Pécsen egy teljesen új módszer segítségével vesz részt a duális szakképzésben az Informatikai Ágazati Képzőközpont. A Befektetés a jövőbe program keretében összefogott tizenegy cég, hogy egységes tanterv alapján, közös oktatókkal, mentorok segítségével adnak a diákok kezébe a mindennapokban jól hasznosítható tudást.
– A nálunk tanuló diákok a tanóráink egy részén valós projektekből kiragadott feladatokon dolgoznak, mint munkavállalók, melynek keretében az IT KKV ökoszisztéma munkavégzési szokásait ismerhetik meg – mondja Zsenák István, az Informatikai Ágazati Képzőközpont ügyvezetője. – Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az informatika területén mind a 120 diákunknak nem tudunk feladatot adni valódi projekten, azonban kivétel nélkül mindannyiukat felkészítjük a szakmai vizsgára, segítjük elhelyezkedésüket, és ezt követően is nyomon követjük szakmai előmenetelüket. Magam korábban is ezzel foglalkoztam a saját cégem keretében. Magát az Informatikai Ágazati Képzőközpontot pedig azért hoztuk létre mert azt tapasztaltuk, hogy óriási szakemberhiánnyal küzd a magyar gazdaság, jelentős számú informatikus hiányzik a piacról. Az alapítók között egyaránt megtalálhatók oktatási intézmények, informatikai cégek, munkaerő közvetítéssel foglalkozók és érdekvédelmi szervezetek, mint például a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.
A hozzájuk jelentkezők között egyaránt megtalálható a 11. osztályos, ugyanúgy, mint a 13. osztályos. A képzéshez bármikor lehet csatlakozni. Érettségi – 12. osztály – után már nem három, hanem két esztendő alatt szerezhetik meg a végzettséget. A tanulókkal szakképzési munkaszerződést kötnek, az alapján kapják a juttatásaikat.
– Az ismeretek minél hatékonyabb elsajátítása érdekében csoportokban folyik a képzés, amelyek három fősek és a diákok maguk döntenek arról, kivel szeretnének együtt tanulni – avat be az általuk alkalmazott módszerbe Zsenák István. – Az értékelés is egyedi módon történik, nem jegyet kapnak, hanem pontszámokat kell egymás között felosztaniuk a teljesítményük alapján. Maguk döntik el, kinek jár öt és kinek csak kettő pont, végül ez lesz az érdemjegy. A tapasztalataink szerint jól működik a rendszer, reális döntéseket hoznak.
Kitért arra is, hogy természetesen az úgynevezett frontális képzési formát is alkalmazzák, többek között az angol nyelvet – anyanyelvű tanártól, aki nem beszél magyarul – ezen a módon oktatják. Ezt azért tartják nagyon fontosnak, mert az informatika nyelve az angol, s a cégek jelentős részében ezen folyik a feladatok elosztása.
– A módszerünk abban is eltér a többi képzőhelyétől, hogy az úgynevezett fuzzy logika alapjaira építettük az értékelésüket – emeli ki Zsenák István. – A tágabb értelemben vett fuzzy logika alapját képezi a fuzzy számítógépes rendszereknek, melyek szemben a szokványos rendszerekkel, nem csak igen és nem (illetve ki és be, vagy 1 és 0) értékekkel dolgoznak, hanem közbülső „valóságértékekkel” is, mint például 0,5 (félig-meddig), 0,2 (kicsit), 0,8 (eléggé)… Ezáltal az „életlen” (fuzzy) meghatározások (mint például az előbbiek) matematikailag kezelhetővé válnak. Februárban vezettük be kísérleti jelleggel, nyolcan vesznek benne részt. A hangsúlyt a szorgalomra és a tanulásra fordítható idő kapcsolatára helyeztük, ez alapján értékeltettük a diákok teljesítményét az MI-vel, érdekes eredményre jutottunk. Előfordult, hogy a MI az általunk 80 százalékos teljesítményt, ezek ismeretében 100 százalékra értékelte, de fordított eredmény is született.
Mint mondja, lefordították a matematika nyelvére az általuk meghatározott szempontokat, halmazokat hoztak létre, amelyeket matematikai függvényekként írtak le. Ebben megjelenítették a tanulásra fordított időt, mennyire érnek rá – kevés az idejük, mert bejárók, vagy, mert például edzésre járnak. A tanulóink közül ugyanis sokan vannak olyanok, akik Dombóvárról, Mohácsról, Bonyhádról vesznek részt a képzésben.
Az új módszert eddig nyolc diák esetében alkalmazzák kísérletképpen. Az összes adatot MI segítségével elemzik. Azt tapasztalták, hogy többüknél a feladatok megoldásánál a ráérés faktorral voltak gondjaik, ezért, hogy ezen tudjanak változtatni, olyan több hónapos programot dolgoztak ki, hogy azok, akik a tanulásra fordítható kevesebb idejük miatt teljesítettek kevésbé jól, ezen tudjanak javítani. A rendszert folyamatosan finomítják, nagy előnye, hogy a folyamatos változásokat is meg lehet benne jeleníteni. A fejlődés, vagy az esetleges stagnálás, visszaesés is mérhető vele.
– Nem várt motivációs elemmé vált ez a teljesítményt objektíven mérő módszer, ugyanis szinte kivétel nélkül azok, akik rosszabb eredményt produkáltak több házi feladatot vállaltak, annak érdekében, hogy jobban tudjanak teljesíteni a rendelkezésükre álló kevesebb idő alatt. Emellett, annak érdekében, hogy jobb eredményt érjenek el, számos új eljárással is megismerkedtek. Jelenleg előrébb járnak a tanfolyam többi tanulójánál. Az eddigi eredmények ismeretében a kamarában tartott egyik megbeszélésen már az is felmerült javaslatként, hogy miként lehetne ezzel a módszerrel a leszakadó térségekben élő diákok teljesítményén javítani. Az MI lehetne a motiváció, amire rá lehetne építeni a különböző tehetséggondozó, vagy felzárkóztató projekteket – zárja beszélgetésünket Zsenák István.
Egy dolgozatban elért pontszám és a tanuló teendőinek kapcsolata. Csupán egy része egy sokdimenziós problémának, melyet az MI-vel oldanak meg.
