A tagállamok növekvő mértékben használják ki azt a lehetőséget, hogy az Európai Bizottság lazított az állami támogatási szabályokon, és az úgynevezett maastrichti kritériumokat, köztük is a költségvetési hiányt és az államadósságot nem ítélik meg olyan szigorúan, ha a felhasznált pénzeszközök a koronavírus által okozott gazdasági károk elhárítását vagy a vírus elleni védekezést szolgálják.
Dánia már azelőtt, mielőtt a Bizottság elfogadta volna a –tervek szerint –december végéig érvényes átmeneti szabályrendszert, bejelentette Brüsszelnek, hogy 12 millió eurónyi állami pénzből kártalanítana olyan cégeket, amelyek a járvány miatt kénytelenek voltak lemondani 1000 főnél nagyobb rendezvényeket. A Bizottság már március 12-én jóvá is hagyta a kérelmet. Az átmeneti szabályokat csak ezután, március 19-én fogadta el az Európai Bizottság.
A dánok március 21-n már a következő kérelmüket is benyújtották: nehéz helyzetbe került kis- és középvállalkozások számára 70 százalékos kockázatvállalás mellett hitelgaranciát nyújthatnak, amire 130 millió eurót fordíthatnak. Egy másik, 1,3 milliárd eurós dán program egyéni vállalkozók kártérítésére fordíthat személyenként maximum 3000 eurót, a veszteség 75 százalékáig. Külön program segíti az exportérdekelt dán kkv-kat 130 millió euróval, ha a veszteségeik elérik a 30 százalékot. A nehéz helyzetbe került utazás-szervezők számára pedig 200 millió eurós alapot képez a dán kormány.
Franciaország két programra fordíthat összesen 300 milliárd eurót: az egyikben akár 5000 fős nagyvállalatok, a másikban bármely vállalkozás juthat likviditási támogatáshoz a kormány 90 százalékos kockázatvállalása mellett. Párizs jóváhagyást kapott arra a programra is, amely a légitársaságok év végéig terjedő adófizetési kötelezettségeit jövő januártól kezdődően 24 hónapra ütemezze át.
Spanyolország 20 milliárd euró értékben nyújt garanciát kkv-k és nagyvállalatok hitelfelvételeihez. Különbség a kockázatvállalás mértékében van: kkv-k és egyéni vállalkozók hiteleihez 80, nagyobb vállalatok számára pedig 70 százaléknyi kockázatot viselhet az állami költségvetés.
Németország támogatott hitelprogramot indíthat, amelyben a költségvetés 90 százalékos garanciát vállal a vállalkozások által felvett hitelekre. A kölcsön cégenként 1 milliárd euróig terjedhet, és öt év alatt kell visszafizetni, de ennél nagyobb összegű hitelek folyósítására is lehetőség van, csak olyankor a garanciavállalás 80 százalék, illetve a vállalat teljes adósságának legfeljebb 50 százaléka. Egy másik német program támogatást, adókedvezményt, adóátütemezést nyújthat halászati vállalkozások és agrártermelők számára. Az összeghatár az előbbiek esetében 120 ezer, utóbbiaknál pedig 100 ezer euró.
Észtország számára 1,75 milliárd euró értékben hitelgarancia program indítását engedélyezte az Európai Bizottság.
Lettország 250 millió euró értékben indíthat hiteltámogatási (200 millió) és hitelgarancia (50 millió) programot, 50 százalékos állami kockázatvállalás mellett.
Portugália elsőként egy 3 milliárdos hitelgarancia programot jelentett be Brüsszelnek, hogy a kkv-k és a középvállalatok kellő likviditáshoz juthassanak és meg tudják tartani munkavállalóikat. A program az idegenforgalom leállása miatti utazási irodák, vendéglátóhelyek, autókölcsönzők, rendezvényszervezők számára elérhető. Később egy 13 milliárd eurós támogatási és garanciaprogramra is jóváhagyást kapott, amelyből már nem csak a turizmusban érdekelt cégek részesülhetnek.
Magyarország április 8-án kapta meg a Bizottság jóváhagyását, hogy közvetlen támogatást fizethessen azoknak a hazai vállalkozásoknak, amelyeket súlyosan érintett a járvány. A keretösszeg 50 milliárd forint (140 millió euró), és közepes és nagyvállalatok kaphatnak belőle, azzal a feltétellel, hogy a támogatás összege nem éri el az átmeneti európai válságkezelési programban meghatározott maximális összeget, a 800 ezer eurót (mintegy 280 millió Ft-ot.)
Különböző mértékű támogatási programokat jelentett be még az Európai Bizottságnak több tagország, köztük Belgium, Írország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Svédország, Lengyelország, Luxemburg és Málta is, és a lista napról napra bővül. Mivel az év végéig hivatalosan az Egyesült Királyságra is vonatkoznak az uniós szabályok, így a londoni kormánynak is engedélyeztetnie kell az állami költségvetésből nyújtott támogatásokat. A megjelölt összegek ugyanis többnyire nem uniós források, hanem a tagállamok büdzséjéből származnak. Az Európai Unió azzal segítheti a tagállamokat, hogy megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a tagállamok – amennyiben tartalékaik, bevételeik nem elegendőek a válságkezeléshez – kedvezményesen férhessenek hozzá hitelforrásokhoz az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank által létrehozott alapokból.
További információ:
https://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm?fuseaction=dsp_sa_by_date