Ettől a tanévtől a középfokú szakképzés új rendszerben folyik. A duális képzés során a szakképző intézményekben és a vállalatoknál, cégeknél zajló szakmai oktatás párhuzamosan zajlik. Az új szakképzési rendszerben résztvevő tanulókkal február elején kötötték meg a szakképzési munkaszerződéseket a duális képzőhelyek. A rendszer zökkenőmentes bevezetésében a Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképző Iskola kiemelt szerepet vállalt.
Amikor negyven éve felépült az iskola a gyakorlati képzés a kezdetektől külső helyszíneken, cégeknél, vállalkozásoknál történt. Ennek megszervezésében már akkor segítségükre volt a kamara.
– Az oktatási rendszer folyamatos átalakuláson megy át, ami 2012-ben az új szakképzési törvény elfogadásával vette kezdetét, ebben a tanévben pedig a duális képzéssel folytatódik – mondja Déri Tibor igazgató. – Már a tanév elején, elkészíttettük azokat a programokat, ajánlásokat, amelyek alapján a duális gyakorlati képzőhelyek felkészülhettek az új rendszerű képzésre. Az eltelt évek alatt az iskola és a gyakorlati képzőhelyek, a cégek, a vállalkozók között létrejött bizalmi viszonynak köszönhetően, a javaslataink jelentős részét elfogadják, valamint nem jelentett problémát a duális képzésben részt vevő tanulóink számára gyakorlati helyet találni. Már csak egy diák van a tanműhelyünkben, de már ő is hamarosan kikerül a külső képző helyére.
A szakképző iskola beiskolázási területe kiterjed az egész Dél-Dunántúlra és a Dél-Alföldre.
– Rendszeresen kisegítjük egymást, sőt a más megyéből érkező vizsgáztatók nemcsak a vizsga lebonyolításában vesznek részt, hanem szakmai konzultációkat, bemutatókat tartanak – folytatja tovább Déri Tibor. – A folyamatosan megtartott köztesvizsgák erre különösen jó alkalmat teremtenek. E mellett az évtizedek alatt kialakult jó kapcsolatoknak köszönhetően sem jelent a jövőben gondot a vizsgák lebonyolítása, mert így a szomszédos megyékből ki tudjuk egymást segíteni, ugyanis a vizsgaszabályok szigorodása miatt, a vizsga-bizottságnak nem lehet tagja, aki a jelöltet bármikor is tanította. Eddig is, ha egy adott szakmához nem volt vizsgáztató, csak egy kör e-mailt kellett kiküldenünk, és már jöttek is az ajánlatok még Bajáról is.
Kiss Balázs az iskola igazgatóhelyettese az új rendszerű szakképzési rendszer szakmai programjainak kidolgozásában vállalt szerepet, koordinálta az egyes szakmacsoportok munkáját. Alig zárjuk beszélgetésünket, amikor is megérkezik Kiss Balázs az iskola gyakorlatiképzésért felelős igazgatóhelyettese.
– Miután magam is két szakmával rendelkezem, az egyiket tanítottam is éveken át, belülről ismerem a rendszert, átérzem a gyakorlati képzőhelyek problémáit – kezdi beszélgetésünket. – A gyakorlati képzőhelyeken, a tanterv alapján készült iskolai szakmai program és ez alapján készített képzési program szerint folyik a tanulók képzése. Az egyes szakmák oktatásának tervét az iskolában dolgozó, sok éves tapasztalattal rendelkező kollégáim – akiket szakmafelelősöknek neveztünk ki – segítettek elkészíteni. Százalékosan megosztva határozták meg a tanműhelyben és a gyakorlati képzőhelyeken eltöltendő időt, valamint ennek alapján szétbontották a tananyagot, amit óraszámra is leosztottak. Ezen belül meghatározták, hogy mely tárgyak azok, amelyeket továbbra is iskolai keretek között tanulnak a diákok, s melyek azok, amelyeket a gyakorlati képzőhelyen, illetve az olyan tantárgyakét, amelyeken osztozik az iskola és a képzőhely is, ugyanis a duális képzésben már nemcsak gyakorlati, hanem szakmai elméleti képzés is folyik kint a vállalkozóknál, cégeknél. Ez azért is volt fontos, mert olyan óratervet igyekeztünk összeállítani, ami nem érinti kedvezőtlenül sem az iskolát, sem a gyakorlati képző helyet.
Az új képzési rendszer bevezetése előtt sok céget felkerestek a kamara munkatársaival közösen, hogy megtudják az új feltételek mellett mennyien vállalkoznak arra, hogy tanulót fogadjanak, ha igen miben szeretnének segítséget kapni. Az elkészült tervezetet megkapták a gyakorlati képzőhelyek, és a legtöbb helyen ez alapján készítették el a saját képzési programjukat, ma már e szerint folyik a szakmai oktatás. Azonban még nem tisztázott, hogy a felnőttképzésben résztvevők esetében miként történik a finanszírozás, milyen juttatási kötelezettségei vannak a képzőhelynek továbbá az, hogy hány órás munkaviszonyra kellene felvenni őket. Jelenleg két tanuló vesz részt az intézményben ilyen jellegű szakképzésben, akik egy épületgépészettel foglalkozó cégnél dolgoznak, másodszakmaként szeretnék megszerezni a központi-fűtésszerelő, illetve az épületgépész technikus szakmákat. Miután egyelőre nem tisztázott, hogy hol folyhat a gyakorlati képzésük, jelenleg a saját munkahelyükön foglalkoztatják őket, mint tanulókat.
A duális képzőhelyeket az iskola és a kamara Humánerőforrás Fejlesztési Projektiroda duális képzési tanácsadói közösen keresték fel, valamint szerveztek részükre közös fórumokat, szakmai tanácskozásokat. E mellett a kamara tanácsadói online előadássorozatokat, személyes konzultációkat és fórumokat tartottak, segítettek a képzési dokumentumok elkészítésében, felkészítették a képzőhelyeket a nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, valamint arra, miként kell a korábbi tanulószerződés helyébe lépő szakképzési munkaszerződést megkötni. Ez utóbbi esetében ugyanis tényleges munkavállalóvá válnak a tanulók, munkabért kapnak, amellyel párhuzamosan egy új finanszírozási rendszer is életbe lépett. A duális képzőhelyeken a tanulóképzés költségei magasabbak lesznek, azonban a támogatás mértéke is nő, és amennyiben a tanuló sikeres vizsgát tesz, az a képzőhelyek számára még plusz sikerdíjat is jelent.
Szalai Kornélia