Baranyai Gasztronómiai Klaszter néven hazánkban elsőként megyénkben alakult a vendéglátóipari szektor szereplőit összefogó szakmai szervezet 2021. január végén. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) gesztorálásával, 15 partner aláírásával létrejött közösség egyrészt a stratégiai és operatív célok mentén a piaci együttműködést, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minőségi fejlesztését tartja legfontosabb céljának. Hosszú távú terveik között az oktatás, a képzés megújítása, közös pályázatokon való részvétel, egymás jobb megismerésével a klaszter belső és külső piacának élénkítése is szerepel. A munka az alapító okirat aláírásával el is kezdődött: megindult a párbeszéd, a tapasztalatcsere, a tudásmegosztás, valamint a klaszter tagságának bővítése.
„A klaszteresedés előnye a cégek képességének hálózatszerű összefogása, közös versenyképességük növelése”
Rabb Szabolcs, a PBKIK főtitkára
– Miért vállalta a PBKIK a Baranyai Gasztronómiai Klaszter gesztorságát? Mivel tudja segíteni a vendéglátóiparban működő vállalkozásokat?
– Novemberben kezdtünk el gondolkodni mérvadó baranyai, pécsi gasztronómiai szakemberekkel, akikkel úgy gondoltuk, hogy összefogva sikerülhet olyan közösséget kovácsolni, amely a jelenlegi problémákra is tud megoldást nyújtani, de elsősorban a stratégiai célokat tudja képviselni. Hazánkban elsőként Baranya megyében alakult a vendéglátóipari szektor szereplőit összefogó szakmai szervezet. A klaszter létrehozásának célja egyrészt a piaci együttműködés a stratégiai és operatív célok mentén, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minőségi fejlesztése. A jelenlegi járványügyi helyzet nehézségeivel a vendéglátás, illetve a hozzá kapcsolódó szektorok a leginkább érintettek. De a rövidtávú problémák megoldása mellett olyan stratégiai kérdésekben tudunk és tudnak a klasztertagok együttműködni, mint pl. technológiai fejlesztések, pályaorientáció, képzések, közös beszerzések, helyi termékek, körkörös gazdaság vagy fenntarthatóság.
– Az elmúlt években több sikerrel működő klaszter is köthető a kamarához. Milyen előnye van ma, 2021-ben a klaszterbe szerveződésnek?
– Kamaránk több klaszter megalakításában és menedzselésében vett és vesz részt: a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, az Építőipari Technológiai Klaszter és most a Gasztronómiai Klaszter. Ezek mellett több klaszterrel dolgozunk sikeresen. A klaszteresedés előnye a cégek képességének hálózatszerű összefogása, közös versenyképességük növelése. Mindezt költségcsökkentés mellett tudják létrehozni, az erőforrásaikat kihasználni. A vállalkozások egymás közti tapasztalatcserék segítségével bővítik szaktudásukat, emellett bizalmi kapcsolatot alakítanak ki, és nem utolsó szempont, hogy az érdekeik érvényesítése, a lobbierejük együtt dolgozva sokkal nagyobb. A korábban versengő felek közös célok mentén fognak össze a klaszterek megalakításával.
– Milyen tapasztalatokkal szolgált a kamarához köthető klaszterek működése? Miként változott a klaszter mint szerveződés az elmúlt bő egy évtized alatt?
– A kamara által menedzselt, illetve támogatott klaszterek mind taglétszámban, mind tevékenységükben folyamatos fejlődést mutatnak. Az együttműködést megtanulva annak módszertanát már folyamatosan alkalmazzák. A stratégiai célok felülírnak operatív – rövidtávú személyes vagy egyéni céges érdeket. Így a képzés, a közös beszerzés, a közös fejlesztések mind-mind közös együttműködési elemek.
