GINOP Plusz-3.2.4-23 – KKV kapacitásbővítő támogatás

Az OFA Nonprofit Kft. GINOP Plusz-3.2.4-23 KKV kapacitásbővítő támogatásának célja azon kis-, és közepes vállalkozások kapacitás-fejlesztésének támogatása, akik a négy leghátrányosabb helyzetű magyarországi régióban – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – működnek és legfeljebb 10 munkavállalóval bővítenék a foglalkoztatottaik számát.

A támogatás hosszabb távon is segíti a kkv-k alkalmazkodását a zöld és a digitális átállás okozta kihívásokhoz, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a létrejövő munkahelyek hosszabb távon is fenntarthatók legyenek.

A projekt célcsoportját képezik a 15-64 év közötti munkanélküliek, vagyis azok, akiknek a felvételt megelőző hónapban nem volt munkából származó jövedelme. Új munkavállalók vonatkozásában a támogatott foglalkoztatás ideje 6 hónap, a nem támogatott továbbfoglalkoztatási kötelezettség ideje pedig 4 hónap.

A pályázók vállalási kötelezettségei és további információk az OFA weboldalán olvashatók, ahol a program pályázati dokumentációja is elérhető.

Munkakör-megosztás elterjesztését célzó program – pályázati felhívás

Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság „Munkakör-megosztás elterjesztését célzó program” címmel hirdet pályázatot.

A program célja, a fiatalok munkához jutásának, beilleszkedésének és a generációk közötti tapasztalat-átadásának támogatása azáltal, hogy mindkét érintett munkavállaló (nyugdíj előtt álló és pályakezdő álláskereső) „átfedő” részmunkaidőben dolgozik, ezzel biztosítva a tapasztalatátadást, a munkavégzés folyamatosságát, az ügyfél-kapcsolatok zavartalanságát.

A program keretében vissza nem térítendő támogatás nyújtható, mely által az alábbi költségek kerülhetnek támogatásra:
  • a munkakör-megosztással érintett nyugdíj előtt álló munkavállaló bérköltsége a munkaszerződés-módosítás keretében 6 órás (vagy ennek megfelelő havi időbeosztású) munkaidőre módosított arányosított bérhez hozzászámított és kifizetett havi 150 ezer Ft összeg (a kieső munkaidőre jutó bér, illetve nyugdíjjogosultság kompenzálására, valamint a mentorálás díjára)
  • a munkakör-megosztás céljából, a projektmegvalósítás időtartama alatt az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott pályakezdő álláskeresőnek a munkakör-megosztás idejére vonatkozó részmunkaidős, napi 6 órás (vagy ennek megfelelő havi időbeosztású) foglalkoztatása után fizetett bérére havi 244.500 Ft támogatás igényelhető,
  • a munkakör-megosztás miatt felmerülő, a munkáltató indokolt többletköltségei (pl. munkába járás) kompenzálására havi maximum 50 ezer Ft átalányköltség.
A támogatást legfeljebb egy éves időtartamig lehet igénybe venni, amennyiben a munkakör-megosztás keretében történő foglalkoztatás legkésőbb 2024. május 1. napjával megkezdődik. A támogatás időtartamába a pályakezdő álláskereső továbbfoglalkoztatásának időtartama nem számít bele. A pályázónak vállalnia kell a felvételre kerülő pályakezdő álláskeresőnek a támogatás időtartamának felével megegyező továbbfoglalkoztatását.

A „Munkakör-megosztás elterjesztését célzó program” pályázati dokumentációja itt tölthető le.

Indul a vállalatok elektromosjármű-beszerzéseit támogató pályázat

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A károsanyag-kibocsátás negyedéért-ötödéért a közlekedés felel, e környezetterhelés túlnyomó részét a közúti forgalom okozza. A szektor zöldítésében meghatározó eszköz az elektromos autózás térnyerésének elősegítése. A korszerű járművek levegőszennyezés nélkül használhatók, csendesebbek a belső égésű motorral hajtottaknál, üzemeltetőiknek működési-karbantartási költségeket takaríthatnak meg.

