Mivel a tanulószerződés – ha a felek az Szt. 42. és 43. §-ban foglalt feltételeknek megfelelnek – megköthető, így a képzésben résztvevő és tanulói jogviszonyba kerülő felnőtt jogosult lesz az Szt.-ben előírt kötelező juttatásokra.

A normatíva alapú szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentő tételek elszámolásának szabályozása nem tesz különbséget nappali, vagy felnőttoktatásban kötött tanulószerződések között, így a felnőttel kötött tanulószerződésre elszámolható alapcsökkentő tétel a normatíva rendeletben meghatározott összeg 60 %-a, ha esti oktatás munkarendje, illetve 20%-a, ha levelező oktatás munkarendje szerinti a képzés.

Nem releváns a normatíva szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést.

(E kérdéssel kapcsolatban kérdéses az is, hogy felvetődhet-e a Munka törvénykönyve szerinti maximális foglalkoztatási idő túllépésének problémája?)

A tanulószerződésre vonatkozó Szt. szabályok nem korlátozzák a munkavállalóval történő megkötést. Ezt – véleményük szerint – erősíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja, amely foglalkoztatóként nevesíti a munkáltatót, mint tanulószerződés kötésére jogosult szervezetet.

A felsőoktatási szakképzés (régebben felsőfokú szakképzés) nemrég kikerült az Országos Képzési Jegyzékből. Ilyet már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak, a képzésekre a felsőoktatási felvételi során kell jelentkeznetek. A felsőoktatási szakképzés félévei fogyasztják az állami 12 ingyenes kreditet.

Igen. Amennyiben az adott szakirányban tanul tovább, és az adott területen oktató egyetemek és főiskolák úgy döntenek.

Nem. Az OKJ-s képzések nem számítanak bele a felsőoktatásban elszámolható 12 állami ösztöndíjas félévbe.

Igen, ugyanolyan feltételekkel lehet szakmát szerezni, mint azoknak, akiknek nincs felsőfokú végzettségük.