A pécs–pogányi repülőtér már az elmúlt 18–20 évben is nyilvános kereskedelmi repülőtérként üzemelt, emiatt számos feltételnek meg kellett felelnie attól függetlenül, hogy nem közlekedtek menetrend szerinti járatok. A státuszt azonban folyamatosan fenntartották, ezért tudtak viszonylag rövid idő alatt elindulni március második felében a menetrend szerinti járatok. Az, hogy ez megtörtént, sok szempontból átalakította a pécs–pogányi repülőtér működését és mindennapjait.
Idén január 1-éig minden magyar szálláshelynek regisztrálnia kellett az egységes szálláshely-minősítési rendszerbe, amelyet azért vezettek be hazánkban, hogy a szálláshelyek minőségéről megbízható információ álljon rendelkezésre. A szálláshely-szolgáltatás nyújtásáról szóló jogszabályok alapján az eddigi, csak a szállodákra és a panziókra vonatkozó és önkéntes igénylésen alapuló védjegyrendszert kötelező érvényű, a kereskedelmi és a magánszálláshelyekre, az egyéb szálláshelyekre egyaránt kiterjedő, országosan egységes nemzeti szálláshely-minősítő rendszer váltja fel. Ezután csak olyan szálláshelyek kapnak engedélyt a működésre, amelyek megfelelnek a minősítési rendszerben meghatározott fokozat valamelyikének. A minősítési folyamatot egy önértékeléssel kezdi a szálláshely-szolgáltató, majd magát a minősítést egy nyilvános és transzparens eljárásrend, valamint követelményrendszer mentén független szakértők közreműködésével a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végzi. A szálláshely-minősítési eljárás lefolytatása ingyenes, és háromévente meg kell ismételni. A helyszíni szemlék tavaly óta folyamatosan zajlanak, tapasztalataik-ról készült összeállításunk.
2024 nem a kimagasló fejlesztések éve lesz a baranyai vállalkozások számára – legalábbis a megkérdezett cégek többsége ezt jelezte vissza. Az egyes gazdasági ágazatokban Európában zajló nem túl előnyös változások a megye vállalataira is hatással vannak, plusz ehhez jönnek a szűkös pályázati lehetőségek, ami szintén visszaveti a beruházási kedvet. Van olyan cég, amely az elmúlt években sokat fejlődött, ezért nincsenek nagyobb tervei idénre. Minikörképünkben megkérdeztünk néhány baranyai vállalatot, miben szeretnének előrelépni 2024-ben.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája 2016 óta szervezi Pécsett az Open4Business nemzetközi üzletember találkozót. A 2-3 napos események az előre szervezett tárgyalásokon kívül a kapcsolatok elmélyítésére networkingvacsorát, az alkalmazott technológia, géppark, szakképzett munkaerő megismerése céljából helyi vállalkozóknál tett céglátogatásokat is magukban foglaltak.
Az új év új lehetőségeket is hoz a vállalkozások számára, mint ahogy bizonyára kihívásokra is lehet számítani. Milyen folyamatok zajlanak az egyes gazdasági területeken, ezekre milyen megoldásokat tudnak találni a kamara bizottságai, milyen tervekkel indulnak neki 2024-nek? – erről kérdeztük a bizottsági elnököket, egyben kamarai alelnököket. Elsőként dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rövid gazdasági értékelését adjuk közre.
Ma már egy gépiparban gyártott alkatrésszel kapcsolatban is elvárás, hogy olyan legyen a formája, amire jó ránézni, még ha be is épül a szerkezetbe és közvetlenül nem is látszik. Hát még azok az eszközök, elemek, amik szem előtt vannak! Ugyanígy a közvetlen környezetünkben minket körbevevő tárgyak, legyenek azok csupán esztétikai vagy használati jellegűek, alakjukkal, színükkel, anyagukkal, praktikusságukkal meghatározó részei mindennapjainknak. A tömegtermelés korában felértékelődnek a kézzel készült termékek, a kisszériás darabok, a készítők fantáziáját, szaktudását, „energiáját” magukban hordozó tárgyak becsességük okán évekig, évtizedekig hű társaink maradnak. Többek között ezt az értéket mutatja be évről évre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a partnerintézmények és a kreatív iparágak együttműködésével 2014. óta minden ősszel megrendezett DesignPécs, ami a Budapest Design Week fesztivál társrendezvényeként valósul meg. Az esemény pécsi programjainak koordinációját a kezdetektől a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara végzi. A kezdeményezés célja, hogy lehetőséget biztosítson a helyi alkotóknak, tervezőknek, kreatíviparági szakembereknek és a művészethez kapcsolódó valamennyi embernek és vállalkozásnak, hogy bemutassák tevékenységüket.
Covid, alapanyaghiány, infláció, munkaerőhiány – többek között ezekre a külső hatásokra kellett megfelelő választ találniuk fennmaradásuk érdekében a vállalkozásoknak az elmúlt években. Vannak, akik egyedül néztek szembe a kihívásokkal, mások valamelyik klaszter tagjaként – utóbbiak köré mintegy védőhálóként fonódott a klaszteres lét. Összeállításunkban arról kérdeztük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt klaszterek elnökeit, hogy milyen folyamatok zajlanak a működési szektorukban, mit várnak, mit látnak és ezekre miként tud reagálni az általuk vezetett érdekközösség.
Egyre csökken a távolság az elméleti tudomány és a gyakorlat között, ami annak is köszönhető, hogy a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások mind többször használják egymás tudását és kapacitását. Az egyetemeken rendelkezésre álló szakmai potenciál, a kutatóhelyek, laborok lehetővé teszik azt a fajta fejlesztési munkát, amit egy-egy leendő termék, szolgáltatás megkíván, míg a vállalkozások a gyakorlati terep biztosítása mellett a termékfejlesztés, a piacra vitel, az értékesítés fázisait vállalhatják magukra. A baranyai vállalkozások is több területen működnek együtt egyetemekkel, nem csak a Pécsi Tudományegyetemmel, hogy milyen tapasztalatokkal, azt is körbejárjuk ebben a cikkben.