Bővebben…

Pályaorientációs kamarai eredmények 2023-ban

Közel 7.000 gyermek és szülő vett részt 2023-ban valamilyen kamarai pályaorientációs programon. A baranyai 113 általános iskolából 105 iskolában jártunk, személyesen találkoztunk a gyerekekkel. A 21 gimnázium közül 19 kérte a pályaorientációs előadásainkat. 10 éve tartó kitartó munka eredményeként, már az általános iskolák és a középiskolák is tudják, ha pályaválasztás, akkor iparkamara.

Bővebben…

MNB konjunktúra felmérés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény adta keretek között néhány olyan kérdés megválaszolásában szeretnék együttműködésüket kérni, amelyek segítenek pontosabb képet alkotni a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetéről, illetve az általános üzleti hangulat aktuális és jövőbeli várakozásairól. Kérjük, segítsék munkájukat azzal, hogy kitöltik az MNB honlapján az alábbi hivatkozáson elérhető rövid kérdőívet 2024. január 21-ig. A kitöltés mintegy 10 percet vesz igénybe.

https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=155045204&lng=hu-HU

Eddigi felméréseik eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Az adatszolgáltatás nem kötelező, a felmérésben való részvétel önkéntes. A válaszadás név nélkül történik (anonim). A kérdőív nem tartalmaz a vállalat azonosítására alkalmas kérdéseket. Az adatgyűjtés statisztikai célból történik. A válaszokat összesítve dolgozzák fel, amelyekből egyedi adatokat nem tartalmazó elemzéseket kívánnak készíteni. Amennyiben a felmérés kapcsán kérdésük merülne fel, az MNB illetékes munkatársai készséggel állnak rendelkezésre a e-mail címen keresztül.

Január 1-től változik az agrárkamarai tagság

2024. január 1-jén lép hatályba az a módosítás, mely a cégek agrárkamarai tagsága keletkezését módosítja, kiterjesztve ezzel a tagságra kötelezettek körét.

 

2023. december 31-ig két módon keletkezett agrárkamarai tagsága a cégeknek: ha a cég főtevékenysége agrártevékenység volt vagy melléktevékenységei között volt agrártevékenység és a cég szerepelt az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR lista).

 

A január 1-től hatályba lépő módosítás meghatároz olyan agrártevékenységeket, melyek önmagunkban, a FELIR lista nélkül keletkeztetnek agrárkamarai tagságot, ha melléktevékenységként szerepelnek a cég tevékenységi körében. A fentieknek megfelelően a cégekre vonatkozóan az agrárkamarai törvény két mellékletben határozza meg az agrártevékenységek listáját: az egyik lista azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyek akár fő- akár melléktevékenységként hozzák létre az agrárkamarai tagságot, a másik lista azokat, amelyek akkor eredményeznek agrárkamarai tagságot, ha a cég egyben szerepel a FELIR listán is.

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint amennyiben a cég a tevékenységi körébe bejegyzett agrárgazdasági tevékenységeket a gyakorlatban nem végzi, és azokat legkésőbb 2024. január 15-ig törli, a cégnek 2024. évtől nem keletkezik tagdíjfizetéssel és egyéb kötelezettségekkel járó NAK tagsága.

 

Az agrártevékenységek, melyek 2024. január 1-től fő- vagy melléktevékenységként agrárkamarai tagságot keletkeztetnek:

 

 TEÁOR’08 Megnevezése
01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02 Erdőgazdálkodás
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszergyártás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
20.15 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
20.20 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
46.2 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
46.3 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
46.61 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

A fenti tevékenységeket kell törölni a tevékenységi körből január 15-ig amennyiben a cég nem folytatja azokat.