Jelenleg zajlik a hazai klaszterstratégia alkotása, a klaszterekkel mi magunk is folyamatosan véleményezzük a szakmai előterjesztéseket, a klaszterek mellett együttműködünk a jelenleg a klaszterstratégiát szervező Pénzügyminisztériummal is.
– Milyen szerepet töltenek be a klaszterek Baranya gazdaságában?
– Évtizedes hiátus az együttműködés hiánya, a nagy mérvadó entitások egyeztetései és azok mentén a kőkemény kormányzati lobbi képviselete, illetve koordinációja. Sürgető megoldandó problémák sorakoznak a megye előtt. Infrastrukturális kihívások, gazdaságszervezés, kiemelt projektek azonosítása, a kkv-kör támogatása… sorolhatnánk. Ehhez egy koncentrált és összefogott fejlesztési munkára van szükség, amelyben minden szereplő tudja és teszi a dolgát. Mindezt a kompetenciái mellett. A klaszterek ezekhez nyújtanak támpontot és mutatnak példát az együttműködés területén. Ma már csak a kamara által menedzselt három klaszter, a gépipari, az építőipari és a gasztronómiai klaszter mutatóit nézve azt látjuk, hogy közel 8000 munkavállaló, 100 mrd Ft feletti árbevétel és persze több mint 60 vállalkozás dolgozik együtt, a strarégiai céljaik mentén.
Ha a hivatalok, a cégek, a kamara, az egyetem összefog, akkor a klaszterek mintájára is elindulhat egy, a régió gazdasági és innovációs potenciálját erősítő, szinergikus fejlesztő munka.
„Kapcsoljuk be az országos gasztronómiai vérkeringésbe a baranyai gasztronómiát”
Elnök: Teleky Zoltán (Teleky Catering, ROOM Bistro&Club)
– Régóta vágytam arra, hogy összefogjanak a hasonló szemlélettel bíró legjobb baranyai vendéglátósok. A koronavírus-járvány következtében előállt kényszerhelyzet miatt Rabb Szabolcshoz, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárához fordultam, és együtt kezdtünk gondolkodni a megoldáson. Főtitkár úr létrehozott egy internetes csoportot, amelyben először csak néhányan osztottuk meg a gondolatainkat, majd vendéglátós ismerősökkel elkezdtük bővíteni a csoportot, így már 40-50-en beszélgettünk. Egy aktív, folyamatos eszmecsere alakult ki megosztásokkal, hozzászólásokkal. Ekkor erősödött meg a gasztronómiai klaszter ötlete, amely mögé rögtön odaállt a kamara. 15 céggel alakultunk meg, megválasztottuk az elnökséget, majd a közeljövőben következik a tagfelvétel ajánlással és megkereséssel – foglalja össze röviden Teleky Zoltán elnök a klaszter megalakulásának történetét.
– Milyen célokat jelölt ki a maga számára a klaszter?
– A krízishelyzet miatt az első teendőnk az volt, hogy a kamarával közösen ötleteljünk, miben kellene kérnünk a kormány segítségét. A javaslatainkat a minisztériumba a döntéshozók számára továbbította a kamara. A hosszú távú céljaink közt szerepel az oktatás minőségének emelése, mint ahogy az is, hogy osszuk meg a tapasztalatainkat egymással, ezáltal is segítsük a klasztertagokat. Az én elsődleges célom, hogy kapcsoljuk be az országos gasztronómiai vérkeringésbe a baranyai gasztronómiát, hogy a turizmus, a gasztroturizmus részesei legyünk. Baranya egy kiváló adottságokkal rendelkező megye, rengeteg kincsünk van, ezeket meg kell ismertetnünk, népszerűvé kell tennünk, fel kell keltenünk az érdeklődést irántuk, ami miatt ellátogatnak hozzánk a turisták. Bízom benne, hogy ezzel a vendéglátás színvonalát is képesek leszünk emelni, akár új tradíciókat kitalálni, illetve a régieket is feleleveníteni. Ha összefogunk, ha megismerjük egymás erősségeit, könnyebben jutunk pályázati támogatásokhoz, amelyek által akár újításokra, az oktatás színvonalának emelésére is esély van.
