Korábban a Covid, most pedig az Ukrajnában zajló háború hatása nehezíti a villamosipari kivitelezéssel, villamoshálózat-szereléssel, épületek, ipari létesítmények üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozó pécsi Treszner Kft. működését. Ugyan a hazai energiaszolgáltatók beruházásai az elmúlt évben jobbára elmaradtak, azokban az országokban azonban, ahol a Treszner jelen van, egyre több felkérést kap a cég.
– A koronavírus-világjárvány miatt az utóbbi két évben jelentősen megnőttek a költségeink, rengeteg fertőtlenítőszerre, Covid-tesztre, maszkra volt szükségük a kollégáinknak, főként azoknak, akik Horvátországban, Szlovéniában, Németországban dolgoztak. Ez negatívan hatott a vállalkozásunkra, és ránk is – kezdi az elmúlt 1,5-2 évre való visszatekintést Treszner János tulajdonos-ügyvezető. – Emellett azzal is szembe kellett néznünk, hogy a hazánkban jelen lévő nagy áramszolgáltatók, amelyeknek korábban számottevő volumenben végeztünk munkát, tavaly igencsak visszafogták a beruházásokat, és úgy néz ki, hogy ez a tendencia idén is tart. Valószínű, hogy az európai uniós támogatásra várva döntöttek úgy, hogy elhalasztják a projekteket. Tavaly például az előző évhez képest egyharmadnyi megrendelést kaptunk tőlük. De pozitívumról is be tudok számolni, hiszen azokban az országokban, ahol dolgozunk, Horvátországban, Szlovéniában és Németországban viszont egyre több a megrendelés.
– A Covid után most a szomszédban dúló háború van hatással a gazdaságra. Ebből mit éreznek?
– A pandémia alatt számtalanszor előfordult, hogy sokat késtek a megrendelt anyagok, most azt tapasztaljuk, hogy ami eddig egy-két hét alatt megérkezett, az dupla-tripla annyi idő alatt ér ide, ez pedig jelentősen kitolja a teljesítésünk idejét. Már mi is szembesültünk azzal a helyzettel, hogy azt a polcrendszert, amit eddig Ukrajnából rendeltünk, most nem tudjuk beszerezni, és ez a hiány más termékeknél is jelentkezik. Egy termékre tíz helyről kértünk árajánlatot az utóbbi két hétben, és egy cég se merte mondani, hogy mikor és mennyiért tudja szállítani, mert bizonytalanná vált a vas ára és a beszerezhetősége. Emiatt nem tudunk projekteken indulni. Az üzemanyagárral kapcsolatos bizonytalanságokról már ne is beszéljünk.
– Cégvezetőként hogyan lehet idomulni a hirtelen jött és váratlan változásokhoz? Van erre valamiféle stratégiája?
– A 2008-as gazdasági válság után több szegmens felé nyitottunk, hogy több lábon álljon a vállalkozás. Ekkor kezdtünk nagyobb mértékben dolgozni külföldre, és ezek a lépések meghozták az eredményt. Ma már nem lennék annyira bátor, mert véleményem szerint a mostani válság nagyobb, mint a 2008-as. A megbízóinkkal úgy kötünk megállapodást, hogy belekalkuláljuk a benzinárváltozást, de ezeket mindig újra kell tárgyalni az aktuális helyzetnek megfelelően. Természetesen figyeljük a napi politikát, hogy milyen hatások érvényesülhetnek a kelet-európai térségben, és igyekszünk ezekre reagálni.
– Hogy lehet előre tervezni egy ilyen helyzetben?
– Egyelőre nem merünk fejleszteni, új dolgokba belevágni, abba az irányba megyünk, ami optimálisan kezelhető. Villamosiparra a jövőben is szükség lesz, hiszen a világ működésének alapja, ezért úgy gondolom, a jövőben is lesz munkánk. Talán érdemes lenne nyitnunk a napelemes beruházások felé, mert valószínűleg komolyabb fejlődés előtt áll ez a szegmens. A cégirányítást végző vezető kollégáimmal már átbeszéltünk jó néhány dolgot a közeljövőre nézve, az már biztos, hogy a cégen belül szükség lesz megtakarításokra, illetve a létszám optimalizálására. Szigorú intézkedéseket kell hozni, hogy át tudjuk vészelni ezt az időszakot.
– Miként alakulnak a külföldi munkáik?
– Szerencsére azok jól alakulnak, oda plusz kollégákra van szükségünk, hogy teljesíteni tudjuk a megrendeléseket. Érdekes módon a 2008-as gazdasági válság idején is sok munkával elláttak bennünket a német befektetők, nem tudom, hogy a válság előszele-e, de most is több megrendelést kapunk, mint tavaly vagy tavalyelőtt.
– Akkor azért ez egyensúlyba hozza a mérleget?
– Ha nem is egyensúlyozza ki, de valamilyen szinten mégiscsak stabilizálódunk. Olyan forgalmat nem fogunk elérni, mint amit 2019-ben vagy 2020-ban. Ahogy mondtam, az áramszolgáltatók egyelőre a régi szerződéseket próbálják meghosszabbítani, nem kötnek új szerződéseket, gondolom, az EU-s hálózatfejlesztési támogatásra várnak. Az biztos, hogy komoly hálózatfejlesztéseket kell végrehajtani, mivel a rendszereket fel kell fejleszteni a napelemparkok által termelt áram fogadására. Ez Németországban és Ausztriában egy-két éve már elkezdődött, így nálunk is aktuálissá válik. Ebben mi is szeretnénk részt venni.
Kis Tünde