Négy pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki a kis- és középvállalkozások (kkv-k) innovációs tevékenységének ösztönzésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiuma. A gazdaság újraindítása érdekében kívánatos lenne a kkv-k ez irányú nagyobb szerepvállalása, ám jelenleg a kisebb vállalkozásoknál már nemigen marad erre forrás. Hogy ezen miként lehet változtatni, erről Herbály Istvánt, a kollégium vezetőjét, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációért felelős alelnökét kérdeztük.
– Mi az oka annak, hogy hazánkban kicsi a vállalkozások innovációs aktivitása?
– A kérdésre nehéz egyszerű választ adni, több összetevős problémáról van szó, csak néhányat emelnék ki. Először is a hazai kkv-szektor alultőkésített, ami az innovációs finanszírozási potenciáljára is kihat. Másodszor az innováció alatt sokan az alapkutatást értik, így valami elvont, csak kutatóhelyeken végezhető tevékenységnek gondolják. Pedig innovációnak nevezhetjük azt is, ami egy adott cég életében jelentős, nagy hatású újítás. Ilyen lehet például ha egy gyártó cég bevezet egy számára új technológiai eljárást, vagy éppen jobbról balra csinálja azt, amit eddig balról jobbra, és ettől nő a hatékonysága. Ha ilyen szemmel nézzük az innovációt, egyből tágul az innovációs tér. Harmadrészt az innováció finanszírozása nem kockázatvállaló. Pedig képtelenség azt elvárni, hogy minden ilyen jellegű projekt sikeres legyen és eredményeket produkáljon. Ha tízből két ötletet sikerül termékké konvertálni, az már jó aránynak számít. Ennek megfelelően kell átalakítani a hazai és az EU-s innovációs finanszírozást.
– Az anyagi tényező mellett milyen támogatás segítené az innovációs tevékenység fokozását? Van-e esetleg erre jó példa?
– A legfontosabb talán a jó gyakorlatok megismerése lenne. Ha azokat a sikeres innovátorokat, akik már piacra léptek, sőt évek óta piacon vannak és saját fejlesztésű termékeket értékesítenek világszerte, megismerhetnék a kkv-k. Például a RATI, A NOSIBOO, vagy a Terrán olyan vállalkozások, akiktől érdemes lenne tanulni, és a baranyai cégektől csak karnyújtásnyira vannak.
– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara miként tudja támogatni a vállalkozásokat az innovációs tevékenységükben?
– Például a fenti elképzeléseket el tudjuk ültetni a döntéshozók gondolkodásában. Emellett napról napra rá kell világítanunk, hogy hiába hangoztatja szinte mindenki, mennyire fontos az innováció, nagyon kevés konkrét lépés történik, és azok sem a kkv-k érdekeit tartják szem előtt. A mikro- és kisvállalkozások vannak a legmostohább helyzetben. Az ő projektjeiket jelenleg szinte semmilyen forrásból nem lehet finanszírozni.
– A közelmúltban az MKIK négy programpontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a kormány felé az innovációt illetően a gazdaság újraindításával kapcsolatban. Mi ennek a tartalma?
– Az első programpont épp az előzőekben felvetett kkv innovációs finanszírozásra ad megoldást. A második pontunk a hazai termékek pozitív diszkriminációját erősítené, természetesen a fennálló jogi keretek között. Kézenfekvő, hogy a hazai termékeket a hazai piacon a legegyszerűbb értékesíteni. Ha már van magyar gyártmányú „kukásautónk”, akkor lehetőség szerint ne más országokból szerezzük be azokat. A harmadik és negyedik pont az egyetemeket és a nagyvállalatokat igyekszik abba az irányba terelni, hogy K+F projektjeikhez mindenképpen vonjanak be kkv innovációs kapacitásokat.
– Kik lehetnek partnerei a kkv-knak az innovációs tevékenységben? Ön is említette az egyetemeket, amelyek szerepvállalása évek óta megfogalmazódott, ennek mekkora a realitása és látható-e valamiféle elmozdulás ezen a téren?
– Kikerülhetetlen partnerei kellene hogy legyenek a kkv-knak az egyetemek. Az egyetemeknek fel kellene ismerniük, hogy egy jól működő gazdaságnak ők is részei. Erre a modellváltás jó alkalmat adhat, de kérdéses, hogy széleskörűen át lehet-e állítani a gondolkodásmódot sok évtizednyi más irányú szocializáció után. Az eddigi tapasztalatok ellenére próbálok optimista lenni.
Kis Tünde