– A vendéglátós társadalom kész az összefogásra?
– Úgy érzem, hogy most eljött az idő. Történt egy generációváltás a szakmánkban, színre lépett a fiatalabb korosztály, sok minden átalakult. Többen hasonlóan gondolkodunk és tisztelettel vagyunk egymás iránt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy eljött az idő az összefogásra, és ezt meg is kell lépnünk a jövőnk érdekében. Többünket meglepett, hogy ilyen sokan csatlakoztak hozzánk, de örülünk neki.
– Most mi a legfontosabb feladatuk?
– Az első az, hogy alakuljon meg teljeskörűen a klaszter, jelöljük ki azokat a pontokat, célokat, utakat, amerre menni szeretnénk, és minél előbb kezdjük el a munkát. A megalakulás óta már tartottunk egy elnökségi megbeszélést, ami szerintem nagyon jól sikerült, közös véleményen voltunk több dologban is. Fontos az őszinteség és az, hogy együtt jelöljük ki az irányokat. Szeretnénk valamilyen támogatáshoz juttatni a térségben működő vállalkozásokat, amelyek a járvány miatt hátrányos helyzetbe kerültek, ehhez olyan csatornát kell találnunk, amely országos szinten elér a döntéshozókhoz. A minisztériumnak küldött javaslatainkban megfogalmaztuk, hogy nagyon jó lenne, ha hosszú távon megmaradna a vendéglátás 5%-os áfája, hogy talpra tudjon állni a vendéglátás, és célszerű lenne eltörölni a reprezentációs adót, így a cégek is többet tudnának fogyasztani, ami pedig mindkét fél előnyére válna. Szerintem minimum két év kell Baranyában ahhoz, hogy az ágazat képes legyen talpra állni.
– A kamara gesztorságával alakult meg a klaszter, a vállalkozói önkormányzat miben tud segítséget nyújtani?
– A kamara teljes mellszélességgel állt mellénk, például felvállalta a megalakulás költségeit, az adminisztrációt és a tetemes háttérmunkát. Ez számunkra nagyon nagy segítség. A kamara igen jól szervezett üzleti közösség, az ő kapcsolatrendszerükkel összefogva biztos, hogy sokkal hatékonyabbak leszünk.
– Említette, hogy a jövő munkavállalóinak képzésére is szeretnének figyelmet fordítani.
– Igen, ennek az egyik záloga egy olyan árszínvonal kialakítása, ami kifejezi a munkánk mostani tartalmát. Valahogy utol kellene érnünk az árak emelkedését, jó lenne, ha a közterhek, a járulékok csökkentésével egy kis levegőhöz tudnánk jutni. Így azt a minőségi munkaerőt, amely külföldön helyezkedik el, képesek lennénk itthon tartani, mert magasabb bért, jobb megélhetést biztosítanánk számukra. Szeretnénk, ha a szakképzésben is tudnánk változásokat elérni, fontos, hogy kissé megfiatalodjon az oktatás, a tananyag, és jó lenne olyan utat találni a diákok felé, hogy megszerettessük velük a szakmánkat. Így még többen jelentkeznének a vendéglátásba, akár érettségi után is.
„Lehetőleg a lokálisan megtermelt szezonális alapanyagokat kell használnunk, csomagolásmentesen”
Alelnök: Felcser Dávid (Király-Nappali Kft.), fenntarthatóság, helyi termék
– Azért csatlakoztam a klaszterhez, mert szükség van a szakmai érdekérvényesítésre és a szolidáris összefogásra. Hiánypótló és előremutató kezdeményezésről van szó, megtiszteltetés, hogy hozzájárulhatok a sikeréhez.
– Mit lát a legfontosabb teendőknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szerveződés?
