Az elmúlt egy év minden vállalkozásnak hozott változást a tevékenységében. Akár akarta, akár nem. Az újrainduláshoz, a megújuláshoz a kamara megoldásokat ad.
Vállalkozást indítok… – Pénzt de honnan? – Kitől vegyem? – Kell egy csapat! – Kitaláltam valamit! – Céges rendezvényt szervezek – Eladható külföldön?
Mindezekre MEGOLDÁSOK egy helyen!
Kamarai vezetők és vállalkozásvezetők előremutató tanácsai:
Paradigmaváltás
A világgazdaságban az utóbbi évtizedben óriási súlypontváltozás következett be, erősödő pozícióba kerülnek a reálgazdaságtól elszakadó “pénz piacok” globális cégei. Évről évre, növekvő, hatalmas profitot realizálnak az egyre inkább fiktív, belső “pénzpiaci aktivitásaikon”. A Goldmann&Sachs pl. 2020. pandémiás és világgazdasági válság évében növelte profitját a 2019-es eredményének 2,5 szeresére… Természetesen ezt a helyzetet kihasználják világszerte, és óriási vagyonátrendeződés zajlik, egyre több reáliát (cégeket, ásványkincs és víz lelőhelyet, ingatlanokat stb.) szereznek meg. Ez a globális hatás villámgyorsan eljutott az egyes országokba is, komoly vagyoni átrendeződés és polarizáció figyelhető meg már ezen a szinten is, itthon is.
A világgazdaság “működési szabályait” maguk a legnagyobb globális cégek írják, felettük nincs semmilyen globális intézményi, állami (pláne demokratikus) kontroll. Ebben a gyorsuló folyamatban már uniós szinten is erősödve az ő érdekeik jelennek meg, míg néhány ország reménytelen küzdelemben próbál gátat vetni a hagyományos demokratikus állami, társadalmi, gazdasági modell szétverésének, és az új, kipróbálatlan (…) “értékrendek” bevezetésének, a világ vezetését átvevő globális cégeknek.
Paradigmaváltás. Igen a gondolkodásunk messze elmaradt a gyorsuló változásoktól. Még korábban sohasem tapasztalt krizisek (mint pl. ez a pandémia) kapcsán is a régi módon reagálunk, igyekszünk megoldani a viharos változások okozta gondjainkat. A következmények még beláthatatlanok, úgy tűnik, együtt kell élnünk hosszabb távon a visszatérő fenyegetettséggel és a kapcsolódó gazdasági átrendeződéssel. A pandémiát láthatóan a gazdasági világháború erősödése fogja követni. Élesbe fordult a küzdelem a világ vezetéséért, a világ erőforrásaiért. Európa egyre jobban leértékelődik, vagyoni jövedelmi helyzete romlani fog hatalmasabb versenytársaihoz képest. Így a belső piaca sem fog megfelelően fejlődni, nem beszélve globális versenyképességéről. Sok frontos küzdelem bontakozik ki, ahol az pozicionizálja újra a világban az egyes vállalkozásokat, városokat, térségeket, országokat, uniókat, milyen gyorsan értik meg a változások lényegét, milyen válaszokat tudnak adni a növekvő, új kihívásokra.
Furcsa módon épp a KKV szektor hajlandó legkevesebbet foglalkozni a paradigmaváltással, holott épp ők a legsérülékenyebbek. Amíg a globális tőke a maga javára fordítja a világ folyamatait, a nagytőke ezt követve igyekszik növekedni, addig a kistőke többsége még szembesülni sem akar mindezzel. Pedig igen gyorsan át kell gondolnunk a világ változásait és lehetőségeinket. Sokaknak kell új irányba fordulniuk, gyors technológia fejlesztésbe fogniuk, új vezetési módszereket bevezetniük, innovatív piaci megoldásokra törekedniük. Sokkal gyorsabb ütemben, mint azt valaha is gondolták volna. A kihívások egyre inkább globálisak, tehát a verseny egyre kevésbé lokális. A versenyben maradáshoz itt az ideje a KKV-k hálózatosodásának, az együttműködéseknek, a szövetségek kialakításának, a tőke koncentrációnak.
Azt ígérem, a kamara minden kapcsolatrendszerével, tudásával szolgálni fogja ezt a szükséges paradigmaváltást a kis és középvállalkozások felé.
