A 16 nagy nemzeti és transznacionális kamarai szövetséget – köztük az Eurochambres-t –összefogó ún. Global ChamberPlatform (GCP) április és június között elkészítette 2019-esfelmérését a globális gazdaságról. A felmérés a növekedési kilátásokat és kihívásokat, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható feszültségeket, az éghajlatváltozást, a pénzügyi szolgáltatásokat, valamint a munkaerő-kereslet és – kínálat ill. a képzettség területén jelentkező eltéréseket vizsgálta. Tíz kamarai szövetség vett részt a felmérésben, köztük az Eurochambres. A felmérés egyes fejezeteinek főbb megállapításai a következők:
1. A globális gazdaság makroökonómiai kilátásai
2019-benszámolni kell a globális gazdasági növekedés kifulladásának veszélyével, és – a globális gazdasági felmérés eredményeivel összhangban – a GCP is módosította a növekedésre vonatkozó becslését. A felmérés résztvevőinek többsége a Világbank növekedésre vonatkozó becsléseivel megegyező, vagy annál valamelyest enyhébb növekedési előrejelzést adott a saját régiójának gazdasági teljesítményével kapcsolatban. Ettől a pesszimistább általános várakozástól eltérően a Világbank kimutatásainál kedvezőbb gazdasági növekedést vára CNI (Brazil Nemzeti Ipari Szövetség), az ASCAME (Mediterrán Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) és az FGCCC (Öböl-menti Országok Kamaráinak Szövetsége). Az üzleti bizalommal kapcsolatosan a legtöbb válaszadó a jelenlegi szint stagnálását várja, míg a CCOIC (Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Kamara), a FICCI (Indiai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége), és a TOBB (Török Kamarák és Árutőzsdék Uniója) az üzleti bizalom növekedésére számít Kínában, Indiában és Törökországban. Ezzel szemben a Kanadai Kereskedelmi Kamara az üzleti bizalom csökkenését jelezte előre erre az évre.
A protekcionizmus és a külföldi piacokhoz való elégtelen hozzáférés – jelentősen megelőzve a második helyen álló politikai instabilitást–másodjára áll az élen, mint a globális gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás.
Az általános gazdasági környezetet jól illusztrálja, hogy csupán 2018-ban több mint 40 szigorító intézkedést vezettek be a G20 országok a WTO adatai szerint, holott vezetőik többször is ezzel ellentétes ígéreteket fogalmaztak meg. A globális gazdasági növekedést fenyegető tényezők közötti harmadik helyre a GCP tagok a jövedelmi különbségeket helyezték. Fontos kiemelni, hogy a negyedik helyre az európai államadóssági válság került, holott ez az előző években magára a listára is épp, hogy felfért. Összefoglalva elmondható, hogy a GCP által mért általános pesszimista növekedési kilátások-, illetve a kulcsfontosságúként azonosított makroökonómiai kihívások tükrében, a világ vezetői komoly veszélyként kell, hogy tekintsenek a globális gazdasági növekedés további lassulására és mindenképpen lépéseket kell tenniük e tendenciák visszafordítására.
2. Pénzügyi szolgáltatások
Tekintettel az IMF figyelmeztetésére, miszerint a növekvő ellenálló képesség ellenére a globális pénzügyi rendszer továbbra is sérülékeny, kikérték a GCP tagság véleményét azzal kapcsolatban, hogy a döntéshozók milyen lépéseket tehetnének a globális pénzügyi rendszer erősítésére. A legtöbb válaszadó szerint nagyobb fokú ellenőrzésre és proaktív szabályozásra lenne szükség. A válaszadók csupán kis része ítélte megfelelőnek a globális pénzügyi stabilitást. Mivel a tavalyi felmérés válaszadóinak jelentős része kiemelte az árbuborékok kialakulásának veszélyét, az idei felmérésben kifejezetten rákérdeztek, hogy melyik gazdasági szektorokat fenyegeti leginkább ez a jelenség. A válaszadók többsége szerint a vállalati adósság bizonyult az árbuborékok által leginkább fenyegetett területnek, ezt az ingatlanpiac és a háztartások követik.
