépiskolában tanul tovább, innen az útja Sopronba vezetett, a Faipari Mérnök Karra. A diploma megszerzését követően több faipari cégnél is dolgozott, de mindig is saját vállalkozást szeretett volna indítani.
Az álma teljesült, 2016 óta már a saját műhelyében dolgozik. Mint mondja igazán szerencsésnek mondhatják magukat, mert sok munkájuk van, családon belül jól letudják osztani a feladatokat. Egy alkalmazottjuk van, aki egy évtizede dolgozik már náluk. Ő is asztalos, annak idején a közmunka-programból került hozzájuk.
– Az elmúlt években több vendéglátó-helynek is el kezdtünk dolgozni, nekik elsősorban bútorokat készítünk – folytatja tovább. – Az ilyen megrendelőink sorában megtalálható a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Kft., valamint az Ebner Pincészet. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert folyamatosan van munkánk, azonban nem kis fejfájást okoz, hogy nehezen tudjuk a szakember-utánpótlásunkat megoldani. Egyre nagyobb probléma, hogy kevés a jó szakember, olyan, aki megfelel az elvárásainknak.
Mint mondja, Szentlászló ilyen téren többszörösen hátrányos helyzetben lévő település Baranyában, a közeli városok – Kaposvár, Szigetvár, Pécs – a jól képzett szakembereket elszippantják, nem tudnak az ottani cégek által ajánlott bérekkel versenyezni. Próbáltak a munkaügyi központon keresztül keresni szakembereket, de nem jártak sikerrel, alig volt jelentkező, vagy, aki érkezett nem felelt meg az elvárásaiknak, vagy hamar továbbállt. Annak érdekében, hogy megoldást találjanak a szakember-utánpótlásukra, ismét belevágtak a tanulóképzésbe.
– Korábban is voltak tanulóink, akik közül volt, aki hosszabb, rövidebb ideig nálunk is maradt – mondja. – A mostani tanulóink, ahogy korábban is a szigetvári iskolából érkeznek. Ez már a harmadik csoport, amelyiknek a gyakorlati képzése nálunk folyik. A két korábbiban hárman, illetve négyen voltak, két évet töltöttek nálunk. Míg az első csoportokban még tapasztaltunk egyfajta akaratot arra, hogy meg is tanulják a szakmát, elsajátítsák az alapokat, a mostaniakkal nehezebb dolgunk van. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megismerjék az asztalos szakma minden egyes területét, erre a műhelyünk megteremti a feltételeket, ugyanis egyaránt jelen van benne az épületasztalosság és a bútorkészítés. A három év – amelyből egyet az iskolai tanműhelyben töltenek – még így is kevés ahhoz, hogy a végzést követően képesek legyenek az önálló munkavégzésre. A végzést követően még legalább három, négy évet kellene eltölteniük akár nálunk, vagy más cégnél, hogy biztos tudásra tegyenek szert, jó szakember váljon belőlük és akár önálló vállalkozást is indíthassanak.
A tanulókkal, ahogy már korábban is az édesapja, aki asztalos mester foglalkozik, ugyanis ő rendelkezik azzal a plusz tudással, ami szükséges ahhoz, hogy valaki át tudja adni a következő generációnak azokat az ismereteket, fogásokat, ami egy biztos alapot ad ahhoz, hogy valakiből jó asztalos legyen. Ehhez nagyon fontos, hogy a tanulóikat amennyire csak lehet bevonják a mindennapi munkába. Amennyibe erre nincs mód, akkor olyan feladatokat kapnak, amellyel gyakorolják az egyes műveleteket.
Sz.K.