Az elmúlt évek során hazánkban is megnövekedett a kreatív iparban tevékenykedők száma, egyre több általuk készített termék válik elérhetővé a fogyasztók számára. Az iparművész munkáját a kivitelezés emeli művészetté, ez alapján lehet legjobban elhatárolni a tömeggyártásra készülő cikkektől. Az iparművészet célja elsősorban a hétköznapi szükségletek kielégítése, vagyis a hasznossági szempont élvez előnyt a művészi érték közvetítésével szemben. Amennyiben elhatárolási probléma merül fel, jellemzően a felhasznált anyag, valamint az alkalmazott technika alapján döntenek.
Alapvetően szellemi tulajdonvédelmi szempontból a szerzői jogi oltalom lehetőségével és fontosságával érdemes elsőként foglalkozni, melynek érdekében fontos tudni mi alapján lehet jogosult egy funkcionális mű az oltalom megszerzésére. Amennyiben nem szolgai másolás eredménye, hanem alkotó jellegű választási lehetőségével élt az alkotó, a szerzői jogi védelem biztosított. Természetesen műtípusonként változó, azaz más értékmérők mentén húzódnak meg ezek a határvonalak. Fennáll azonban a párhuzamos oltalom lehetősége is, vagyis, ha az egyik oltalmi forma által biztosított védelem fennáll, az nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy másik oltalmi igénnyel is éljen a jogosult. Az első ilyen lehetőség a szerzői jogi védelem és formatervezési mintaoltalom kombinálása. A szerzői jog automatikus jellegének köszönhetően a védelem már az alkotás létrejöttétől kezdve fennáll, így a szerzői jogi védelem időben minden esetben megelőzi az iparjogvédelmi oltalmat. Megszerzésükhöz eltérő feltételek szükségesek pl. az egyéni jelleg kritériuma mindkét esetben megtalálható, de a meglétük eldöntése más szempont alapján történik. A minták esetében a tájékozott használó, a szerzői jog esetében a művész vagy az adott művészi ágban jártas szakember megítélése a zsinórmérték. A szerzői jog szerint biztosított védelmi idő lényegesen hosszabb a formatervezésiminta- oltalomhoz (ami maximum 25 év lehet) képest, mivel „a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben”. Érdemes megemlíteni, hogy a vagyoni jogok tekintetében lényeges eltérés mutatkozik a két oltalom között, ezért bír nagy jelentőséggel, hogy azon szerzői művek, amik formatervezési mintának is minősülnek, az iparjogvédelmi oltalom által a szerzőt megillető vagyoni jogok forgalomképessége is megvalósulhat. A térbeli alkotások (pl. áru egészének kialakítására vagy integráns tartozékaira vonatkozóan) egy másik oltalmi formája, a védjegyoltalom is lehetőséget kínál, így a másik párhuzamos oltalmi lehetőséget a védjegyoltalom és formatervezésiminta-oltalom együttes alkalmazása nyitja meg. Annak érdekében azonban, hogy a versenytársak számára elérhetőek legyenek az olyan külső megoldások, amelyek a technikai innováció eredményei, mindkét oltalmi forma tiltja a kizárólag a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges vagy kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményeiből adódó formák oltalmazását. A két oltalom kapcsán fontos kiemelni, hogy a védjegyoltalom csupán az árujegyzékben megadott áruk és szolgáltatások körére terjed ki, a formatervezésiminta-oltalomnál a termék típusának meghatározása nem korlátozza az oltalom terjedelmét. A védelmi időt tekintve a védjegy esetében jóval hosszabb, hiszen korlátlan alkalommal meghosszabbítható oltalomról van szó. Az oltalmak együttes fennállása (párhuzamos oltalom) esetén elsőként a formatervezésiminta-oltalom igénylése a javasolt, hiszen egy korábbi védjegybejelentés újdonságrontó tényező volna egy későbbi formatervezésiminta-oltalom igénylése során.
A formatervezésiminta-oltalom bejelentések számának, valamint az azokhoz kapcsolódó jogsértések ügyében indított jogérvényesítési eljárások számának növekedése igazolja ezen oltalmi forma piaci jelentőségének megerősödését. Európában a legaktívabb felperesek a divatiparhoz tartoznak, ahol az LVMH, a Sandro, az Isabel Marant és a Hermès jól ismert márkák találhatók. Az autóipar is nagyon aktív, a BMW és a Volkswagen a jogsértési ügyek top 10 felperesének listáján szerepel. Az igényelt oltalmak tekintetében a termékek típusai kapcsán az látszik, hogy 2010 és 2019 között Európában leggyakrabban a díszítés, a cipők és a ruházat kategóriájába besorolható árucikkek vitték a prímet.
Amennyiben élni szeretne kreatív ipari termékei, iparművészeti alkotásai kapcsán a szellemi tulajdonvédelem által nyújtotta lehetőségekkel, de segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakértőnkhöz dr. Liber Noémihez ().
Felhasznált irodalom:
Dr. Kiss Zoltán Károly PhD* – Dr. Kiss Dóra Bernadett IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK JOGI VÉDELME ÉS PÁRHUZAMOS OLTALMAZHATÓSÁGUK LEHETŐSÉGE; iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 17. (127.) évfolyam 3. szám, 2022
Design litigation: a decade in review Drawing informed insights from IP case data and intelligence; Clarivate, 2020