Dr. Síkfői Tamás elnök
Kétszer ugyanabba a folyóba…?
Az elmúlt egy év megmutatta és felerősítette a gazdaságot érintő, egy évtizede megoldatlan problémákat. A járványhelyzet okán a szektorok egy része kényszerűen bezárt, bezárták. A feldolgozóipar teljesítménye lelassult, a beszállítói láncok folyamatosan rövidülnek. A gazdasági szereplők, kiemelten a hazai tulajdonú családi cégek tőkeellátottsága továbbra is gyenge.
A mindenkori KKV fejlesztési stratégiák az íróasztalokban végzik, nem kerülnek bevezetésre a széleskörű szakmai egyeztetés alapján megfogalmazott operatív programok.
Baranya megye (és az ország) jövőjét a hozzáadott értéket termelő, adófizető, munkahelyeket biztosító vállalkozások jelentik. A sok esetben kamarai javaslatok mentén elindított COVID gazdasági akciók részmegoldásokat jelentenek csak. (hitelek, Széchenyi kártya konstrukciók, adómentességek, áfa csökkentések, krízis gazdaságpolitikai eszközök). A strukturális problémák továbbra is gyengítik a hatékonyságot, nehézkessé teszik az elengedhetetlen fejlődést és fejlesztést.
A fejlesztéspolitika jelenlegi kormányzati rendszerében a régiós fejlesztési kormánybiztos struktúra egyfajta egészséges központosítást jelenthet. Azért, hogy csak olyan fejlesztések kerüljenek a kormányzat asztalára, amelyeket a szakmai partnerségek mentén egyeztetnek, a szerepek a kompetenciák mentén kerülnek azonosításra, a megye és a régió fejlődését szolgálják. Legalábbis ez a cél.
Amennyiben viszont a meghatározó entitások továbbra is saját magukra optimalizálva visznek keresztül a rendszeren nem fenntartható fejlesztéseket, akkor az egyébként igen jelentős források gyengén vagy nem hasznosulnak. A gazdasági szereplőkre, vállalkozásokra fordított figyelem és támogatás többszörösen megtérül(ne). A megmentett és létrehozott munkahelyek, a nemzetközi értékláncokba történő csatlakozás, az új piacokra érett termékek és szolgáltatások fejlesztése az adófizetésen és a közvetlen egyetemi szolgáltatások megrendelésén keresztül valós fejlesztő hatással bírna a tudásgazdaságra, a felsőfokú és középfokú oktatásra, a megyei és települési önkormányzatokra, minden, a régióban lakó polgár jövedelmi szintjére.
Amíg a vállalkozások a vállalkozás alapkritériuma mentén csak a fenntartható, üzleti szempontból is megtérülő fejlesztéseket priorizálják, ez a szemlélet a közszférában még újdonság, nóvum. Nincs ma a megyében és a régióban olyan közintézmény, amelynek nagyívű, de önmagára optimalizált fejlesztési javaslatait hosszú távon az adófizetők, a gazdaság finanszírozni tudná. A kormányzat sem tud végtelenségig egyre több, az újraelosztási rendszerben érdekelt ügyet fenntartani és finanszírozni.
Arról nem is beszélve, ugyan miképp lehet mindezt egyáltalán régió és gazdaságfejlesztésnek eladni?
A gazdaság szárnyalásához mindannyiunk szemléletváltására szükség van. Újranyitást, újraindulást tervezni a gazdasági szereplők finanszírozása nélkül hiú ábránd. Ha a gazdaság meglódul, hozza magával a tudáspiac, egyetemek, munkaerőpiac és a munkavállalók egyéni fejlődését és erősödését is. Kooperációk indulnak, a gazdaság megbízásokat ad az egyetemi karok szakembereinek, új beruházások indulnak, belülről és kívülről is szervezve.
De ehhez meg kell fordulni a lovon, a menetirányba. A fejlesztési forrásoknak megrendelés formájában kell az egyetemekhez jutnia, és nem egyetemi felhasználású, önmagára optimalizált “gazdaságfejlesztési forrásként”.
A kamara készen áll a gazdaság érdekében e fordulatra.
A mostani gazdasági magazinunk is az újraindulást támogatja, tématerületek mentén mutatjuk be szolgáltatásainkat, a cégek előtt álló lehetőségeket. Felkészült munkatársaink folyamatos tanácsadást nyújtanak az iparjogvédelemtől a külföldi piacok elérésén át a finanszírozási kérdésekig.