 

 

Az agrártevékenységek, melyek 2024. január 1-től melléktevékenységként agrárkamarai tagságot keletkeztetnek, ha a cég szerepel a FELIR listán:

TEÁOR’08 Megnevezése
38. 21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
46.75 Vegyi áru nagykereskedelme szakágazatból: műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme

 

Építőiparosok figyelem! Lejár a képesítésekre vonatkozó moratórium

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 4/A. §-ban szereplő moratórium 2023. december 31-én lejár.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzék év végén felülvizsgálatra kerül, melyről az érintett vállalkozások tájékoztatást kaptak. Amennyiben tevékenységi körei között szerepel olyan (pl.: gipszkartonszerelés, térburkolás), amelyre vonatkozik a rendelet, akkor az alábbi teendői vannak az év végéig:

  • Ha időközben Ön, vagy alkalmazottja megszerezte a szükséges szakképesítést (pl.: szárazépítő, gipszkartonszerelő, burkoló, épületburkoló), de adatait még nem módosította, úgy adatmódosítást kezdeményezhet a következő oldalon keresztül, kizárólag elektronikus ügyintézés formájában: A VÁLLALKOZÁS ADATAINAK MÓDOSÍTÁSA
  • Amennyiben az érintett tevékenység(ek)hez szükséges szakképesítést a rendelet hatálybalépése és a moratórium lejárata között nem szerezte meg, úgy nincs teendője, az érintett tevékenységi kör a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásból törlésre kerül. Amennyiben a törlést követően van/vannak további tevékenységi köre(i), így arra vonatkozó jogosultsága változatlanul elérhető marad a kivitelezői névjegyzékben.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben csak olyan tevékenységi köre van jelenleg a névjegyzékben, amelyre a fenti határidő vonatkozik, és a rendelkezésre álló időn belül nem szerezte meg a szükséges szakképesítést, úgy kivitelezői regisztrációja – 2024. január 1. napjával – törlésre kerül.
Az állami adatbázisokban való törlést az MKIK nem kezdeményezi.

Változik a békéltető testületek illetékességi területe

A vállalkozás a fogyasztóvédelmi törvény alapján köteles a fogyasztót tájékoztatni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testület elérhetőségeiről, ami sok vármegyében 2024. január elsejétől megváltozik.

A békéltető testületek megalakulásuk óta a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett működtek. A illetékességi területüket módosítja a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1. napján hatályba lépő változása.

A változás értelmében már nem minden vármegyei kamara működtet békéltető testületet: 12 vármegye székhelyén megszűnik a békéltető testület, feladatukat a fogyasztóvédelmi törvény mellékletében megjelölt békéltető testület veszi át, melyek a következők:

•       Baranya Vármegyei Békéltető Testület Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben;

•       Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyékben;

•       Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés vármegyékben;

•       Fejér Vármegyei Békéltető Testület Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyékben;

•       Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyékben;

•       Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben;

A Budapesti Békéltető Testület és a Pest Vármegyei Békéltető Testület illetékességi területe nem változott.

A törvény alapján  a békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Az üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

Felhívjuk a vállalkozások figyelmét, hogy a fentieknek megfelelően módosítsák a békéltető testület elérhetőségére vonatkozó, fogyasztók számára adott tájékoztatásukat!

A Baranya Vármegyei Békéltető Testület elérhetőségei:

Tájékoztatás


https://www.facebook.com/baranyavarmegyei.bekeltetotestulet

0672/507-154

 

Csökkenek a rendszerhasználati díjak

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) és az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Steiner Attila bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható. Az MKIK már 2022. szeptemberében jelezte Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy a magas rendszerhasználati díjak jelentős terhet rónak a vállalkozásokra, majd a GVI-vel és PwC-vel közösen készített kutatásban ismételten felhívta erre a figyelmet, javasolva az elosztói díj és az átviteli díj mérséklését. A területi kamarai jelzések nyomán pedig ismételten megküldték a javaslatokat Lantos Csaba, energiaügyi miniszternek 2023. március elején.

A bejelentés több tízezer cégnek jelent könnyebbséget. A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb áron köthetnek áramvásárlási szerződést a vállalkozások.

A közleményhez kapcsolódóan Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a változás nyomán 2024-től 4 forinttal csökkennek kilowattóránként a rendszerhasználati díjak több tízezer közepes és nagyfogyasztó vállalat számára.

A rendszerhasználati díjak mérséklése mellett pedig az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak, ösztönözve ezzel a cégeket a rendszerkiegyenlítésben egyre nagyobb szükségű tárolók telepítésére. Ehhez január közepén megnyílik a 62 milliárdos tárolótelepítési pályázat is.