– Elsősorban igyekszünk a jelenleg minden gasztronómiai szereplőt rendkívül nehéz helyzetbe sodró járványhelyzetre reagálni, szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a döntéshozók irányába. A jelenlegi válságkezelési intézkedések sajnos egyáltalán nem kielégítők a szektor számára, nem veszik figyelembe a probléma valós mértékét. Természetesen bízunk benne, hogy előbb-utóbb végre vége lesz a korlátozásoknak is. Akkor lesz csak igazi szükség az összefogásra és az iparági segítségre az újraindulás utáni időszakban. Ebben szintén komoly szerep hárulhat majd a gasztroszereplők széles körét tömörítő „think-tank”-re. Hosszú távon pedig nem lehet más célunk, mint felrakni a régiót Európa gasztronómiai térképére. Vannak ugyan ígéretes projektek és minőségi szereplők Pécsen és környékén, de az általános európai színvonal egyelőre még elég messze van…
– Alelnökként a fenntarthatóság és helyi termék témakörökért felel. A fenntarthatóság, a helyi termék témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, előrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?
– Bár az elterjedt kifejezés a zöld gazdasági működési rendszerekkel kapcsolatban legtöbbször a fenntarthatóság, valójában leginkább nem fenntartani szeretnénk a jelenlegi helyzetet, sokkal inkább regenerálnunk kell a már tönkretett természeti és ennek alárendelt társadalmi, illetve gazdasági értékeinket. Könnyű elveszni a vírushelyzet és a vele járó gazdasági problémaegyüttes zajában, de nem vehetjük le a fókuszt a korunkat egyre fenyegetőbben érintő, ám néha még kevéssé látható globális klímaválságról. A kapitalista gazdasági rendszerek lehetővé teszik, hogy a vásárló folyamatosan hozzájuthasson a világon éppen valahol termő vagy termelhető zöldségekhez és gyümölcsökhöz, mit sem törődve a fűtött fóliasátrak vagy a szállítás okozta hatalmas környezet terheléssel.
Arról talán senkit sem kell meggyőzni, hogy jó egy régiónak, ha a gazdasági szereplők (kistermelőktől a nagy foglalkoztatókig) helyiek és helyben is tartják a bevételüket. Ha igazán környezettudatosan kívánunk vendéglátást csinálni, akkor lehetőleg a lokálisan megtermelt szezonális alapanyagokat kell használnunk, ezeket csomagolásmentesen beszerezni és továbbértékesíteni, a kevesebb hús pedig biztosan csökkenti működésünk ökológiai lábnyomát. Hiszek a rövid ellátási lánc erejében, azt meg rossz viccnek tartom, hogy a zöldség nagyker szezonban is kenyai snidlinget árul, amikor még otthon a balkonládában is megterem.
Felállítunk egy munkacsoportot és terveim szerint a szezon beindulása előtt elkészítünk egy részletes listát a régióban elérhető helyi termelőkről, ajánlott szezonális alapanyagokról. Fontos lenne összehangolni a keresletet és a kínálatot. Felmérni az igényt éttermi oldalról és próbálni ehhez termelési potenciált társítani a gazdáknál. A SocLab Egyesület, a Pécsi Kosár Közösség aktív közreműködésével már dolgozik a módszertan kialakításán, megkezdték a kérdőívezést, interjúzást a témában. Ennek eredményeit figyelembe véve tudunk majd javaslatokat megfogalmazni mindkét irányban.
„Fontos, hogy a helyi rendezvényeken, közösségi eseményeken, fesztiválokon a helyi kollégák tudjanak megjelenni”
Alelnök: Gellai Gergő (Est Café Kft.), rendezvények és programok, fesztiválok
– Elengedhetetlennek tartom a közösségek alulról építkező, organikus önszerveződését. A helyi vendéglátóipari szektorban is sokszor, sokak fejében felmerült már, hogy jó lenne megszerveznie magát a szakmának, de eddig ez valami miatt sosem tudott formalizálódni. Valószínűleg a vírushelyzet okozta, az egész szakmát megrázó általános sokk, illetve a hónapok óta tartó részleges vagy teljes zárva tartás miatt felszabaduló szabad kapacitásaink energiái kellettek hozzá, mindenesetre nagyon örülök neki, hogy ez most végre formálisan is összejött: a szakma közösségbe tömörült.
