Jön az új statisztikai osztályozás a TEÁOR’25 és az ÖVTJ’25 – határidők és tennivalók
A Magyar Közlöny 2024. évi 119. szám-ban megjelentek a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) 2025. január 1-i hatályú módosításával kapcsolatos változások, mely a társas vállalkozók mellett az egyéni vállalkozókat is jelentősen érintik.
Bővebben…
A hazai kkv-k eddigi legszélesebb köre juthat tőkefinanszírozáshoz a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével
Jövő év február közepétől jelentkezhetnek a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a Demján Sándor Tőkeprogramra. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Tőkeholding 100 milliárd forint keretösszegű, minden korábbinál nagyobb ívű tőkebefektetési programja a magyar vállalkozások széles körének biztosíthat forrást a beruházások megvalósításához.
Bővebben…
Karácsonykor is #Heti1Helyi – Rendeljen kamarai és klaszter tagjainktól!
A kamara négy éve indította el a #Heti1Helyi kampányát, amiben a lakosság és vállalkozók figyelmét hívja fel arra, hogy a helyi vállalkozóktól, termelőktől vásárolva milyen sokat tehet mindenki ezek túléléséért. Kiemelt időszaka ennek a karácsony, az év vége, amikor a cégek a partnereiket, dolgozóikat is lehetőségük szerint megajándékozzák.
A #Heti1Helyi karácsonyi különkiadásában a kamara összeállított egy csokrot az iható, ehető, ajándékozható ajánlatokból helyi önkéntes kamarai tag vagy klaszter tag vállalkozóktól, hogy segítsünk a választásban.
Bővebben…
Jó hír a mikrovállalkozásoknak
Tovább bővül az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köre a veszélyhelyzet ideje alatt. A kedden megjelent 115. számú magyar közlöny tartalmazza azt a kormányrendeletet, mely alapján további mikrovállalkozások is jogosulttá válnak az egyetemes szolgáltatásra.
A kormányrendelet kiterjeszti az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot valamennyi, önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkező mikrovállalkozásra. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül kerül az a rendelkezés, mely kizárta az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságból azokat a – további feltételeknek megfelelő – mikrovállalkozásokat, melyek a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételeztek villamos energiát.
A fentiek alapján a kormányrendelet hatályba lépését követően, vagyis 2025. január 1. napjától minden olyan mikrovállalkozás jogosult lesz az egyetemes szolgáltatásra, mely
- önálló hálózathasználati szerződéssel rendelkezik
- kisfeszültségen vételez és
- összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó.
Ezek a mikrovállalkozások az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, afelett pedig versenypiaci áron vételezhetnek villamos energiát.
A fenti rendelkezések a kormányrendelet hatálybalépésnek napjáig már megkötött villamosenergia-vásárlási szerződések hatályát nem érintik. Vagyis a 2025. január 1. napján egyetemes szolgáltatásra jogosulttá váló mikrovállalkozások a már megkötött szerződésük megszűnését / megszüntetését követően tudnak majd a kormányrendelet által biztosított kedvezőbb feltételekkel új szerződést kötni.
Jogszabályok:
217/2022. (VI. 17.) kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról
345/2024. (XI. 19.) kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3. § (3) bekezdése – mikrovállalkozás meghatározása
2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
Tájékoztató a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.
Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség
a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
A felelősségbiztosításnak
a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig
kell fedezetet biztosítania.
Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.
A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.
A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
A 2025. évi minimálbér kérdésében országos konzultációt indít az MKIK
Nagy Elek, az MKIK újonnan megválasztott elnöke ígéretéhez híven a 2025. évi minimálbér kérdésében országos kutatást és széleskörű konzultációt indít.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaság egészét képviselő köztestület vezetőjeként kötelességének érzi azt, hogy a vállalkozások véleményét megkérdezve a kamarai hálózat javaslatai alapján alakítsa ki a gazdaság érdekeit szem előtt tartó kamarai véleményt. A bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége, ami szorosan összefügg a vállalkozások termelékenységének kérdésével.
Az MKIK egy átfogó, reprezentatív országos kutatást indít a 2025. évi minimálbér kérdésében, mely során több száz vállalkozást tervez megkérdezni és egy online konzultációt is indít annak érdekében, hogy bárki elmondhassa véleményét ebben a fontos kérdésben.
Töltse ki a kérdőívet 2024. november 20-ig az alábbi linken:
Link: https://kutatas.gvi.hu/index.php/825163?lang=hu
Az összesített eredményt 2024. november 22-én az MKIK eljuttatja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tagjainak, gazdasági döntéshozóknak és a további érintett partnereknek, valamint elérhetővé teszi a weboldalán.