3. Éghajlatváltozás
A felmérés kitért a Párizsi Egyezmény végrehajtását szolgáló eszközökre, a környezeti fenntarthatóság által kínált új üzleti lehetőségekre és a körforgásos gazdaságra. A Párizsi Egyezmény céljainak megvalósításához szükséges három legfontosabb eszköz nem változott a 2018-as felméréshez képest. Első helyen a megújuló energiaforrások arányának jelentős növelését elősegítő befektetések állnak. Az épületek energiahatékonyságát javítószabványok megerősítése, majd az infrastruktúra és a közlekedés, az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó innováció következik második, illetve harmadik helyen. A GCP szerint a megújulóenergia-termelés területe rejti a legnagyobb lehetőségeket a fenntartható gazdasági fejlődés felé vezető úton, a második helyen a környezetvédelemre fókuszáló digitális technológiák állnak és ezeket a fenntartható vízgazdálkodási technológiák, a biogazdaság és az alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó innováció követi. A sorrend iránymutatásként szolgálhat a döntéshozók számára arra vonatkozóan, mely gazdasági szektorokban érdemes ösztönözni a fenntartható gazdaságra való áttérés.
A körforgásos gazdaság szerepét a válaszadók többsége mérsékelten pozitívnak látja.
4. Brexit
A Brexit körüli bizonytalanság egyre inkább érezhető az Egyesült Királyságba érkező befektetések szintjén is. A CNI, a TOBB, az FGCCC, az ICCIMA (Iráni Kereskedelmi, Ipari, Bányaügyi és Mezőgazdasági Kamara) jelezte a befektetések csökkenését. ACCOIC az EU-ba irányuló befektetések növekedését jelezte, az ASCAME, a CACCI (Ázsiai és Csendes-óceáni Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) és a Kanadai Kereskedelmi Kamara nem lát jelentős változást.
5. Nemzetközi kereskedelem és beruházások
A felmérésben a WTO reform prioritásairól, a protekcionizmus elleni fellépés módjairól, az USA-Kína kereskedelmi feszültségről és a KKV-k globális kereskedelemmel kapcsolatos aggodalmairól kérdezték a tagokat. A protekcionizmus elleni hatékony fellépés érdekében a válaszadók többsége a két-és többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban való aktívabb közreműködést látja jó megoldásnak.
Az idei felmérés azt is megerősítette, hogy a globális vállalkozások és a magán-és közszféra közötti együttműködés elősegítésében igény van a nemzetközi üzleti szövetségek, mint például a GCP aktív szerepére. A KKV-k nemzetközi kereskedelemben való jobb részvételének elősegítését egy, a WTO-val kapcsolatban álló KKV tanácsadó testület létrehozásában látják a válaszadók.
A WTO reform prioritásai véleményük szerint a következők kell, hogy legyenek:
- rövidebb vitarendezési idő
- a Fellebbezési Testület reformja
- a WTO bejelentési kötelezettségvállalások jobb teljesítése
6. Afrika
A 2018-as felmérés a GCP tagok nagy fokú érdeklődését mutatta az afrikai piacra történő befektetések iránt. Az idei felmérésben a leginkább vonzó befektetési területekről kérdezték a résztvevőket. Az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az ásványokra irányuló befektetések kerültek ki győztesen a felsorolásból.
7. Versenyképesség és az üzleti vállalkozások nemzetközivé válása
Az üzleti vállalkozások nemzetközi piacokra való kilépését a vállalkozóbarát üzleti környezet és a beruházásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése, valamint a K+F támogatása segíti leginkább a válaszadók szerint. A jó kormányzást és a jogállamiságot szintén fontosnak ítélték. A vállalkozások legnagyobb kihívásaként a finanszírozáshoz és a külföldi piacokhoz való hozzáférést jelezték.
8. Digitális képzettség
A megfelelő képzettségű munkaerő rendelkezésre állása problematikus az egész világon az üzleti vállalkozások számára. A digitális képzettség egyre keresettebb, azonban nem áll rendelkezésre elég képzett munkaerő az igény kielégítésére. A válaszadókat arról kérdezték, szerintük mi a legfontosabb a kereslet és kínálat közötti egyensúly megteremtésére. A válaszadók többsége a digitális írástudás és képzettség oktatásba történő beillesztését látja a legfontosabbnak, ezt a jó gyakorlatok megosztása és a képzett munkaerő mozgásának megkönnyítése követi.