Az első néhány találkozó alapján bizakodó vagyok a közös munkával és az elérhető eredményekkel kapcsolatban, nagy erőt érzek a kezdeményezésben.
– Mit lát a legfontosabb teendőknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szerveződés?
– Nehéz lenne néhány területet kiemelni, mert bár komoly tradíciói és fontos erényei vannak a baranyai gasztronómiának, ugyanakkor önkritikusan be kell vallani, hogy jócskán van hová fejlődnünk. Már önmagában az is nagy előrelépést jelent, ha a szakma résztvevői folyamatos párbeszédet tartanak fönn egymással, egyeztetnek a tervekről, a problémákról, közös irányokat, célokat határoznak meg. Ugyanakkor a hagyományok megtartása mellett én személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy korszerű szelek is befújjanak a soraink közé, és néhány progresszív, minőségi alapvetés képes legyen általánossá válni. Ha ez megtörténik, inspiráló lehet a közös munka, elindul egy jó irányú szakmai vákuum és elkezdődhet a baranyai gasztronómiában is az a fejlődés, amire nagy szükség van ahhoz, hogy szélesebb összevetésben is minőségi és izgalmas legyen. Türelmes, lassú, téglánként építkező munka ez, de egyszer el kell kezdeni.
– Alelnökként milyen feladatok tartoznak önhöz és milyen tervei vannak ezek megvalósítására?
– Az alapító nyilatkozat szerint a rendezvények, programok, fesztiválok divíziója tartozik az én alelnökségi területemhez. Ezenkívül a klaszter arculatának kialakítása és a kezdeti kommunikációs lépései még azok, amikkel jelenleg elsődlegesen foglalkozom.
A jelenlegi rendkívüli helyzetben a gyors megalakulás mellett döntöttünk, mert néhány területen azonnal lépésekre van szükség. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy kibővüljön a tagság és az alapító tagokon kívül további olyan kollégák csatlakozzanak hozzánk és vegyenek részt a közös munkában, akik hasonlóan gondolkoznak. Jelenleg is zajlik a bővülési folyamat, ha majd összeállt egy szélesebb mezőny, utána érdemes közösen meghatároznunk a főbb irányokat, amiben minden progresszíven gondolkozó kolléga munkájára számítunk.
– A rendezvények és programok, fesztiválok témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, előrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?
– Rengeteg kötelezően elvégzendő munka van ezen a területen és sok-sok ötletem is van, nehéz lenne néhányat kiragadni. Hogy a kötelező feladatok közül egyet konkrétan is megnevezzek: első, vagy inkább nulladik lépésként fontos lenne, hogy a helyi rendezvényeken, közösségi eseményeken, fesztiválokon a helyi kollégák (éttermek, termelők, borászatok, kézművesek, egyéb szolgáltatók) tudjanak megjelenni, ugyanakkor az is szükséges, hogy mindenki hozzá is tegye a magáét a rendezvények sikeréhez. Volt is már egy egyeztetésünk a városvezetéssel, nyitottak voltak az általunk elmondottakra, egy hónapon belül írásban is kidolgozunk a közös munka alapjaként egy javaslatcsomagot.
Rengeteg a tennivalónk és ez egy türelmes, téglánként építkező munkát igénylő, hatalmas feladat, aminek jelenleg még csak az előkészítő lépéseinél tartunk. Ugyanakkor az első néhány találkozó alapján nagyon bizakodó vagyok, jelentős erőt érzek a kezdeményezésben és nagyon örülök neki, hogy személyesen is hozzá tudok járulni.