Ha kérdése, javaslata van keressen minket.
Rabb Szabolcs főtitkár
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt klaszterek vezetőinek a következő kérdéseket tettük fel az újranyitásra való készüléssel kapcsolatban:
- A jelen helyzetben melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a klaszter tagvállalatait érintik és ezekre miként tud reagálni a klaszter, miben tud segíteni nekik?
- Milyen jellegű külső segítségre, támogatásra számíthat a klasztertagság, akár van-e olyan kormányzati program, amire érdemes felhívni a figyelmet vagy a kamara által
- A vállalkozások részéről milyen hozzáállás lehet most előremutató, mit érdemes tenniük a jövőbeni sikerük érdekében?
Dr. Hirth Markus, elnök, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter
- – A helyzet napról napra, dinamikusan változik, ebben a pillanatban elsődleges, hogy a vállalkozások képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a kormányzati bejelentésekhez és intézkedésekhez, a piaci fejleményekhez, illetve a dolgozói elvárásokhoz. Pillanatnyilag a legnagyobb probléma, hogy az iskolaszünet miatt megoldjuk a gyerekek felügyeletét, hiszen nem lehet minden munkát home office-ban végezni. Ezt tudni kell kezelni, a cég vezetésének emberséges hozzáállással kell támogatnia a munkavállalókat. A legfontosabb, hogy vigyázzunk mindenki egészségére, szerencsére a klasztertagok közül nem kaptunk súlyos esetről jelzést. Ez talán annak is köszönhető, hogy tavaly idejekorán pandémiás tervet készítettünk klaszterszinten, ez azoknak a cégeknek is nagy segítség volt, amelyeknek nincs apparátusa a működőképességet fenntartó intézkedések kidolgozására. Tehát az egészségmegőrzés és a működőképesség fenntartása a két legfontosabb feladat. Gazdaságilag a tavalyi év elején főleg az autóiparra és az exportra berendezkedett vállalkozásoknál volt érezhető kiesés, az autóipar jelentősen megsínylette a pandémiát, így az autóiparba beszállító vállalkozások is. A másik ilyen érintett terület az export volt. Jelenleg az ellátási láncban probléma van a magas acélárak miatt, a nyersanyagok ára hirtelen megemelkedett 30%-kal. Ugyanígy nehézségekbe ütközik a chipes technológiák szállítása is. Most főleg a beszállítói oldalról jelentkeznek nehézségek, de az exportorientált cégek megérzik a határlezárásokat is.
- – A klasztertagság számára is igénybevehető a kormány által biztosított bértámogatás, mint ahogy a rövidített munkaidő lehetősége is. Továbbá, a kormányzat indirekt módon támogatja a beruházásösztönző EU-s pályázatok útján a technológiaszállítókat, hiszen ezek komoly technológiai beruházásokat tesznek lehetővé. Azt azonban érdemes látni, hogy a kifizetések és a pályázati elbírálások elhúzódása gondot jelent. A kamara már eddig is sokat segített az új operatív programok társadalmi véleményezése kapcsán a különböző fejlesztési programok kidolgozásában, illetve abban is aktívan közreműködött, amikor a klaszter megfogalmazta a javaslatait a kormányzat számára.
- – A több lábon állás, a diverzifikáció mindenképpen előremutató lehet. Ami jelenthet több partnert egy ágazaton belül, de több ágazatban lévő partnereket is. Minél több lábbal bír a vállalkozás, annál kevésbé van kitéve a változásokból eredő piaci kockázatoknak. Érdemes növelni a cég ellenállóképességét financiálisan, a HR, a csapat összetartása oldaláról és törekedni arra, hogy rendelkezzen tartalékkal a vállalkozás. Elengedhetetlen, hogy szoros legyen a kapcsolat a munkatársakkal, fontos, hogy a kollégák értsék, milyen folyamatokon megy át a cég. Kulcsfogalommá lett a reziliencia. Másfelől az ellátási lánc rövidítésével, a hazai termékek előnybe helyezésével, a beszerzési diverzifikációval is stabilabb működést alapozhatnak meg a vállalkozások.
