Cikkünkben a helyi iparűzési adóbevallások feldolgozása során tapasztalt problémák, típushibák alapján az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.
Adóalap megosztása – „F” jelű betétlap
Azon adózók, akik adott adóévben több önkormányzat illetékességi területén folytatnak helyi iparűzési adó hatálya alá tartozó tevékenységet (telephelyükre tekintettel, de akár székhelyáthelyezés miatt), a teljes éves árbevétel figyelembevételével, az adóalap megosztásával – „F” jelű betétlap csatolásával – nyújthatják be adóbevallásukat.
Fentiekből következik, hogy azon esetekben, amikor adózó csak pécsi tevékenységét szüntette meg, de tevékenysége folyamatos, záróbevallását a teljes éves árbevétele figyelembevételével, adóalapja megosztásával nyújthatja be a szokásos időpontban (éves bevallás esetén főszabály szerint május 31-éig), tehát az adóév lezárását követően.
A megosztási módszerek közül – főszabály szerint – nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot a személyi jellegű ráfordítás alapján vagy a komplex módszer szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.
A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) Melléklet]
Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles az adóalap komplex megosztási módszerét alkalmazni. [Htv. Melléklet 2.1. pont]
Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. [Htv. Melléklet 5. pont]
Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása (adóbevallás VI. pont) éves, illetve soron kívüli bevallás esetén egyaránt, kizárólag a törvényes határidőben benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. (Éves bevallás – főszabály szerint május 31., soron kívüli bevallások – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §) A határidő jogvesztő, adózó mulasztása igazolási kérelemmel nem menthető ki. [Htv. 39/A. §; 39/B. § (2), (10)]
Azon egyszerűsített adóalap meghatározás esetén, amikor az adóévben legfeljebb 8 millió forint nettó árbevételt realizáló vállalkozó adóalapját nettó árbevétele 80%-ában állapítja meg, figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással kell kiszámolni azt, hogy a nettó árbevétel meghaladja-e az értékhatárt. [Htv. 39/A. § (1) b)]
A helyi iparűzési adó tekintetében egyszerűsített adóalapmegállapítást választó KATA-adóalanyok főszabályként nem nyújtanak be adóbevallást.
Amennyiben adózó KATA-adóalanyisága a NAV-nál megszűnik, azonban adóköteles vállalkozási tevékenységét folytatja, az önkormányzati adóhatóság felé bejelentési, valamint adóelőleg-bevallási kötelezettség terheli.
Az a vállalkozó, aki/amely 2021. évtől KATA egyszerűsített adóalap megállapítással adózik, 2020. évről szóló helyi iparűzési adóbevallását záróbevallásként nyújtja be.
„G” jelű betétlap
A helyi iparűzési adóbevallás részét képező „G” jelű betétlapon benyújtott túlfizetés visszautalási kérelem alapján csak az adott bevallással törölt adókülönbözet kerülhet visszatérítésre. A megfizetett adóelőleg, valamint az adóévre megállapított adó különbözeteként jelentkező túlfizetés az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjától – főszabályként május 31. napjától – igényelhető vissza. [Art. 3. melléklet II. A) 1) c)]
A túlfizetés visszatérítéséhez a „G” jelű betétlapon szereplő – az önkormányzati, illetve más adóhatóságnál fennálló adótartozásra vonatkozó – nyilatkozatok maradéktalan kitöltése szükséges („G” jelű betétlap II. 1., 2. pontok).
„E” jelű betétlap
Amennyiben adózó tüntet fel adatot a bevallás „az eladott áruk beszerzési értékének, közvetített szolgáltatások értékének figyelembe vehető együttes összege” elnevezésű során, akkor az „E” jelű betétlap csatolása minden esetben szükséges, a sávosításra vonatkozó szabályok figyelembevételével. [Htv. 39. § (4)]
A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási jogviszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre. [Htv. 39. § (6), (10)]
Amennyiben a fenti ügymenetben problémája, van írja meg a e-mail címre, amelyet közvetítünk a hatóság felé, ahol – a PBKIK Adóklubjának és az Önkormányzati Adóhatósági Főosztály együttműködéseként köszönhetően – rövid határidőn belül válaszolnak a kérdésére!
Forrás: Pécs MJV Önkormányzati Adóhatósági Főosztály