„Azok a vállalkozások tudnak előrehaladni, amelyek képesek különlegeset, újszerűt létrehozni, hatékonyabbá válni”
Alelnök: Miszler Miklós (MM-Catering Kft.), technológia-korszerűsítés és -fejlesztés
– Nagyon sok külföldi szakmai tanulmányúton vettem már részt, ahol számtalanszor láttam kiválóan működő szakmai tömörüléseket a turizmus és a gasztronómia területén. Az ezekben részt vevők mindig mikro-, kis-, ritkábban középvállalkozások, amelyek rájöttek arra, hogy az összefogásukkal számos területen hatékonyabbak tudnak lenni, mint amilyenek egyedül lennének. Alkalmam volt korábban a Dél-Dunántúlon több szakmai szerveződés munkájába is belelátni, illetve egynek a létrehozásában is aktív szerepet vállaltam, ez a régió gyógy- és termálfürdőit tömörítő egyesület volt, amely a mai napig működik. Ezek a szervezetek és tagjaik mind meglátták az összefogásban rejlő lehetőségeket.
– Mit lát a legfontosabb teendőknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szerveződés?
– A klaszter megalakulásának mostani időzítésében a pandémia okozta, a vendéglátó szektort és a hozzá kapcsolódó beszállítói kört is súlyosan érintő válsághelyzet jelentős szerepet játszott. A kollégák elkezdtek beszélgetni egymással a helyzetükről, mindenki próbál gondolkozni azon, hogy mit lehetne csinálni annak érdekében, hogy ebből a helyzetből a vállalkozásaink ki tudjanak kerülni. Ugyanakkor felmerültek olyan dolgok is, amelyek nem a rövidtávú problémák megoldásáról szólnak, hanem hosszú távú célok elérését szorgalmazzák. Ez utóbbiak, azaz a hosszabb távra szóló, közösen kigondolt és együttes erővel megvalósított tevékenységek tudják megalapozni a klaszter sikerességét. A legfontosabb célunk a helyi értékekre építő gasztronómia minőségének fejlesztése, ezt a közös érdekérvényesítéssel, a helyi termelők egyre szélesebb körű, beszállítóként történő bevonásával, technológiai fejlesztésekkel, szakembereik képzésével, tudásuk új tapasztalatokkal történő bővítésével, szakmai versenyek segítségével érhetjük el. Fontos mindezek artikulálása a közvélemény és a szakma irányába is, azaz közös marketingtevékenységek folytatása, rendezvények lebonyolítása is feladatunk lesz.
– Alelnökként milyen feladatok tartoznak önhöz és milyen tervei vannak ezek megvalósítására?
– Általánosságban a fejlesztések tartoznak hozzám, amely rendkívül széles spektruma a gasztronómiának és minden más szakterülettel is összefügg. Úgy gondolom, hogy a mai piaci környezetben azok a vállalkozások tudnak igazán előrehaladni, amelyek nem elégszenek meg egy adott pillanat jó eredményével, hanem folyamatosan azon gondolkodnak, miképp tudnak valamiben különlegeset, újszerűt létrehozni, hogyan tudnak valamiben hatékonyabbá válni, honnan tudnak valamilyen extra tudást szerezni, figyelnek a piacra és időnként megpróbálják edukálni is a fogyasztókat. Saját vállalkozásainkat is ennek megfelelően működtetjük. Most mindezt a klaszter szintjére kell emelni, amelyben leginkább a tagtársaknak és munkatársaiknak lesz szerepük, nyitottságot kell mutassanak ezeknek a céloknak az eléréséhez. Bízom benne, hogy ez zökkenőmentesen fog működni, ugyanis a klasztertagokat megismerve hozzám hasonló gondolkodású emberekkel találkoztam.
– A technológia-korszerűsítés és -fejlesztés témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, előrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?