Molnár Gábor, elnök, Építőipari Technológiai Klaszter
- – Problémát jelent a szigorítási intézkedések miatt a megrendelői körhöz való eljutás. Sok helyen a megrendelők vagy a szektor teljes leállása vagy pedig a csökkentett üzemelésük miatt felfüggesztették azokat a megrendelés-állományokat, amiket a pandémia időszaka előtt beterveztek. Ezenkívül a lakossági megrendelések esetében gondot jelent a járvány időszakára vonatkozóan a lakosság bizonytalansága, ezért csak hosszú átfutási idővel lehet eljutni egy szerződésig. Segítségként a klaszter mind a vállalkozásoknak, mind pedig az üzleti partnereinek igyekszik egy átgondolt és a helyzetre kidolgozott biztonságos munkavégzést garantálni, valamint a dolgozók napi ellenőrzésével és tájékoztatásával próbáljuk segíteni a hozzánk fordulókat. Az elmúlt egy évben az iparkamarával közösen nagyon sok, az ágazatot érintő kérdésben tettünk javaslatot, ezeket összegyűjtve és összefoglalva a PBKIK megküldte az illetékes minisztériumok felé. Továbbá a klaszterünk nagy energiát fordít még ebben a nehéz helyzetben is az utánpótlás nevelésére, a kamarákkal közösen több különböző módon próbáljuk népszerűsíteni az építőipart.
- – Az építőipari szektorra vonatkozóan külön kedvezményeket adó egyéb vonatkozásban nem tudunk realizálni támogatásokat, viszont a kormányzat által nyújtott gyorshitel mentőcsomagok, a kedvező kamatozású hitelek, valamint az építőipari ágazat fellendítését szolgáló 5%-os áfa bevezetése, valamint a 3+3 M forintos államkincstári pályázati lehetőség az eddig elvesztett munkáira és bevételeire vonatkozóan valamelyest kompenzálja az építőipari ágazatot.
- – A vállalkozások életében ez a helyzet különösen nehéz, embert próbáló időszakot hozott. Azt gondoljuk, hogy nincs más mód a túlélésre, mint az, hogy a cégek és a cégekben dolgozó alkalmazottak együttesen összefogjanak, segítsék egymás. M minden eszközt ragadjanak meg a cég életében zajló események megosztásával, hogy mind a dolgozók, mind a beszállítópartnerek valamelyest tisztán lássanak az egyes cégek gazdasági erőforrásait illetően.
Teleky Zoltán, elnök, Baranyai Gasztronómiai Klaszter
- – Még kialakulóban van a Baranyai Gasztronómiai Klaszter, egyelőre az energiáink jelentős részét a tagság megszervezése, az új tagok felvétele, a működés kialakítása viszi el. Viszont mindnyájan a vendéglátásban dolgozunk, a hónapok óta fennálló korlátozások miatt jelenleg a legnagyobb problémánk a napi működés ellehetetlenítése. Sajnos az a támogatás, amit az államtól kapunk, minimális, érezhetően nem járul hozzá a működésünkhöz.
- – A kamarával közösen fogalmaztunk meg javaslatokat a szektorunk segítségére, egyelőre azonban nem sok sikerrel. Szeretnénk valamilyen támogatáshoz juttatni a térségben működő, a járvány miatt hátrányos helyzetbe került vállalkozásokat. A minisztériumnak küldött javaslatainkban megfogalmaztuk, hogy kívánatos lenne, ha hosszú távon megmaradna a vendéglátás 5%-os áfája, ez is azt biztosítaná, hogy talpra tudjon állni a vendéglátás. Emellett célszerű lenne eltörölni a reprezentációs adót, ez lehetőséget adna a cégek számára a több fogyasztásra, ezzel ők is és a vendéglátásban dolgozók is jól járnának. Tartjuk magunkat ahhoz a mondáshoz: ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon! Igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy hallassuk a hangunkat, hogy elmondjuk, mire lenne szükségünk ahhoz, hogy tovább tudjunk dolgozni, hogy miben látjuk a megoldást, hiszen csak így lehet eredményt elérni.
- – Ebben a helyzetben mindenképpen az összetartás, az egymás segítése és a különféle platformokon az egységes, közös kommunikáció visz előre. Ezzel is azt szeretnénk elérni, hogy a túlélés érdekében minél több vendéget, vásárlót tudjunk közösen bevonzani.