– A legutóbbi elnökségi ülésünkön javaslatomra hoztunk egy döntést, amely alapján megkezdődik egy átfogó felmérés a klasztertagok körében a fejlesztési igényeikről, a klaszterrel szemben támasztott elvárásaikról, elképzeléseikről. A későbbiekben csatlakozó tagok esetében is el fogjuk végezni ezt a felmérést. Ez egy fontos kiindulópontja lesz annak, hogy a gasztronómiai fejlesztéseket milyen irányba szeretnénk elindítani. A munka rendkívül összetett, sok területet felölel, így egy alelnök társammal, Felcser Dáviddal közösen összegezni fogjuk ezeket az elképzeléseket. Biztos vagyok benne, hogy egyéni fejlesztési elképzelések mellett olyanok is lesznek, amelyeket a klaszter tagjaival közösen tud megvalósítani. Az így megszülető fejlesztési terv irányvonaláról néhány hónapon belül készséggel számolunk be az érdeklődőknek.
„Együtt helyezzük fel a várost az ország gasztrotérképére”
Alelnök: Zachár Zsolt (All’Elefante Kft.), belvárosi ingatlanok és teraszok, városi bérleti kondíciók
– Azért csatlakoztam a klaszterhez, mert úgy gondolom, hogy a közösségben óriási erő van, együtt egy cél érdekében messzebbre juthatunk, ez akár a szlogenünk is lehetne!
– Mit lát a legfontosabb teendőknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szerveződés?
– A klaszterbe szerveződés azért volt fontos, mert összefogva, együtt sokkal erősebbek vagyunk, ami azt jelenti, hogy ha pl. bármilyen gasztronómiai esemény lesz a városban, mi is tudjunk róla, vagyis csak rajtunk keresztül rendezzék meg ezeket, hiszen mi képviseljük a szakmát.
– Alelnökként milyen feladatok tartoznak önhöz és milyen tervei vannak ezek megvalósítására? Kiknek az együttműködésére támaszkodhat majd?
– Alelnökként a feladatom a pécsi belvárosi vendéglátóhelyek összefogása, még akkor is, ha van néhány üzlet, amelyik nem tagja a klaszternek. Ez biztosan okoz majd némi nehézséget. A terveim közt szerepel, hogy legyen a belvárosban egy gasztrotérkép, amely elirányítja az idelátogatókat. Fontosnak tartom, hogy a szűk belvárosban, azaz a Jókai tér – Király utca – Színház tér vonalon egységes menüárak legyenek, és a vendég döntse el, hogy hol kapott jobbat, többet a pénzéért. Elsősorban a kamara együttműködésére számítok, hiszen nélküle nem alakulhatott volna meg a klaszter. Továbbá szeretném a polgármester urat és a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-t (PVH) is az ügy mellett tudni, hogy közösen, együtt helyezhessük fel a várost az ország gasztrotérképére.
– A belvárosi ingatlanok és teraszok, városi bérleti kondíciók témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, előrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?
– Ebben az évben lesz 25 éve, hogy bérelem az Elefántost, tehát van némi rálátásom a bérleti kondíciókra. Itt látom a legnagyobb problémát. Például miért kell a teraszok bérleti díját a megkezdett hónapra kiszabni, és miért nem a teraszhasználattal arányosan? Itt nagyon sok tennivaló van, reméljük, a klaszterrel közösen nagyobb esélyünk van, hogy elérjük a céljainkat. Ebben a témában az évek során sok érdekes dolgot tapasztaltam. Az is fontos lenne, ahogy a PVH igazgatója, Szabó Szilárd is mondta, hogy a város célja az, hogy a Biokom és a PVH egybeolvadjon. Ez tavaly júniusban hangzott el (ott voltam), és mint tudjuk, még semmi nem történt ez ügyben. Remélem, klaszterként mi is alakíthatjuk a folyamatokat.
Kis Tünde